Magyar Hírlap, 2021. október (54. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-25 / 247. szám

VK Életének hetvenhatodik évében meghalt Venczel Vera Jászai Mari­díjas színésznő, érdemes és kiváló művész. Venczel Vera 1946. már­cius 10-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti Fő­iskola másodéve végén Várkonyi Zoltán szerepet ajánlott neki a Víg­színházban, s onnantól már nem csak az Ódry Színpadon lépett fel. Kivételes szépségére, bájára, érzé­keny tehetségére már fiatal korá­ban felfigyelt a film és a televízió is. A Kárpáthy Zoltán, az Egy szere­lem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről és az Egri csillagok című filmek mind Venczel Vera főisko­lás évei alatt készültek. Sokan em­lékeznek rá máig a Gárdonyi Géza regényéből készült történelmi film Vicuskájaként. A diploma megszerzése után 1968-tól a Vígszínházhoz hív­ta Várkonyi Zoltán, és a követke­ző években nagy szerepek sora várt rá: a Ványa bácsiban ő volt Szonya, a Mesél a bécsi erdőben Marian­ne, a Bernarda Alba házában pedig Adele. Eljátszotta a Viszontlátásra, drága című Tersánszky-adaptáció főszerepét, és Horvai István Plato­nov rendezésében Greskovát. A kilencvenes évektől kezdve színészileg megújulva többek kö­zött Zsótér Sándor rendezővel kö­zös munkáival aratott nagy sikert olyan előadásokban, mint a Búcsú­­szimfónia, A tavasz ébredése, A sze­­csuáni jólélek, A kaukázusi kréta­kör, A kék madár és a Téli utazás. Közben játékosságát, komikai vé­náját estéről estére megcsillogtat­ta a Sógornőkben és a Monokliban. Venczel Vera egyik utolsó színházi szerepe A vörös oroszlán volt. A Vígszínház mellett vendég­­művészként gyakran játszott más színházakban is, és számos tévé­játékban, filmben szerepelt. Kivé­teles érzékenységgel és átéléssel megszülető alakításait, mint a Pil­langó vagy A fekete város női fősze­repe több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangó című Móricz tévéadap­táció Zsuzsikájának megformá­lásáért Monte Carlóban átvehet­te az Arany Nimfa díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívó­díját. A Játék a téren című hang­­játékban nyújtott alakításáért 1977-ben a Kritikusok Díjával tün­tették ki, 1975-ben Jászai Mari-dí­jat, 1977-ben Varsányi Irén-emlék­­gyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyű­­rűt, 2004-ben Ajtay Andor-em­­lékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott. A Hal­hatatlanok Társulatába 2008-ban választották, 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját. Venczel Verát otthonában, sze­rettei körében érte a halál pénte­ken. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagját a Vígszínház saját ha­lottjának tekinti. Kultúra Elhunyt az Egri csillagok című örökbecsű filmalkotás női főszereplője Forrás: Fortepan/Főfotó 13 kultura@magyarhirlap.hu A tárlat célja, hogy egyértelművé tegye, hogy a történelem nem ér véget a mesterséges korszakhatároknál - hangsúlyozta L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Kiállítással emlékeznek a vérbe fojtott ünnepre JMZs Meggyalázott demokrácia cím­mel nyílt fotókiállítás pénteken a Magyar Nemzeti Múzeum Mú­zeumkertjében. A tárlat a 2006. október 23-án, az 1956-os for­radalom 50. évfordulóján vér­be fojtott ünnepnek állít emléket a múzeum kerítésén elhelyezett fényképekkel. Kerítéskiállítást rendezett a Ma­gyar Nemzeti Múzeum (MNM) 2006. október 23-ról. A megnyi­tót pénteken tartották a Múzeum­kertben. „Demokráciában is ke­rülhet veszélybe a jogállam, ezért is emlékezni kell az 1956-os for­radalom 50. évfordulóján történt, véres eseményekre” - hangsú­lyozta Gulyás Gergely az erőszakos rendőri fellépést korabeli fotókkal megidéző, Meggyalázott demokrá­cia című tárlat megnyitóján. „Ket­tős évfordulóra emlékezünk a na­pokban, mert sajátos módon az 1956-os forradalom és szabadság­­harc 50. évfordulója önmagában is okot ad az emlékezésre” - fűzte hozzá a Miniszterelnökséget veze­tő miniszter. A politikus arról is beszélt, hogy az ünnep elsődlegesen az előtt tisz­teleg, hogy 1956-ban Magyaror­szág polgárai az akkori legerősebb világbirodalommal is szembeszáll­tak a szabadságért. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az ország történelmi szerencsétlen­sége, hogy a forradalom negyve­nedik és ötvenedik évfordulóján is posztkommunista vezetők voltak hatalmon, akik vagy tevékenyen is részt vettek a forradalom vérbe­­fojtásában vagy pedig később csat­lakoztak ahhoz a párthoz, amely a forradalom vérbefojtására alapoz­ta hatalmát. Ha mindez nem lett volna elég, tizenöt évvel ezelőtt azt is meg kel­lett tapasztalni, hogy a rendőrség olyan erőszakot alkalmazott bé­kés polgárokkal szemben, amelyre nem csupán a rendszerváltozás óta nem volt példa, de még a nyolcva­nas évek puha diktatúrának ne­vezett időszakában sem - mondta a miniszter. Gulyás Gergely arra is emlékez­tetett, hogy ekkor azonosíthatat­lan rendőrök gumilövedékkel a tömegbe lőttek, sokakat vertek vé­resre, többeknek maradandó sérü­lést okoztak, és ártatlanul zártak embereket börtönbe akár harminc napra is. „Minderre emlékezni kell, mert azt mutatja, hogy demokráciá­ban is kerülhet veszélybe a jogál­lam, demokratikusan választott kormány is megtehet ilyet saját né­pével” - hangsúlyozta, majd hoz­záfűzte, hogy ha Magyarországon a jogállam veszélyeztetéséről kell beszélni, akkor automatikusan a baloldalra, azon belül is különösen a Gyurcsány-féle baloldalra kell gondolni. „A mostani baloldalnak kell vá­laszt adnia arra a kérdésre, hogy van-e aktuálpolitika a mosta­ni emlékezésekben, hiszen 15 év során sem tudott megszabadulni azoktól, akik „tönkretették az or­szágot és saját polgáraikra lövettek” - mondta Gulyás Gergely. Toót-Holló Tamás, a kiállítás fo­tóanyagát részben biztosító Magyar Nemzet főszerkesztője az emléke­zés fontosságát emelte ki, megje­gyezve: nem szabad hagyni, hogy 2006 októberének borzalmai a fe­ledés ködébe vesszenek. „Ezek a fotók olyanok, mint a röntgenké­pek: a gyógyításhoz ugyanúgy el­engedhetetlenek” - emelte ki a fő­­szerkesztő az eseményen. L. Simon László, az MNM főigaz­gatója elmondta, kevéssé örömteli a kiállítás témája, hiszen az 1956-os forradalom 50. évfordulóján az ak­kori hatalom véresen leverte azo­kat a demonstrációkat, amelyek a Gyurcsány-rezsim ellen tiltakoz­tak, aláásva a demokráciába vetett hitet.A főigazgató hangsúlyozta: a tárlat célja, hogy egyértelmű­vé tegye: a történelem nem ér vé­get mesterséges korszakhatárok­nál. Ezért 2023 végéig a Nemzeti Múzeum állandó kiállítása is meg fog újulni, és 1990 helyett 2010-ig, az akkor bekövetkezett „alkotmá­nyos fordulatig” tekinti át Magyar­ország történelmét - tette hozzá L. Simon László. A tárlatmegnyitón az is kiderült, hogy a Magyar Nemzet és az Index korabeli fotóiból válogató kiállítás november 12-ig tekinthető meg a múzeum kerítésén, majd az ország több pontján is bemutatják. Az ország több pontján is bemutatják majd a tárlatot Fotó: Török Péter Torontói közönségdíjak A Post Mortem tíz kategóriában kapott elismerést A 15. Toronto After Dark Filmfesztiválon - ahol zsűri helyett a közönség voksol - Bergendy Péter alkotása kapta a legtöbb díjat: bronzéremmel is­merték el a legjobb filmek között, továbbá elnyerte a legjobb horrorfilm, a legjobb rendező, a legjobb mellékszereplő (Hais Fruzsina), a legjobb spe­ciális effektusok, a legjobb hangdesign, a legjobb operatőr, a legjobb vágás, a legijesztőbb film és „a film, amelynek leginkább látni akarjuk a folytatását” kategória díjait. A Post Mortem Magyarország hivatalos nevezettje a 2022-es Oscar-verseny nemzetközi film kategóriájába. A film október 28-tól látható a hazai mozikban az InterCom forgalmazásában. (IMZS) Hírek Tollas Tibor-emléknapot tartot­tak Lakiteleken. A hétvégi megem­lékezésen jelen volt a költő három gyermeke: Tamás, Csilla és Kriszti­na, két unokája: Péter és Attila, vala­mint szülőfaluja, Nagybarca küldöt­tei és az Ezüst Orchidea Baráti Kör tagjai. A jelenlévőket Lezsák Sán­dor köszöntötte, és megajándékozta az Antológia Kiadó legújabb köteté­vel, Tollas Tibor: Szólnál mint tücsök, amelyben a költő versei találhatóak magyar és angol nyelven. (VK). Jövő tavasszal ismét megrende­zik az Oscar-díjas Zsigmond Vil­mos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező szegedi nemzetközi filmfesztivált, amelyre a nevezéseket január 10-ig várják. A versenyre korhatár nélkül jelent­kezhetnek az alkotók 2019. január 1-je után készül filmekkel. A fesztivált május 24. és 28. között rendezik Ma­gyarország egyik legszebb, több mint százéves hagyományos filmszínházá­ban, a Belvárosi moziban. (PL)

Next