Buzinkay Géza (szerk.): Műferdítések és poétai rugamok. XIX. századi élclapjaink paródiái és travesztiái - Magyar Hírmondó (Budapest, 1983)
Utószó és jegyzetek
Szabolcska Mihály: Szabolcskák (Bolond Istók 1891. jan. 18.) Szabolcska 1890-1892-ben Genfben és Párizsban tanult református teológiát, s közben a Petőfi-epigonok stílusában nosztalgikus hangú, népies-hazafias költeményeket írt. E versei ekkor jelentek meg kötetbe gyűjtve. Spriccentések... a Petőfi-óda pályázatra (Bolond Istók 1882. aug. 20.) Izsó Miklós és Huszár Adolf Petőfi-szobrának felállítása alkalmával ódapályázatot írt ki a Petőfi Társaság. labor: egyiptomi piramis, takarmány szárítására szolgáló, gúla alakú állvány. Költők versenye (Bolond Istók 1892. okt. 9.) A Magyar Salon (1884-1936) c. havonta megjelenő, vegyes tartalmú és sikercentrikus revü az 1880-as évek végétől többször adott ki olyan számot, amelynek írásai egy-egy előre megadott tárgyról szóltak, különböző jellegű és műfajú feldolgozásokban. Volt például olyan füzete, amelynek költeményei, elbeszélései és tárcái a mogyoróval foglalkoztak. Szalay Fruzina (1864-1926) álmodozó és borongós hangú költő, műfordító, 1890-től A Hét állandó munkatársa. Palágyi Lajos (1866-1933) költő, újságíró és lapszerkesztő, a nyolcvanas évek végétől több verseskötete jelent meg. A század utolsó éveitől kezdve a szociáldemokráciával rokonszenvezett.