Magyar Hírmondó 4. (1793. július-december, 1-53. szám)

1793-10-18 / 32. szám

tudják egyszersmind , hogy arányosabban nem eszközölhetik a’ Közjót, mintha olly alkalmatos Fiakat készíttetnek az Hazának, a’ miilyeneknek köszönik más virágzó Tar­tományok is a’ magok boldogságokat. — Eggy, az így készített számos Fijai közzül Erdélynek, Fogarasi születésű Bikfalvi Falka Sámuel is, a­ ki ez előtt két eszten­­dökkel fogott Bétsben két olly nemes mesterségeknek tanúlásához , mellyekre természeti vágyódása ’s vonattatása volt, és a’ mellyekkel nagy ékességére ’s hasz­­nára fog lenni Hazájának: t. i. a’ könyv­­nyomtatáshoz meg­ kívántató betűk’ metz­­tzéséhez ’s Öntéséhez, és a­ rajzoláshoz. Tsendes és víg elmével kezdett ezen szerette mesterségekben való magak tökélletesitésé­­hez , mert voltak ’s vágynak kegyes Metze­­nássai­­ a’ kikben édes Attyait tiszteli; és ugyan azért, mivel tsendes és víg elmével tanúit, tett is szép elő­­ meneteleket. — Olly tökélletességit c­ifra rámát rajzola a’ közelebb múltt oskolai esztendő’ végével, hogy a’ több vetélkedő Társak közzül ő nyeri­ el az első jutalmat. Ezen Iffjinak testvér Bátyya — Bikfalvi Falka László *— vitéz érdemeket gyűjt Strása mester fővel, a’ Nádor-Ispány’ iV magyar lovas Regement­jében, melly érdemek ezüst jutalom-pénzt is függesztettek már a’ mellyjére még a’múltt Júliusban. Ezen említett hónapnak aa-dik

Next