Magyar Hírlap, 2021. december (54. évfolyam, 278-303. szám)
2021-12-01 / 278. szám
Tizenkétmilliárd forint Már meg is érkezett a közlekedési támogatás a főváros számlájára Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a korábbi ígéretnek megfelelően a fővárosi közlekedési támogatási szerződés véglegesítése után haladéktalanul gondoskodott a kifizetésről - közölte a tárca. A Magyar Államkincstár a minisztérium jelzésére hétfőn folyósította a Fővárosi Önkormányzat számlájára a 12 milliárd forintos éves költségvetési támogatást. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a helyi közösségi közlekedés biztosítása a fővárosi önkormányzat törvényben előírt elsődleges feladata. A tárca a városvezetéssel fennálló nézetkülönbséget félretéve, a Budapesten közlekedő emberek érdekében megoldást keresve teremtett alkalmat a szerződés aláírására. Az ITM változatlan álláspontja szerint a Fővárosi Önkormányzatnak többet kellene magára vállalnia az agglomerációs közösségi közlekedés finanszírozásából. A minisztérium a kiegyensúlyozottabb költségmegosztásról hosszú hónapok óta zajló egyeztetések mielőbbi eredményes lezárását sürgeti - áll a közleményben. (VT) Belföld 2021. december 1., szerda 3 Berki Zsolt, a városháza „fantomja” nélkül minden befektető esélytelen lehet a fővárosi ingatlanok megvásárlásakor - derül ki Anonymus legújabb felvételéből A Városháza kulcsát elvették Karácsonytól Újabb hangfelvételt hozott nyilvánosságra az Anonymus-maszkos alak a Városháza-ügyben, és közzétette a főváros által feltételezhetően áruba bocsátott ingatlanok listáját, amely a titokzatos Berki Zsolt nélkül nem mindenki számára elérhető. Az Anonymus-maszkos alak által tegnap reggel lejátszott hangfelvételen Gansperger Gyula és egy ismeretlen befektető hangja hallható. A baloldali üzletember - akit Bajnai Gordon korábbi baloldali miniszterelnök régi harcostárának tekint - egy konkrét példán keresztül további információkat árult el arról, miként működik az úgynevezett jutalékos rendszer, amelynek kulcsfigurája a Városháza fantomja, Berki Zsolt. Gansperger részletesen elmondja tárgyalópartnerének, hogy miként szerezhet meg egy fővárosi ingatlant jutalékért cserébe Berki közvetítésével. „Ezt kiírják, mondjuk kétmilliárd forintra, és ha kétmilliárd forinton meg tudjuk vásárolni, akkor mi fog történni! ? Nézzük végig a lépéseket. Egyes lépés, én vagy mi szerződünk veled, te szerződsz a Berki Zsolttal, a Berki Zsolt ad egy garanciát, vagy nem tudom, valamit, azért, hogy ő ezt végigcsinálja, és utána valahogy a mesterek megkapják az ellenértéket, de nem tőlem” - hangzik a kérdés, mire Gansperger Gyula megerősíti, miről van szó. „Azt tudom neked mondani, hogy amikor én pályáztam - ugye én személyesen csináltam a pályázatot, hogy hiba ne legyen benne -, a Zsolt mindenben abszolút segítségemre volt, átnézte, amit csináltunk, ellenőrizte, egyeztette, várták a másik oldalon a cuccost, a portán, amikor bevittem. A Zsolt már ott volt bent, végigvitte, tájékoztatott arról, hogy beadott-e valaki más pályázatot, milyen számot írt bele. A Zsolt nekem azt mondta, hogy van egy olyan feltétel a pályázatban, hogy egy olyan... Én csak azt mondom, amit tőle hallottam. (...) pontosan mik a tippek. Hogy van benne egy olyan elvárás, hogy le kell rajzolni egy olyan struktúrát, aminek nagyon szigorú definíciója van, amit csak az tud megcsinálni a Zsolt szerint, akinek ők segítenek benne.” A korábban már nyilvánosságra került hanganyagokból kiderült, hogy a fővárosi korrupciós modellben a „jutalék” mértéke tíz százalék körül mozog. Gansperger érzékeltette, hogy ez az öszszeg még változhat, majd felhívta a figyelmet arra, hogy úgy látja, „amire ők nagyon ki vannak éhezve, ez a Városháza”. Ismeretes, Berki Zsolt az a személy, aki szerződést köthetett egy ingatlanos céggel a Városháza tervezett eladására, majd jelen volt azon a tárgyaláson is, amelyen Barti Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője az épület eladásáról egyeztetett. Egy korábbi felvétel szerint Barts „a Zsolt tenyeréből eszik”, és Berki úgy mozog a fővárosi vagyonkezelőnél, mintha ő lenne a vezérigazgató, hiszen valakitől felhatalmazást, mandátumot kapott. Gansperger a későbbiekben arról beszél, hogy a fővárosnál a jutalékos rendszerben részt vevők szándéka elsősorban a Városháza eladására irányul. Az üzletembernek elmagyarázza, hogy Berki megkerülhetetlen kulcsfigura, és az öszszeg azért is változhat, mert „mindenki pénzt akar”. A fővárosi Fidesz Facebook-bejegyzésében mutat rá: „Bár Karácsony Gergely állítja, hogy a fővárosi vagyonkezelő pályázatai nyíltak és transzparensek, az új felvétel miatt kétségek merültek fel bennünk” - írták, hozzátéve: Karácsony Gergely pedig csak magának árt, ha nem akarja megtudni az igazságot, és az egészet megpróbálja a szőnyeg alá söpörni. Karácsony Gergely szerint a vagyonkezelő pályázatai transzparensek Fotó: Hegedűs Róbert Sütő-Nagy Zsolt 1 Tucatnyi ingatlan a rejtélyes Berki kezében Az álarcos alak egy tucat olyan ingatlant sorolt fel, amellyel manapság a főváros házai, a listán az alábbiakat találjuk: II. kerület, Kavics utca 9., II. kerület, Völgy utca 21., III. kerület Mocsáros dűlő, IV. kerület, Lőrinc utca 40-42., IV. kerület, Árpád út 114-120., V. kerület, Királyi Pál utca 5-7., V. kerület, Városháza utca 9-11., XII. kerület, Szilassy út 3., XII. kerület, Istenhegyi út 62., XIII. kerület, Fáy utca 69., XIV. kerület, Tétényi út 63., XIV. kerület, Öv utca 10/A, XV. kerület, Kavicsos köz 2-4. Ezen ingatlanok közül több is megtalálható a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. honlapján az eladó ingatlanok listáján - ezek azok, amelyeket a főváros vezetése értékesíteni szeretne a BFVK-n keresztül, tehát hivatalos eljárással. * Álláspont Dippold Pál vezető szerkesztő Egyre inkább úgy tűnik, hogy az Európai Unió irányító szerveinek többsége az őrültek háza jellegét ölti magára. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság dokumentáltan műveletlen, bunkó és pusztító cinizmussal az újmarxizmust harsogó képviselői egyértelműen a saját szuperállamuk létrehozásán munkálkodnak. Az európai egyesült államokban, ugyebár, nem lennének nemzetek, és nem lennének az évezredek során kialakult hagyományos közösségek. Brüsszelnek nincs szüksége magukat megvédeni képes, kisebb-nagyobb emberformációkra. A vadliberálisok elsődleges célpontja a család. Egészen pontosan az az élethosszig tartó szövetségi forma, ami férfi és nő között köttetett, és ami egyedül alkalmas önmaga reprodukálására, azaz gyermekeik felnevelésére. Nem is olyan régen jöttek elő a minden korlát nélküli szabadság kommandósai, hol úgynevezett civil szervezetek formájában, hol környezetvédelmi aktivistaként, hol fülsértően sipákoló politikusként a szöveggel: a család az család. Az önmagát önmagával magyarázó hülye mondat liberális értelmezése nagyjából az, hogy bárki bárkivel, bármikor, bárhol összeállhat hosszabb-rövidebb időre, és ezt családnak nevezi. Sőt minden olyan jogot maguknak követelnek, amelyek a hagyományos családokat megilletik. A világ civilizáltnak mondott, ám valójában a lehető legmocskosabb erkölcsi mocsárban dagonyázó nyugati része óriási erőszakossággal és nagy pénzekkel igyekszik rátukmálni őrült ideológiáját mindenkire. Ránk, magyarokra is. Ennek azonban a józan többségünk erőteljesen ellentmond. Ezt célozza a parlamentben tegnap megszavazott népszavazási kérdések sora, amelyekkel, ha majd nemet mondunk rájuk, megállíthatjuk a gendercsürhét. Vagy ahogy Rogán Antal fogalmazott: „A gyerekekre irányuló LMBTQ- propagandát a leghatározottabban visszautasítjuk. ” Hogy a gátlástalan másságpropaganda mennyire közel van a gyerekeinkhez, azt fényesen igazolja a norvégok meleg télapója. Nem elég az, hogy arrafelé már nem Mikulás jön Szent Miklós napján, mert ha ez így lenne, az sértené a nem keresztényeket. Az eszükbe sem jut a derék, nekünk momentán hetvenmilliárd forinttal tartozó balliberális norvégoknak, hogy homoszexuális propagandavideójukkal több száz millió keresztény lelkébe tapostak bele. Nem. Hadd csókolózzon a télapó az őt harminc év óta szerelmesen váró férfival. Mindez kiválóan illeszkedik a liberális demokráciák szivárványos ideológiájához. Az Európai Bizottság új kommunikációs irányelvei, amelyek a befogadás erősítését kívánják szolgálni a belső és külső kommunikációban, jól illeszkednek a norvég trendhez. Legfelháborítóbb eleméről, a karácsony kifejezés (szerintük téli szünet) és a hagyományos európai keresztény nevek használatának betiltásáról ne is beszéljünk. Idézzük inkább céljaikat: mindenki hasonló elismerésben és tiszteletben részesüljön nemtől, származástól, kortól, vallástól, meggyőződéstől, szexuális orientációtól függetlenül, kiemelt figyelemmel az LMBTQ-közösség tagjaira. Kivétel persze a keresztény ember. A szómágia brüsszeli boszorkánykonyhájában alaposan megkavarták a kondér tartalmát. Azt mondják, nem lehet olyan találkozókat rendezni, amelyeken kizárólag azonos nemű résztvevők vannak jelen, az urak és hölgyek helyett a kedves kollégák kifejezést írják elő. Az uniós genderőrület teli van új távlatokkal. A kisfiúkat nem szabad majd így nevezni, hanem például lehetnek hosszúkás pisilő szervvel rendelkező fiatal személyek, akik, természetesen, szabadon változtathatnak nemet. Igen fejlett már az orvostechnika. Az operáció után megnevezésük: cső alakú vizeletürítő szervvel nem rendelkező illetők. Na, ebből a kacifántos elmebajból, erősen reméljük, a magyarok nem kérnek. A meleg télapó