Magyar Hírmondó 4. (1793. július-december, 1-53. szám)
1793-08-02 / 10. szám
mintaas&ss&amim tárgyakról játszanának gyakrabban , ez idő szerént, mint sem a’ szerelmeskedésekröl, mellyekre éppen nem szükséges a’közönséges buzdítás. A’ Férfi - gyermekeknek, ’s Híjaknak Exámenjeiket követte a’ Leányoké , kik is két Klasszisra voltak bí’ztva Mind a’ két rendbéliek jól feleltek. A’ nagyobb Klasszisbélieknek szerettem volna, fonás, főzés , és gazdálkodásbéli remekeléseiket is szemlélni, mert közzűlök már fél esztendö’ múlva is mehet Férjhez valamellyik ; —a’ Magyar Asszonyban pedig előbb megkívántatik a’ jó Gazdasszonysághoz való értés, mint a’felsőbb tudományoknak azon nemeik, mellyek nem egyenesen a’Feleségi és Anyai kötelességeknek magok egész termés’zetjekben való megtanulására szolgálnak kalauzul (vezetőül vagy útmutatóul); mert már az ilyen felső tudományok szint’ olly elmúlhatatlanúl szükségesek , egy Férjhez menő Magyar Leányban, mint a’ Gazdasszonyságban való gyakorlottság. —Ez a’ három Asszonyi fő tudomány teheti egyedül tartóssá a’ házasságbéli tiszta örömöt és boldogságot, még ollyatén környűlállásokban is, midőn a’ más Félre nézve kijánosság találna lenni, a’Férfi, Gazdai, és Atyai kötelességeknél értésében , ’s tellyesítésében. “