Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)

1794-02-18 / 14. szám

mal tartó, mind pedig az azzal ellenkező Résznek. Az először említett Felekezetben mindazáltal tudjuk, hogy Pitt maga min­denképpen az első, valamint a’ másik Felekezetben nin­csenek különbek Főárnál, és Sherida­nnál. Minthogy tehát el nem beszéllhettunk mindent egy két levélen, azt cselekettzük , hogy Sheridannak és Forrnak nevezetesebb ki-fogásaikat ’s ellen­vetései­ket summásan elő-adjuk, ’s utánnek vetjük az azokra mondott rél szerént egyenes fele­­letjeit Pitt Úrnak, rél szerént ollyatén jegy­zéseit, mellyekböl feleletek telnek. „ Nem vetemedtek volna a’ Frant­iák — így s’zólla Sheridan Úr — azoknak a’ szörnyü kegyetlenségeknek el­követésére, ha hadakozásra nem kénszeríttettek , ’s kéttségbe nem ejtödtek volna, c­é­ljoknak el­­­érése iránt. — A’ mostani Frant­ia Intézetekről a’mondatik, hogy soha meg nem állhatnak azok, —nem szü­kség tehát fel­kelni ellenek. A’ mi magától is le fog dűlni, nem kell annak le-döntésére próbá-­ kát tenni. Minek akarjuk ki­­­tekerni a’ menyköveket a’ Mindenható’ kezeiből, és meg­akadályoztatni a’természet’ folyását? — Ha mi azt hány forgatjuk a’ Franc­iák ellen, hogy ők Ellenségeiknek tartják mind azokat, a’ kik nintsenek eggy értelemben véllek: hát Genua, és a’neutrális Királyok mit mondhatnak mi ellenünk? — Ha Tör­vényeket akar éleibe írni eggy idegen Tar-

Next