Magyar Hírmondó 4. (1793. július-december, 1-53. szám)
1793-10-18 / 32. szám
kaphattak műhelyt, a’ hol dolgozhattak volna. A’ Journal de Paris nevet viselő Fr. Újság maga se tagadja, meg abban a’ Darabjában is , a’ melly költ Gkt. 2-dikán , hogy a’ Királyt, és a’ Közöns. Társaságot kívánó két fél Frantziák (Royalisták, és Republikánusok) között minduntalan igen nagy tűzzel foly a’ belső had Vénáéban; és sokszori erőlködéseik után is teljességgel nem hajthatták végre szándékjokat a’ Republikánusok. — A’ Királyt kívánóknak — így ír közelebb egy Párisi Levél — soha se volt, a’ hírlelések szerént, fegyverek és ágyújok, most van mind a’kettő, és ezt rét szerént az Ánglusoktól kapták, rét szerént magok szerzették magoknak a’ Patriotákon vett diadalmaik által. Seregieknek száma reá megy száz ezerre, mellynek fele része jól fel van fegyverkezve. Tíz esztendős gyermektől fogva 66 esztendős Öregig, minden Ember Katona , ’s még az Asszonyok is ki - állanak sírására. — Nagyon meg fog tehát tsalattatni a’ Nzet- Gyülése, ha arra tart számot, hogy Okt. 20-dik' napjáig végének kell lenni a’ Vénáéi hadnak. Mert meg Sept. 25-dikén is arról panaszolkodtak a’ Vandál részeken lévő Republikánusok, hogy Poitou (Piitavia) Tartománnyá — melly, észak felől Kis- Britanniával (Bretagnel határos ( mintegy 75 fran. mérttföld a’ holtza; a’széles-