Magyar Hírmondó 4. (1793. július-december, 1-53. szám)
1793-09-17 / 23. szám
zetét egy Zatvarnitzky Ádám nevezetű szegény sorsú taniító sísjacskának, úgymint a’ ki a’ Lembergi Normális Oskolában kétszer nyerte el egymás után az első prémiumot (jutalmat), ötszáz német forint tőke pénzt rendelt nekie, további serkentésére, oly feltétellel, hogy a’míg ember-korra jutánd, öt procento interessét kapja az említett summának minden esztendőben; ha pedig eléri az említett időt, akkor által-adódjon néki az egész tőke-pénz. — Be derék eggy Asszonyság az ilyen! Egy Mediolánami Ember, minteggy ezer tallérból álló arany pénz summával, a’ melly örökségül maradott reája, haza felé indúlt Róma Városából a’múltt August. vége tájján; de nehány napok’ múlva a’ Tiberis’’ partján találtatott halva, ’s a’mint visgálták volna hóltt testét, hét szúrások találtattak a’ mellyjén. Egy baráttyára van a’gyanúság, a’ kivel útazott. Tétettek is rendelések , annak kézre - kerítése eránt. A’ Szepességröl írják, hogy Gallitzidnak Zamose nevű Várába egynéhány Orosz szekerek érkeztettek nem régiben, a’ mellyek pénzről voltak meg terhelve.