Magyar Hírlap, 2021. december (54. évfolyam, 278-303. szám)
2021-12-03 / 280. szám
Politikai öngyilkosság Hibát hibára halmoz Márki-Zay Péter, nem váltotta be a baloldali reményeket Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt hetekben vállalhatatlan stílusban sértegette azokat a választópolgárokat, akik támogatják a rezsicsökkentést. Hasonlóan nyilatkozott a kanadai állampolgársággal is rendelkező politikus a benzinárcsökkentés, a gyermekvédelem és a bevándorlás ügyében is, amely témákban a rezsicsökkentéshez hasonlóan a magyarok elsöprő többsége a kormány álláspontját osztja - hívta fel a figyelmet legújabb elemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Rámutatott: a baloldal nem támogatta a gyermekvédelmi népszavazást sem, a 2015-ös migrációs válsághoz hasonlóan most is álproblémáról beszélnek. Ezzel politikai öngyilkosságot követnek el, mivel ismét egy szűk kisebbség, Brüsszel és a nyugati multicégek álláspontját képviselik ezekben a fontos kérdésekben, így nem meglepő, hogy csökkenésnek indult a támogatottságuk - fejtette ki a politológus. Kitért arra is, hogy az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamos energia és a földgáz ára, az esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, a helyzeten az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál - hangsúlyozta Deák Dániel. Leszögezte: a baloldal és annak miniszterelnök-jelöltje hibát hibára halmoz, továbbra sem képes a magyar emberek többségének képviseletére, ez meg is látszik a támogatottságán, tehát Márki-Zay nem váltotta be a baloldalon hozzá fűzött reményeket. (KCI) Belföld 2021. december 3., péntek 3 Kormányinfó Aki úgy gondolja, hogy a gyermekeket verni és bántalmazni lehetséges, az nem csoda, ha egy gyermekvédelmi törvényt ellenez - mondta Márki-Zayra utalva a miniszter Az oltási akciót még egy héttel meghosszabbítják Sütő-Nagy Zsolt Újabb egy héttel meghosszabbítja a kormány az oltási akciót, és felkérte az operatív törzset, hogy dolgozza ki az oltási akciónapok rendszerét az ország településeire - jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy az infláció elleni küzdelemben a kormány egyik legfontosabb eszköze a rezsicsökkentés fenntartása és kiterjesztése a kisvállalkozói és az önkormányzati szektorra is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely elmondta, hogy beigazolódni látszik a szakemberek előrejelzése, akik december első felére várták a negyedik hullám tetőzését. A jelenlegi adatok alapján bizakodhatunk, hogy karácsonyig már csökkenni fog az új fertőzöttek száma, és nyugodtabban tölthetjük az ünnepeket, de ennek érdekében újabb egy héttel meghosszabbítja a kormány az oltási akciót, és felkérte az operatív törzset, hogy dolgozza ki az oltási akciónapok rendszerét az ország településeire. A harmadik oltások számát tekintve elsők vagyunk Európában - mondta, hozzátéve: a kormány külön megkeresi azt a hárommillió embert, aki hat hónappal ezelőtt már beadatta a második adag vakcinát. Az operatív törzs feladata lesz megvizsgálni, hogyan kötődjön a védettségi igazolvány érvényessége a harmadik oltáshoz, valamint ők gondoskodnak az 5-11 évesek oltási rendjének kidolgozásáról. A gyermekek számára rendelt vakcina a vártnál egy héttel korábban, december 13-án érkezik, összesen kétmillió adag. Gulyás Gergely leszögezte: hazánkban van bőven oltóanyag és szabad kórházi kapacitás, a jelenlegi 507 intenzív és több mint 4400 kórházi férőhelyet szükség esetén tudják bővíteni. A jövő évi, 10 százalékos pedagógusbér-emelésről szólva említette, a következő ciklusban nagyobbat tudnak előre lépni. Az infláció elleni küzdelemben a kormány egyik legfontosabb eszközének Gulyás Gergely a rezsicsökkentés fenntartását nevezte, amelyet kiterjesztettek a legfeljebb négymilliárd forintos éves nettó árbevételű vagy mérlegfőösszegű, legfeljebb tíz munkavállalót foglalkoztató vállalkozásokra. Az egyetemes szolgáltatás igénybevételét az önkormányzati szektor számára is lehetővé tették, mert azt látják, hogy jelentős erre az igény az önkormányzati világban. Megjegyezte, hogy akik ostobaságnak tartják a rezsicsökkentést, elsők voltak, amikor igényelni kellett a támogatást, Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely, Karácsony Gergely Budapest részére. A műtrágya árának ugrásszerű emelkedése kapcsán emlékeztetett, hogy a Márki-Zay Pétert bőkezűen támogató Bige László cége által képviselt üzleti magatartás eredményeként nőtt három-ötszörösére az ár, amiért a Gazdasági Versenyhivatal korábban példátlan, 14 milliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki. A kormány és az agrártárca közösen fog dönteni a gazdákat védő megoldásról - hangsúlyozta. Véleménye szerint az olyan nyilatkozatok elfogadhatatlanok, hogy valaki egy napig ad el a magyar gazdáknak, miközben a cége itt tett szert jelentős profitra. „Mindennek van határa, jó lenne, ha valaki nemcsak politikusokat támogatna vagy akarna megvenni, hanem a magyar gazdák támogatására is nyitott lenne” - szögezte le a miniszter. Márki-Zay kijelentését - miszerint megszüntetné a gyermekvédelmi törvényt - úgy kommentálta Gulyás Gergely: „Aki úgy gondolja, hogy a gyermekeket verni és bántalmazni lehetséges, az nem csoda, hogyha egy gyermekvédelmi törvényt ellenez.” A fővárosi vizsgálóbizottság megkeresésére nem is reagáló volt baloldali miniszterelnök, Bajnai Gordon a miniszter szerint nem tudna érthető, értelmezhető és elfogadható magyarázatot adni a Városháza-ügyben az eddig már a közvélemény által is megismert tevékenységére. dr. mt 'f* * ■«« MAGYARORSZÁG KORMÁNYA 11 Kiterjesztik a rezsicsökkentést a kisvállalkozókra és önkormányzatokra is Fotó: Hegedűs Róbert % / Álláspont G. Fehér Péter lapszerkesztő „Szegény, öreg Németország, túl nagy Európának, túl kicsi a világnak” Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszternél jobban senki sem tudná megfogalmazni Európa legnépesebb és gazdaságilag legerősebb államának mindenkori ellentmondásos helyzetét. A geopolitika kényszerű adottsága egy nehezék tehetetlenségi nyomatékával löki előre Németország európai dominanciáját, amióta 1871-ben megtörtént az egyesülés. Azóta újabb és újabb német Európa létrehozási kísérleteinek vagyunk tanúi, úgy is mondhatnánk, elszenvedői. Százötven évvel később, napjainkban, az új német kormány megalakulásának idején ismét a régi szelek fújnak, éppen akkor, amikor Berlinnek mostanra már nagyobb a befolyása Európára, mint bármikor az előző korszakokban. Ez azonban nem elég, legalábbis így látszik az új kabinet programját olvasva. Szinte kiadták a jelszót: Európa a miénk lesz. Mintha már félig-meddig nem az övék lenne. Egy zűrzavaros, több elemből összegyúrt, újmarxista filozófia nyomvonalát követve a német „újhullám” teljesen maga alá akarja gyűrni a kontinenst, szétzilálva a családokat, az etnikai és felekezeti közösségeket, még több illegális migráns betelepítésével kevert lakosságot akar létrehozni. A cél: az Európai Unióból egy föderatív európai szövetségi államot kreálni. A nemzetállami kormányok romjain létrejövő végrehajtó szerveknek legfeljebb annyi hatalmuk maradna, hogy eldönthetik: melyik utca melyik járdáját újítják fel. Most kapnak igazán értelmet Margaret Thatcher szavai, aki óva intette a két szuperhatalmat a második világháború után kettészakított Németország újraegyesítésétől. A Downing Street 10., a brit miniszterelnöki rezidencia falai talán még most is visszhangozzák szavait: „kibírhatatlanul erősek lesznek”. Előzőleg már sokan látták a német újraegyesítésből fakadó geostratégiai egyensúly - a francia és brit fékhatás - felborulását. „Imádom Németországot, és örülök, hogy kettő is van belőle” - emlegették egyre gyakrabban Francois Mauriac Nobel-díjas francia író szavait a nyugati vezetők. Honfitársának, Francois Mitterrand francia elnöknek sem tetszett az újraegyesítés gondolata, de végül is úgy látta: a németek „megfékezhetők” azáltal, hogy szorosabban bekapcsolják őket az európai intézményrendszer vérkeringésébe. Hiába volt az optimizmus, mert ha a jelenlegi, a parlamenti választások után most alakuló berlini kormány programját vesszük figyelembe, akkor a német befolyásszerzési ösztönök felszínre kerülése okán aligha lehet azt mondani, hogy Németországot Európa megfékezte. Mitterrand elképzelése a németeknek az európai intézményekbe való erősebb integrálásáról mérséklő erőként nem jött be. A németek hatalmas tömegüknél fogva „megszállták” az uniós rendszert, és ezen az európai közös valuta sem segített, mert az euró adta lehetőségeket kihasználva alapos hasznot szedtek be, főleg a mediterrán államok gyengébb gazdaságainak kárára. Mindezzel talán, még ha nehezen is, de együtt lehetett volna élni, de akkor most jön Annalena Baerbock, a Zöldek „sztárüdvöskéje”, kinevezett külügyminiszter, egykori toronyugró, aki korábban - mondhatni - kreatívan kezelte az önéletrajzát, plágiummáglyát rakott, így írt könyvet, és „véletlenül” elfelejtette jövedelme egy részét az adóhatóságnak bevallani - fejezetek egy, a jogállamiságért tűzzel-vassal és a jogos juttatások elvonásával fenyegetőző, demokratikus, fejlett nyugat-európai politikus életéből -, és közli, hogy mostantól kezdve nem fog kesztyűs kézzel bánni Magyarországgal és Lengyelországgal. Baerbock ezzel úgy ugrott fejest a medencébe, hogy nem nézte meg előzőleg, milyen mély a víz. A mérce tíz centit mutatott. Németek