Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)

1792-09-11

Magyar Országba , a’ mint értettük: Posony, és Nyitra Vármegyékbe, Helyébe, a’ Nas­­s­zau vasas Reg­­je jó őrizetre, mellynek .Stábja Jáj­trdn vórs. Tegnaptól fogva, mindenfelé bes­zéllik Bátsben , hogy a’ Prujszusok meg­­­ vették egy nevezetes Városát Lotharingiának: Verduni. M a g y a r O­r­s­z­á­g, és Szala Vármegyéből, még a’ múltt hón­ 7-kén utasitatott hozzánk a’ köveik. Beszéd, más írásokkal; de éppen tsak tegnap érkezett kezünkhöz. Mindjárt kívántuk azt Hírmon­dónkba bé iktatni, mind a’Mondó Urnák T. Japojai Spissits János Eleo V. Ispány Úr’, mind pedig a’ kihez mondatott IST.­Nagyváli Úrnak örökös ditsösségére: Tek. JSem­es Vár­megye, Nagyságtól, az Urak ! ,,A’ Mezei Gazdaságnál, mellyben telt betses Munkájáért, Nemzetes Vitézlő Nagy­­váti János Uram, ma általam, a’ felsőbb Rendelésekből, Nagyságtok’, ’s az Uraknak illy ízép számú Úri öszve­­­gyűlése előtt, Királyi Ajándékkal nyilván meg­­­tiszteltetik, és meg­­­jutalmaztatik; az Emberi Társaság­ban sem érdemesebb, sem becsesebb, sem hasznosabb nincsen. Hogy hasznosabb nin­csen, abból könnyen kiki el­értheti, hogy ez ad életünkre táplálást; és mivel a' Gaz­dagságnál­, és Kintseknek , mellyek minde­neknél bet­ben vagynak, ez a’leg gazdagabb kútfeje, ennél n­ogy be­sesebb nintsen, az is nyilván vagyon; de én meg­­ gondoljuk, hogy a’ leg­nagyobb Nemze­teknél m­elly nagy érdemek volt mindénig azoknak , kik a’ Mezei Gazdaságot gyakorolták, úgy vé­­i b­e sem .

Next