Magyar Hírlap, 2021. december (54. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-03 / 280. szám

Politikai öngyilkosság Hibát hibára halmoz Márki-Zay Péter, nem váltotta be a baloldali reményeket Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt hetekben vállalhatatlan stílusban sértegette azokat a választópolgárokat, akik támogatják a rezsicsökkentést. Hasonlóan nyilat­kozott a kanadai állampolgársággal is rendelkező politikus a benzinárcsökkentés, a gyermekvé­delem és a bevándorlás ügyében is, amely témákban a rezsicsökkentéshez hasonlóan a magya­rok elsöprő többsége a kormány álláspontját osztja - hívta fel a figyelmet legújabb elemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. Rámutatott: a baloldal nem támogatta a gyer­mekvédelmi népszavazást sem, a 2015-ös migrációs válsághoz hasonlóan most is álproblémáról beszélnek. Ezzel politikai öngyilkosságot követnek el, mivel ismét egy szűk kisebbség, Brüsszel és a nyugati multicégek álláspontját képviselik ezekben a fontos kérdésekben, így nem megle­pő, hogy csökkenésnek indult a támogatottságuk - fejtette ki a politológus. Kitért arra is, hogy az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamos energia és a földgáz ára, az esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz kö­zeledve, lehetnek komoly következményei, a helyzeten az Európai Unió által javasolt klímavédel­mi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a következetes rezsipolitikának köszönhe­tően szinte semmit nem érezni az energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál - hangsúlyoz­ta Deák Dániel. Leszögezte: a baloldal és annak miniszterelnök-jelöltje hibát hibára halmoz, to­vábbra sem képes a magyar emberek többségének képviseletére, ez meg is látszik a támogatott­ságán, tehát Márki-Zay nem váltotta be a baloldalon hozzá fűzött reményeket. (KCI) Belföld 2021. december 3., péntek 3 Kormányinfó Aki úgy gondolja, hogy a gyermekeket verni és bántalmazni lehetséges, az nem csoda, ha egy gyermekvédelmi törvényt ellenez - mondta Márki-Zayra utalva a miniszter Az oltási akciót még egy héttel meghosszabbítják Sütő-Nagy Zsolt Újabb egy héttel meghosszab­bítja a kormány az oltási akciót, és felkérte az operatív törzset, hogy dolgozza ki az oltási akciónapok rendszerét az ország települései­re - jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy az infláció elleni küzdelemben a kormány egyik legfontosabb eszköze a re­zsicsökkentés fenntartása és ki­­terjesztése a kisvállalkozói és az önkormányzati szektorra is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely elmond­ta, hogy beigazolódni látszik a szakemberek előrejelzése, akik de­cember első felére várták a negye­dik hullám tetőzését. A jelenle­gi adatok alapján bizakodhatunk, hogy karácsonyig már csökken­ni fog az új fertőzöttek száma, és nyugodtabban tölthetjük az ünne­peket, de ennek érdekében újabb egy héttel meghosszabbítja a kor­mány az oltási akciót, és felkérte az operatív törzset, hogy dolgozza ki az oltási akciónapok rendszerét az ország településeire. A harmadik oltások számát tekintve elsők va­gyunk Európában - mondta, hoz­zátéve: a kormány külön megke­resi azt a hárommillió embert, aki hat hónappal ezelőtt már beadatta a második adag vakcinát. Az opera­tív törzs feladata lesz megvizsgálni, hogyan kötődjön a védettségi iga­zolvány érvényessége a harmadik oltáshoz, valamint ők gondoskod­nak az 5-11 évesek oltási rendjének kidolgozásáról. A gyermekek szá­mára rendelt vakcina a vártnál egy héttel korábban, december 13-án érkezik, összesen kétmillió adag. Gulyás Gergely leszögezte: ha­zánkban van bőven oltóanyag és szabad kórházi kapacitás, a jelen­legi 507 intenzív és több mint 4400 kórházi férőhelyet szükség esetén tudják bővíteni. A jövő évi, 10 százalékos pedagó­gusbér-emelésről szólva említette, a következő ciklusban nagyobbat tudnak előre lépni. Az infláció elleni küzdelemben a kormány egyik leg­fontosabb eszközének Gulyás Ger­gely a rezsicsökkentés fenntartá­sát nevezte, amelyet kiterjesztettek a legfeljebb négymilliárd forintos éves nettó árbevételű vagy mér­­legfőösszegű, legfeljebb tíz mun­kavállalót foglalkoztató vállalko­zásokra. Az egyetemes szolgáltatás igénybevételét az önkormányzati szektor számára is lehetővé tet­ték, mert azt látják, hogy jelentős erre az igény az önkormányzati vi­lágban. Megjegyezte, hogy akik os­tobaságnak tartják a rezsicsökken­tést, elsők voltak, amikor igényelni kellett a támogatást, Márki-Zay Pé­ter Hódmezővásárhely, Karácsony Gergely Budapest részére. A műtrágya árának ugrássze­rű emelkedése kapcsán emlékez­tetett, hogy a Márki-Zay Pétert bő­kezűen támogató Bige László cége által képviselt üzleti magatartás eredményeként nőtt három-öt­szörösére az ár, amiért a Gazdasá­gi Versenyhivatal korábban példát­lan, 14 milliárd forintot meghaladó bírságot szabott ki. A kormány és az agrártárca közösen fog dönte­ni a gazdákat védő megoldásról - hangsúlyozta. Véleménye szerint az olyan nyilatkozatok elfogadha­tatlanok, hogy valaki egy napig ad el a magyar gazdáknak, miközben a cége itt tett szert jelentős profitra. „Mindennek van határa, jó lenne, ha valaki nemcsak politikusokat támogatna vagy akarna megvenni, hanem a magyar gazdák támogatá­sára is nyitott lenne” - szögezte le a miniszter. Márki-Zay kijelentését - misze­rint megszüntetné a gyermekvé­delmi törvényt - úgy kommentálta Gulyás Gergely: „Aki úgy gondolja, hogy a gyermekeket verni és bán­talmazni lehetséges, az nem csoda, hogyha egy gyermekvédelmi tör­vényt ellenez.” A fővárosi vizsgá­lóbizottság megkeresésére nem is reagáló volt baloldali miniszterel­nök, Bajnai Gordon a miniszter sze­rint nem tudna érthető, értelmez­hető és elfogadható magyarázatot adni a Városháza-ügyben az eddig már a közvélemény által is megis­mert tevékenységére. d­r.­­ mt 'f*­­ * ■«« MAGYARORSZÁG KORMÁNYA 1­1 Kiterjesztik a rezsicsökkentést a kisvállalkozókra és önkormányzatokra is Fotó: Hegedűs Róbert % / Álláspont G. Fehér Péter lapszerkesztő „Szegény, öreg Németország, túl nagy Európának, túl kicsi a világnak”­­ Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszternél jobban senki sem tudná megfo­galmazni Európa legnépesebb és gazdaságilag legerő­sebb államának mindenkori ellentmondásos helyzetét. A geopolitika kényszerű adottsága egy nehezék tehe­tetlenségi nyomatékával löki előre Németország euró­pai dominanciáját, amióta 1871-ben megtörtént az egyesülés. Azóta újabb és újabb német Európa létreho­zási kísérleteinek vagyunk tanúi, úgy is mondhatnánk, elszenvedői. Százötven évvel később, napjainkban, az új német kormány megalakulásának idején ismét a régi szelek fújnak, éppen akkor, amikor Berlinnek mostanra már nagyobb a befolyása Európára, mint bármikor az elő­ző korszakokban. Ez azonban nem elég, legalábbis így látszik az új kabinet programját olvasva. Szinte kiadták a jelszót: Európa a miénk lesz. Mintha már félig-med­­dig nem az övék lenne. Egy zűrzavaros, több elemből összegyúrt, újmarxista filozófia nyomvonalát követve a német „újhullám” tel­jesen maga alá akarja gyűrni a kontinenst, szétzilálva a családokat, az etnikai és felekezeti közösségeket, még több illegális migráns betelepítésével kevert lakosságot akar létrehozni. A cél: az Európai Unióból egy födera­tív európai szövetségi államot kreálni. A nemzetállami kormányok romjain létrejövő végrehajtó szerveknek legfeljebb annyi hatalmuk maradna, hogy eldönthetik: melyik utca melyik járdáját újítják fel. Most kapnak igazán értelmet Margaret Thatcher sza­vai, aki óva intette a két szuperhatalmat a második vi­lágháború után kettészakított Németország újraegye­sítésétől. A Downing Street 10., a brit miniszterelnöki rezidencia falai talán még most is visszhangozzák sza­vait: „kibírhatatlanul erősek lesznek”. Előzőleg már sokan látták a német újraegyesítésből fakadó geostra­­tégiai egyensúly - a francia és brit fékhatás - felboru­lását. „Imádom Németországot, és örülök, hogy kettő is van belőle” - emlegették egyre gyakrabban Francois Mauriac Nobel-díjas francia író szavait a nyugati veze­tők. Honfitársának, Francois Mitterrand francia elnök­nek sem tetszett az újraegyesítés gondolata, de végül is úgy látta: a németek „megfékezhetők” azáltal, hogy szorosabban bekapcsolják őket az európai intézmény­­rendszer vérkeringésébe. Hiába volt az optimizmus, mert ha a jelenlegi, a parlamenti választások után most alakuló berlini kormány programját vesszük figyelem­be, akkor a német befolyásszerzési ösztönök felszínre kerülése okán aligha lehet azt mondani, hogy Német­országot Európa megfékezte. Mitterrand elképzelése a németeknek az európai in­tézményekbe való erősebb integrálásáról mérséklő erő­ként nem jött be. A németek hatalmas tömegüknél fog­va „megszállták” az uniós rendszert, és ezen az európai közös valuta sem segített, mert az euró adta lehető­ségeket kihasználva alapos hasznot szedtek be, főleg a mediterrán államok gyengébb gazdaságainak kárára. Mindezzel talán, még ha nehezen is, de együtt lehe­tett volna élni, de akkor most jön Annalena Baerbock, a Zöldek „sztárüdvöskéje”, kinevezett külügyminisz­ter, egykori toronyugró, aki korábban - mondhat­ni - kreatívan kezelte az önéletrajzát, plágiummáglyát rakott, így írt könyvet, és „véletlenül” elfelejtette jö­vedelme egy részét az adóhatóságnak bevallani - fe­jezetek egy, a jogállamiságért tűzzel-vassal és a jogos juttatások elvonásával fenyegetőző, demokratikus, fej­lett nyugat-európai politikus életéből -, és közli, hogy mostantól kezdve nem fog kesztyűs kézzel bánni Ma­gyarországgal és Lengyelországgal. Baerbock ezzel úgy ugrott fejest a medencébe, hogy nem nézte meg előző­leg, milyen mély a víz. A mérce tíz centit mutatott. Németek

Next