Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)
1792-09-11
380 sem , kevés okoskodás kelletik arra is, hogy meg-bizonyíttsam , ennek meily nagy légyért érdeme. Hogy több Nemzetekről halgassak, azon hatalmas Nemzetet a’ Rómaiakat hozom én itt tsak elöl, kik felöl azt mondhatjuk, hogy minden tekintetre nézve nagy Nemzet volt, és a’ több Nemzeteknek még most is sokakban legérdemesebb Mestere. Ennél, a’ mezei gazdaság oly érdemes , oly becses volt, hogy az eke - szarváról hivott vént Romába legnevezetessebb Diktátort , és ugyanekkor élte legszerencsésebb századját azon nagy Nemzet. Én csak elhitetem magammal, hogy azon arany idők is, amilyeket a’Poéták annyira magasztalnak, azon idők voltak, melyekben az, még a’ puhaság , és hivalkodás által meg nem vesztegetődött Emberi Nemzet, tsak a’ mezei gazdaságban folytatta életét, ’s ugyan azért élte is életét teljes ártatlanságban. — Illy érdemes, illy belses, illy hasznos tudományban minekutána JSa gyrati Uram serény, de fáradságos munkával nem csak ide haza, hanem a’ külső tartományokban is szép , és nagy tapasztalásokat szerzett volna magának , igaz buzgó Hazafiságától indíttatván széles tudományyink vezérlésével irta sl Szorgalmatos Mezei Gazda neve alatt azon betses Munkát élő Magyar Nyelvünkön , melly Munka nem tsak minden Tudós Férjfiaknál rtag' betsben vagyon; de a’ felsőbb Dikartériumoknak is, sőt az uralkodó Fejedelemnek bóldogultt Második Leopold Tsászárnak ’s Királyunknak kegyelmes figyelmét érdemtette. Ve-