Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)

1792-10-19

Az újjanb Tudósítások szerent többen estek volt el akkor a’ Frantziák közzül 250? nél. Magának, a’ Sr. Kormányozónak is ki lőtték a’ lovát alólla a’ PruíTzusok , ’s a’ mellyre azután kapott, azt is meg­­­sebesi­­tették. — A’ PruíTzusok részéröl , öt Tűi­tekből, ’s 93 Al - Tűitekből, ’s köz Embe­rekből állott az ebesteknek, és meg­­ sebesít­­tetteknek szám­a. — A’viadal Valm­y nevezetű helységnél kezdődött, melly két mértfölddel esik­ túl Sz. Menő fiaidon, Chalons ( Cat­ala­u­­n­~n) felé; nem messze azon mezőtől, a’ hol jutila, és a’ Rómaiak között nagy vér­ontás esett 451-dik esztendőben. Szabaudia ( Savoyen ) eránt, az a’ kér­dés fordult fel már Sept. 2­ 3-dikan a’Fi Nem­zeti Gy.sben: Hogy­ ha k­e­­sék ezen Tartományt nézni, ’s mit kellyen véle tselekedni? Vol­tak ollyan Tagok, a’ kik azt ítélték , hogy­ leg alább azoknak a’ hadi költségeknek meg térítését , a’ mellyekbe került Szabaudiának el­foglalása , méltán lehetne kivánni tőle; és hogy áta­lyában szükség volna néminé­­lmiképpen módosítani ezt a’ fel­tételt. „ Fran­­t­ia Ország nem akar, semmi más Tartomá­nyokat maga hatalma alá hajtani. Ezen ész­­re vételek mindazáltal ellent nem állván, ebben állapodott meg a’ Gyü­lés : xMagokra kell hagyni a’ Szabaudiaiakra, hogy ollya­­tén polgári alkotványt ( Konstitut­iót) állit­­tsanak fel magok között, a’ mellyet önnön ítéletek szerent leg jobbnak találandanak s leíljelleggel nek* kell őket kénszeríteni.

Next