Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)

1792-09-21

meg­­­mutatta , hogy érti a’ Teátromi mester­séget. — A’ Játék’ Szerzője — Ungvári In­­zsenér Úr — mind tiszta , és a’ személlyek­­hez alkalmaztatott ékes magyarságával­, mind az egés­z Darabnak. Nemzeti ízlésünk­höz való alkalmaztatásával meg­­ bizonyí­totta , hogy valóságos jó Magyar. — Re­ményijük, hogy ezentúl több illy jeles mun­kákkal is fogja gyönyörködtetni az érdemes közönséget, és azoknak ki-adásával szapo­­rítani a’ jó Magyar Könyveknek számát. — Éllyenek ! a’ kik a’ Magyar Nyelv’ gyara­podásán Hazafiéi módon igyekeznek. “ Belgrád Várát nem vehet­­ik­­ meg a’ pártos Törökök. Magok a’ Belgrádi őrizeten lévő Török Lovasok ( Spahik ) voltak abban eszközök, hogy olly könnyen be­­­ronthatott Kara- Háláin , ezen hónapnak 3-dikán a’ külső Városokba. Mert csak hamar fel­nyitották előtte a’ Küldi rr. Kaput, mellyet meg­értvén a’ Basa, hirtelenséggel vissza vonta magát a’ Várba, különben betsület­tel ki szorította volna . Basaságát a’ Várból Kara - Ha­ssan. A’ Jantsárok’ Agája, tsak ugyan rabbá lett. Ezt a’ pártosok ki­­ terítették eggy ágyára, ’s úgy mentek­­ bé vele, mint­­Had­aim­oknak jelével a’ külső Városba; más nap pedig, a’ rekkenő nagy' melegben eggy oszlopíroz kötözték mezítelenen, ’s a’ Napnak égető sugárai által mind addig pirítanák szegény fejét, hogy már Dinié oda lett , melly kegyetlenséget azért tselekedtek , hogy en­­n­­él fogva, inkább reá bírhassák a’ Basát, egy, kívánságok szerént való alkura. De erre a’Basa semmit se hajtott, hanem to-

Next