Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)
1792-10-23
Ma estvére, negyedikszer jádták már az Udvari Teatromban, Ijsland Urnak Alt und neue Welt (Ó es új Világ) nevű Játékdarabját. Kétség kívül, ma is olly dugva tele lesz a’Teátrom, mint volt már háromszer, midőn ezt a’ darabot jádzották. — Valóban méltó is ez a’ megnézésre, mert ha valamelly játékról, erről bezzeg el lehet mondani, hogy hasznosan 'múlattat. Csak azt az eggyet említjük most , ennek több hasznai közzűl, hogy igen elevenen adjaelő a’ rosíz nevelésnek veszedelmes következéseit, mellyek közzűl való szokott lenni rend szerint az is, hogy a’ mód nélkül könnyekre neveltt Magzatok, nem betsülik Szüleiket. — Vajmi keservesen tapasztalták már ezt sok Magyar Szülék is; ’s még is az a’tsuda, hogy látván ezt sok más Szülék, tsak úgy nevelik kiz ők Gyermekeiket, mint nevelték amazok a’magokéit, kik már most későn siratják önnön hibájokat. Az említett Darabnak másodszori jádzása’ alkalmatosságával, a’ mi be ment a’ Teátrom’ kas Tzájába , azt, az el égett Brukkiaknak ajándékozta kegyes Fejedelmünk, Magyar Ország. A’mi ilyen belső meg illetődéssel irtuk vala , hogy osztani készül Budát át a’ Magyar Jádzó - Társaság, szintén oly örömmel hirdethetjük már most, hogy az, továbbra is eggyütt marad; mivel tökélletes bizodalma vagyon, hogy a’ melly kegyességet, voltaképpen tapasztaltattak már vele, a’Közjó’ szeretetéböl némelly Ms Vármegyék, ugyan azt