Magyar Hírlap, 2021. október (54. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-22 / 246. szám

Belföld 2 Márki-Zay Péter nem számíthat kormánypárti szavazatokra, nem kimutatható az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjének támogatói körében a Fidesz-KDNP-szimpatizánsok jelenléte A szerepcsere nem változtat az eredeti forgató­könyvön MH-összeállítás Karácsony Gergely bukása után Márki- Zay is világossá tette a globális baloldal szá­mára, hogy bevándorláspárti álláspontot fog képviselni. Bár azt bizonygatja, nem a DK- elnök embere, nemrég arról értekezett: Gyur­­csánynak „volt annyi pénze, hogy nem szo­rult rá semmilyen korrupcióra”. Igaz, máskor azt írta, „a korrupciót Gyurcsány Ferenc még a saját pártján belül sem tudta megszüntetni”. A baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki- Zay Péter a CNN-nek adott interjúban elismerte, beengedné a migránsokat. Azt mondta: „amiben változtatnék, az a gyűlöletkampány felszámolása és az em­berséges bánásmód a menekültekkel szem­ben, akárhonnan is érkezzenek hoz­zánk.” Ezt Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője úgy kommentál­ta: Márki-Zay ott folytatja, ahol Karácsony abbahagyta, ő is megesküdött, hogy be­vándorláspárti álláspontot fog képvisel­ni. Mi sem bizonyítja jobban, hogy Kará­csony támogatottságának összeomlása miatt csupán egy szerepcsere történt, minden más maradt a régi. Deák felidézte: Karácsony augusztusban a Die Zeitnak azt nyilatkozta, „a menedékkérők emberi jogait biztosí­tani morális kötelességünk, és a programunk része, de nem fogjuk rányomtatni a választási plakátjainkra, mert ezzel nem tudunk válasz­tást nyerni.” Karácsony bukása után Márki- Zay is világossá tette a globális baloldal szá­mára, hogy bevándorláspárti álláspontot fog képviselni, aminek Gyurcsány Ferenc örül­het: a szerepcsere nem változtat az eredeti forgatókönyvön - mutatott rá az elemző. Győzelme óta Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje azt próbálja bizonygatni, hogy ő nem Gyur­csány embere, ugyanakkor Facebook-ol­­dalán korábban arról értekezett, hogy Gyur­csány nem szorult rá a korrupcióra, az őszödi beszéd pedig őszinte szembenézés volt. Egyik májusi posztjában kifejtette: „A kö­vetkező kérdés, hogy Gyurcsány kormánya alatt volt-e korrupció? Igen, volt korrupció, a független ellenzéki sajtó fel is tárta. És, hogy ebben a korrupcióban személyesen Gyurcsány érintett volt-e? Hát erre én sem tudok sem­mit mondani, hiszen nem tudok erről. Azt gondolom, az őszödi beszéd egy szembenézé­se volt az akkori szocialista pártnak a hibáival, ha úgy tetszik arra utal, hogy Gyurcsány Fe­renc ezekkel ellentétesen, ezeket kritizálva szólalt meg. [...] Ha a Fidesz tizenegy év alatt egyetlen korrupciót nem tudott Gyurcsány Ferencre rábizonyítani, akkor el kell hinnem azt, hogy Gyurcsány nem volt érintett ezekben a korrupciókban, ezt én elhiszem. Őszintén azt gondolom, volt annyi pénze, hogy nem szo­rult rá semmilyen korrupcióra. Tehát személy szerint Gyurcsány Ferenc nem. ” Érdemes felidézni azonban Márki-Zay Pé­ternek egy tavaly augusztusban született be­jegyzését is, amelyben azt írta: „elfogadom azt a tényt, hogy Gyurcsány Ferenc minisz­terelnöksége alatt sajnos nem kerültünk kö­zelebb Európához, gazdaságilag lemaradtunk Szlovákia és Lengyelország mögött is, nem lett jobb az egészségügy és az oktatás, ami minden kormány legfőbb mércéje kellene le­gyen.” Továbbá: „a korrupciót Gyurcsány Fe­renc még a saját pártján belül sem tudta meg­szüntetni” . Ennek ellenére határozottan kiállt a Gyurcsánnyal való összefogás mellett. Márki-Zay Péter az előválasztási kampány­ban önmagát ajánlva az ellenzéki lista élére az­zal érvelt, csak ő tud megszólítani jobboldali szavazókat, s az előválasztást követően az első hatpárti egyeztetésen is erre vállalt kötelezett­séget. Nos, a Századvég Alapítvány friss kutatá­sa szerint Márki-Zay Péter szavazói között jelentős súllyal fővárosi, nagyvárosi, illetve magasabb iskolai végzettséggel rendelke­ző választópolgárokat találhatunk, vagyis Márki-Zay a balliberális pártok „hagyomá­nyos”, urbánus törzsbázisát tudja sikeresen megszólítani, míg a jobboldali, vidéken, ki­sebb településeken élő választók bizalmatla­nabbul viszonyulnak személyéhez. Azon megkérdezettek, akik Márki-Zay Pé­tert látnák szívesen a miniszterelnöki pozíció­ban, 44 százaléka baloldali, 45 százalékuk kö­zépen álló, a jobboldaliak aránya csupán kilenc százalékra tehető. Támogatói körében a Fi­­desz-KDNP szimpatizánsainak jelenléte nem kimutatható, így Márki-Zay nem számíthat a jobboldali és kormánypárti szavazatokra - állapította meg a Századvég. Márki-Zay, az áljobboldali politikus és Gyurcsányné Dobrev Klára Forrás: Márki-Zay Péter Facebook-oldala Gyurcsány visszatérése VA Október 22-én lesz tízéves a De­mokratikus Koalíció, amely követ­kezetes Orbán-ellenes politikával, lépésről lépésre építkezve győzte le versenytársait, így mára az ellenzék legstabilabb és legerősebb politi­kai közössége lett - írta Nagy Ervin a XXI. Század Intézet honlapján közzé tett áttekintésében, amely a DK történetét és a baloldalon el­ért részsikereinek okát mutatja be. Gyurcsány Ferenc 2011. október 22-én jelentette be az addigra egy­éves, az MSZP nyitott platformja­ként működő DK párttá alakulását. A szerveződés céljaként a 2010-ben történelmi vereséget szenvedő bal­oldal megreformálását tűzték ki. A 2011 és 2014 közötti időszak­ban Gyurcsány olyan szervezeti ke­retet alakított ki, amelyben veze­tő szerepe megkérdőjelezhetetlen lett. Első nagy áttörésüket a 2014-es európai parlamenti választáso­kon érték el, a közvéleménykuta­tó-intézetek méréseire rácáfolva közel tízszázalékos eredménnyel két képviselői mandátumot kaptak. A következő évben ellenjelölt nél­kül újraválasztották pártelnöknek Gyurcsányt, majd frissítették a párt logóját, arculatát, és új célo­kat fogalmaztak meg, ami röviden „az Orbán-kormány antitéziseként” foglalható össze: bevándorláspárti­­ság, LMBTQ-jogok, Európai Egye­sült Államok eszméje. Ez utóbbi miatt a párt 2018-as országgyűlé­si választási kampányát már ismert európai politikusok is segítették, a párt pénzügyi háttere bővült, bár a források átláthatatlanok voltak. Az elemző felidézte: az Állami Számvevőszék erről azt jelentette, hogy a DK tiltott támogatást hasz­nált fel kampánya finanszírozására. Emiatt később feljelentés született, az ügyet máig nem tisztázták. A DK mindenesetre már kilenc­fős frakciót alakíthatott a parla­mentben, a következő évben az EP- választásokon pedig 16 százalékos eredménnyel és négy megszerzett mandátummal az ellenzék legerő­sebb pártjaként szerepelt. Gyur­csány ekkor tolta először maga elé Dobrev Klárát, ez sikeres taktiká­nak bizonyult - értékelt Nagy Ervin, hozzáfűzve: a 2019-es önkormány­zati választásokkor „megszállták” a budapesti városházát is, Karácsony Gergely ma már nem tud a támoga­tásuk nélkül a közgyűlésben dön­téseket átvinni. Gyurcsány Ferenc - annak ellenére, hogy bukása óta a legelutasítottabb politikus - tuda­tos építkezéssel és jól megválasztott taktikával a 2021-es előválasztás idejére a baloldal vezetőjévé vált. v­e­ti .­­ Határsértő csapatok Hatvankét fős migránscsoportot tartóztattak fel A szolgálatot teljesítő rendőrök tegnap összesen 463 határsértőt tartóztattak fel és 253 főt megakadályoztak a hazánk területére történő illegális belépésben, ember­­csempészés miatt négy esetben indult eljárás. Az illegá­lis migránsok ellenőrzésük során szír, afgán, török, ma­rokkói, egyiptomi és eritreai állampolgárnak vallották magukat, azonban sem személyazonosságukat, sem ma­gyarországi tartózkodásuk jogszerűségét nem tudták iga­zolni, ezért visszakísérték őket az ideiglenes biztonsági határzárhoz. A Police.hu híradása szerint a legtöbb ha­társértőt - 218-at - Csongrád-Csanád megyében tartóz­tatták fel, köztük egy nagyobb, 62 fős csoportot Öttömös külterületén. Bács-Kiskunban 23 esetben összesen 179 migránst állítottak meg, Fejér megyében egy 26 fős cso­portot, Győr-Moson-Sopron megyében négy esetben 18 határsértőt, Pest megyében egy tízfős csapatot, Tolná­ban két esetben összesen tizenkét határsértőt tartóztat­tak fel. A kismartoni ügyészség közölte: a boncolás elő­zetes eredményei szerint fulladás okozhatta annak a két migránsnak a halálát, akire egy igazoltatás során találtak rá kedden egy magyar rendszámú kisbuszban több tár­sukkal együtt az osztrák-magyar határ közelében. (KCI) Balos vérmérséklet Karácsony ismét arról beszélt, hogy a DK megfenyegette őt Többek között azzal fenyegetőzött a DK, hogy megbuk­­tatnak főpolgármesterként, felrúgják az egészet - közöl­­t­ékte Karácsony Gergely a Jelen hetilap JelenValó című inter­jú, a­TV. netes videóműsorában. A főpolgármester elárulta: azt is mondták már neki politikai pályafutása során, hogy „tud­­juk, hova jár a gyereked óvodába”. Emlékezetes, Kará­­­­csony az előválasztás során azt állította: Gyurcsány Fe­renc sms-ben próbálta megzsarolni, ezeket az üzeneteket pedig archiválta. Később Karácsony már úgy fogalmazott az üzenetekkel kapcsolatban, hogy „nem büntetőjogi értelemben beszélünk róla”, hanem „az egy politikai játsz­ma”. A Jelennek adott interjúban arra a kérdésre, hogy akkor mégis mi igaz ezekből az sms-ekből, Karácsony úgy fogalmazott: az utóbbi időszak turbu­lens volt, és ilyenkor „ilyen mondatok elhangoznak”. Amikor megkérdezték, konkrétan mivel zsarolta őt a DK, esetleg azzal, hogy nem szavaznak meg a közgyűlésben bizonyos témákat, leszögezte: „Ezek sokkal keményebb mon­datok, és nem arról szólnak, hogy holnap megszavazzuk-e valamely fővárosi cég költségvetési beszámolóját. Ez nem erről szól.” Kitért arra is, hogy az el­lenzéki pártok, noha egymásra vannak utalva, mégis rivalizálnak egymással, és a „DK-nak más a vérmérséklete”. Igen érdekes, hogy a politikus arról is beszélt, unta a miniszterelnök-jelölti vitákat. „Ott voltam, tudtam, hogy ezt nagyjából egymillió ember nézi most, és két kérdés között az jutott eszembe, hogy a gyerekem megy-e röplabdaedzésre” - mondta a főpolgármester. (VT) • •­d­­ Hírek Csepel három és fél milliárd forinthoz jut az Egészséges Budapest Programban (EBP). Németh Szilárd, a Fidesz választókerületi elnöke, hon­védelmi államtitkár a XXI. kerületi Tóth Ilona Egészségügyi Szolgálatnál el­mondta, a fejlesztések célja, hogy a csepeli betegellátás színvonala a meg­előzés és a gyógyítás tekintetében egyaránt a legmagasabb színvonalú legyen. Németh Szilárd emlékeztetett: az EBP-ben 65 milliárd forint áll ren­delkezésre a 32 budapesti és Pest megyei rendelőintézet megújítására. (VT) A büntetőjog megújítása megfékezte a bűnözést Magyarországon. Hetven százalékkal kevesebb bűncselekményt követtek el tavaly, mint 2012- ben - közölte Kónya István, az igazságügyi tárca miniszteri biztosa a Kossuth rádióban. Kifejtette: szigorították az erőszakos és a gyermekek elleni bűn­­cselekmények megítélését, zéró toleranciát hirdetett a pedofilok ellen. (VT)

Next