Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)
1794-06-06 / 44. szám
akkor tudták meg, hogy Martin már mégis gilliotínoztatott. — Paris tájján, nap lemenetkor mindjárt lefeküsznek az Emberek, mert se gyertyájok, se olajjok nintsen. A’ kinek egy darab tehén-húsa van , az már nagy ritkaság, ’s éppen úgy hívja arravendégeit, mint ez előtt a’ gazdag ebelédekre. “ Elegyes Tudósítások. Turulban is, a’ Szardíniai Király’ lakó helyében, már régtől fogva abban törték némellyek a’ fejeket, mint Nápoly Városában, hogy t. i. a’ Királyt, és a’ Kir. Famíliát el fogják — de itt is, az utolsó Legelek szerént, szerentsésen ki-tudódtak az őrzve-esküdttek. A' Berlini Frantzia Újságból. .. A’már 788-dik óldalon említett Ozarowski, és Zabiello Vezéreknek, Kossakowski Püspöknek, és Gróf Ankwicznek, maga a’ Nép állított, mindeniknek külön külön akasztó fát Varsóban, ’s fenyegetödzött, hogy ha ki nem végezteti őket »* a’ Tanáts mennél hamarább : ő maga fog boszút állani rajtok.“ „Májusnak gdikán az a’hír támadott Varsóban , hogy nagy erővel érkeznek a’ Nluszkák , és Prujszusok a’ Város ellen. Ezen hamis hír miatt zendülésben volt a’ Nép; de azért is, hogy a’ Király sokáig talált ki maradni sétálásakor, melly miatt némellyek azt hírlelték, hogy a’ Király