Magyar Hírmondó 4. (1793. július-december, 1-53. szám)
1793-11-08 / 38. szám
a’ maga Sereg-osztállya előtt küldötte Waideck, IVanzendorf ( Vanzenau) tájján. Még tsak alig virradt, hogy meglátott említett Osztályunk maga előtt két ezer lovas Ellenséget. Hangoztatta mindjárt a’ Magyar Vitézi Rajta Rajta kiáltásokat , ’s szokott bátorsággal nyomótt feléjek a’ Frantziáknak; de mivel ezek is bíztak magokhoz, ’s megállva , egészen kardjok’ végére várták Huszárjainkat, tehát a’ Rajta Rajta kiáltásokat egyszerre kardcsattogás váltotta fel. Eggy ideig keményen tartották magokat a’ Frantziák; de hogy megbontotta rendjeket elöl a’Székely kard, kéntelenít tettek hátat fordítani, a’ midőn újra kezdődtek a’ buzdító és rettentő kiáltások, mellyek között sziíntelen nyomában vótt Lovasságunk az Ellenségnek, és kaszabolva űzte azt fél óránnyira Óprazburg Városához. El is ejtett belőlle öt százig valót.; 150-nek, bár ha nem örömest is, pardont adott; fogott 20 lovakat. Nyert továbbá bagázsiás szekereket, és 12 ágyúkat is; mert a’ mint vissza-tért volna a’ Bran. Lovasok’ pusztításából , szembe találkozott egy csoport Fran. Gyalogsággal, mellyet veres köpönyeges gyalog Fratpártistáink nyomtak ki az erdőből Wanzendorf mellől. Oly zavarban volt már ezen Sr. Gyalogság különben is , hogy sokáig lőni is elfejejett Huszárjainkra, a’ midőn pedig távol voltak még ezek tőle; hogy