Pogány Péter (szerk.): Riadj magyar! 1848-1849 fametszetes ponyvái, csatakrónikái - Magyar Hírmondó (Budapest, 1983)
Utószó, történeti jegyzetek, mutatók
rilis 9-én zárult. Az 1848. január 12-én kirobbant szicíliai felkelés forradalmi hullámot indít el Európában. Emez utolsó magyar rendi országgyűlés munkáját a február 24-én kitört párizsi, majd a március 13-án fellángolt bécsi forradalom gyorsította meg. V. Ferdinánd (1793-1875) osztrák császár és magyar király (uralkodott 1835-1848) már ötvenöt évesen testi-lelki beteg, aki mindenestül a rokonság és más arisztokratákból álló államtanács (kamarilla) bábja. (Vö. 31. sz. 127. sor jegyzete.) 53-55. sor. A márciusi fiatalok „szent nevei”: Irinyi József (1822-1858) újságíró, a 12 pont alapszövegének kidolgozója. - Petőfi Sándor (1823-1849). - Sükei Károly (1824-1854) tanár, a „Fiatal Magyarország” körének kiváló filozófusa. - Vasvári Pál (1826-1849) tanár, az egyetemi mozgalmak s a 12 pont létrejöttének szintén irányítója. Mint őrnagy, hősi halált halt már 1849 júliusában a Gyalui-havasokban. - Klauzál Gábor (1804- 1866) miniszter. Nyáry Pál (1806-1871) pesti alispán. - Jókai Mór (1825-1904) neve ekkor válik országosan ismertté. - Irányi Dániel (1822-1892) hírlapíró, későbbi felvidéki kormánybiztos. - Fényes Elek (1807-1876) ügyvéd, híres statisztikus és közgazdász. (A Mezei Naptárnak is szerkesztője, lásd 8. sz.) - Degré Alajos (1820-1896) író, tagja a „Tízek Társaságáénak, s hamarosan huszártiszt. 63. sor. A budai helyőrségi börtönből kiszabadított Táncsics Mihály (1799-1884) forradalmi demokrata politikus és publicista „sajtóvétség” címén egy évet töltött ott e napig bírói ítélet nélkül. 69-72. sor. Kossuth Lajos itt említett lépéséről lásd a 2. sz. ponyvánk 9. sorjegyzetét, életrajzáról a 41. ponyvát. 75. sor. Lajos Fülöp, a franciák „polgárkirálya” (uralkodott 1830-1848) Angliába menekült. 1. A magyarok új világa. 1848. Kiadta Telegdi Lajos. [Az utolsó lap alján.] Nyomtatott Debrecen város könyvnyomdájában. 8 r., 81.