Magyar Hírlap, 2021. október (54. évfolyam, 228-252. szám)
2021-10-25 / 247. szám
VK Életének hetvenhatodik évében meghalt Venczel Vera Jászai Maridíjas színésznő, érdemes és kiváló művész. Venczel Vera 1946. március 10-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Főiskola másodéve végén Várkonyi Zoltán szerepet ajánlott neki a Vígszínházban, s onnantól már nem csak az Ódry Színpadon lépett fel. Kivételes szépségére, bájára, érzékeny tehetségére már fiatal korában felfigyelt a film és a televízió is. A Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről és az Egri csillagok című filmek mind Venczel Vera főiskolás évei alatt készültek. Sokan emlékeznek rá máig a Gárdonyi Géza regényéből készült történelmi film Vicuskájaként. A diploma megszerzése után 1968-tól a Vígszínházhoz hívta Várkonyi Zoltán, és a következő években nagy szerepek sora várt rá: a Ványa bácsiban ő volt Szonya, a Mesél a bécsi erdőben Marianne, a Bernarda Alba házában pedig Adele. Eljátszotta a Viszontlátásra, drága című Tersánszky-adaptáció főszerepét, és Horvai István Platonov rendezésében Greskovát. A kilencvenes évektől kezdve színészileg megújulva többek között Zsótér Sándor rendezővel közös munkáival aratott nagy sikert olyan előadásokban, mint a Búcsúszimfónia, A tavasz ébredése, A szecsuáni jólélek, A kaukázusi krétakör, A kék madár és a Téli utazás. Közben játékosságát, komikai vénáját estéről estére megcsillogtatta a Sógornőkben és a Monokliban. Venczel Vera egyik utolsó színházi szerepe A vörös oroszlán volt. A Vígszínház mellett vendégművészként gyakran játszott más színházakban is, és számos tévéjátékban, filmben szerepelt. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megszülető alakításait, mint a Pillangó vagy A fekete város női főszerepe több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangó című Móricz tévéadaptáció Zsuzsikájának megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. A Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért 1977-ben a Kritikusok Díjával tüntették ki, 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. A Halhatatlanok Társulatába 2008-ban választották, 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját. Venczel Verát otthonában, szerettei körében érte a halál pénteken. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a Vígszínház saját halottjának tekinti. Kultúra Elhunyt az Egri csillagok című örökbecsű filmalkotás női főszereplője Forrás: Fortepan/Főfotó 13 kultura@magyarhirlap.hu A tárlat célja, hogy egyértelművé tegye, hogy a történelem nem ér véget a mesterséges korszakhatároknál - hangsúlyozta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Kiállítással emlékeznek a vérbe fojtott ünnepre JMZs Meggyalázott demokrácia címmel nyílt fotókiállítás pénteken a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumkertjében. A tárlat a 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján vérbe fojtott ünnepnek állít emléket a múzeum kerítésén elhelyezett fényképekkel. Kerítéskiállítást rendezett a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) 2006. október 23-ról. A megnyitót pénteken tartották a Múzeumkertben. „Demokráciában is kerülhet veszélybe a jogállam, ezért is emlékezni kell az 1956-os forradalom 50. évfordulóján történt, véres eseményekre” - hangsúlyozta Gulyás Gergely az erőszakos rendőri fellépést korabeli fotókkal megidéző, Meggyalázott demokrácia című tárlat megnyitóján. „Kettős évfordulóra emlékezünk a napokban, mert sajátos módon az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója önmagában is okot ad az emlékezésre” - fűzte hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A politikus arról is beszélt, hogy az ünnep elsődlegesen az előtt tiszteleg, hogy 1956-ban Magyarország polgárai az akkori legerősebb világbirodalommal is szembeszálltak a szabadságért. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az ország történelmi szerencsétlensége, hogy a forradalom negyvenedik és ötvenedik évfordulóján is posztkommunista vezetők voltak hatalmon, akik vagy tevékenyen is részt vettek a forradalom vérbefojtásában vagy pedig később csatlakoztak ahhoz a párthoz, amely a forradalom vérbefojtására alapozta hatalmát. Ha mindez nem lett volna elég, tizenöt évvel ezelőtt azt is meg kellett tapasztalni, hogy a rendőrség olyan erőszakot alkalmazott békés polgárokkal szemben, amelyre nem csupán a rendszerváltozás óta nem volt példa, de még a nyolcvanas évek puha diktatúrának nevezett időszakában sem - mondta a miniszter. Gulyás Gergely arra is emlékeztetett, hogy ekkor azonosíthatatlan rendőrök gumilövedékkel a tömegbe lőttek, sokakat vertek véresre, többeknek maradandó sérülést okoztak, és ártatlanul zártak embereket börtönbe akár harminc napra is. „Minderre emlékezni kell, mert azt mutatja, hogy demokráciában is kerülhet veszélybe a jogállam, demokratikusan választott kormány is megtehet ilyet saját népével” - hangsúlyozta, majd hozzáfűzte, hogy ha Magyarországon a jogállam veszélyeztetéséről kell beszélni, akkor automatikusan a baloldalra, azon belül is különösen a Gyurcsány-féle baloldalra kell gondolni. „A mostani baloldalnak kell választ adnia arra a kérdésre, hogy van-e aktuálpolitika a mostani emlékezésekben, hiszen 15 év során sem tudott megszabadulni azoktól, akik „tönkretették az országot és saját polgáraikra lövettek” - mondta Gulyás Gergely. Toót-Holló Tamás, a kiállítás fotóanyagát részben biztosító Magyar Nemzet főszerkesztője az emlékezés fontosságát emelte ki, megjegyezve: nem szabad hagyni, hogy 2006 októberének borzalmai a feledés ködébe vesszenek. „Ezek a fotók olyanok, mint a röntgenképek: a gyógyításhoz ugyanúgy elengedhetetlenek” - emelte ki a főszerkesztő az eseményen. L. Simon László, az MNM főigazgatója elmondta, kevéssé örömteli a kiállítás témája, hiszen az 1956-os forradalom 50. évfordulóján az akkori hatalom véresen leverte azokat a demonstrációkat, amelyek a Gyurcsány-rezsim ellen tiltakoztak, aláásva a demokráciába vetett hitet.A főigazgató hangsúlyozta: a tárlat célja, hogy egyértelművé tegye: a történelem nem ér véget mesterséges korszakhatároknál. Ezért 2023 végéig a Nemzeti Múzeum állandó kiállítása is meg fog újulni, és 1990 helyett 2010-ig, az akkor bekövetkezett „alkotmányos fordulatig” tekinti át Magyarország történelmét - tette hozzá L. Simon László. A tárlatmegnyitón az is kiderült, hogy a Magyar Nemzet és az Index korabeli fotóiból válogató kiállítás november 12-ig tekinthető meg a múzeum kerítésén, majd az ország több pontján is bemutatják. Az ország több pontján is bemutatják majd a tárlatot Fotó: Török Péter Torontói közönségdíjak A Post Mortem tíz kategóriában kapott elismerést A 15. Toronto After Dark Filmfesztiválon - ahol zsűri helyett a közönség voksol - Bergendy Péter alkotása kapta a legtöbb díjat: bronzéremmel ismerték el a legjobb filmek között, továbbá elnyerte a legjobb horrorfilm, a legjobb rendező, a legjobb mellékszereplő (Hais Fruzsina), a legjobb speciális effektusok, a legjobb hangdesign, a legjobb operatőr, a legjobb vágás, a legijesztőbb film és „a film, amelynek leginkább látni akarjuk a folytatását” kategória díjait. A Post Mortem Magyarország hivatalos nevezettje a 2022-es Oscar-verseny nemzetközi film kategóriájába. A film október 28-tól látható a hazai mozikban az InterCom forgalmazásában. (IMZS) Hírek Tollas Tibor-emléknapot tartottak Lakiteleken. A hétvégi megemlékezésen jelen volt a költő három gyermeke: Tamás, Csilla és Krisztina, két unokája: Péter és Attila, valamint szülőfaluja, Nagybarca küldöttei és az Ezüst Orchidea Baráti Kör tagjai. A jelenlévőket Lezsák Sándor köszöntötte, és megajándékozta az Antológia Kiadó legújabb kötetével, Tollas Tibor: Szólnál mint tücsök, amelyben a költő versei találhatóak magyar és angol nyelven. (VK). Jövő tavasszal ismét megrendezik az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező szegedi nemzetközi filmfesztivált, amelyre a nevezéseket január 10-ig várják. A versenyre korhatár nélkül jelentkezhetnek az alkotók 2019. január 1-je után készül filmekkel. A fesztivált május 24. és 28. között rendezik Magyarország egyik legszebb, több mint százéves hagyományos filmszínházában, a Belvárosi moziban. (PL)