Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)
1794-04-08 / 28. szám
tása szerént. A’ játszás is a’Darabok’ méltóságához volt alkalmaztatva, nevezetesen az utolsó igen jól játszatott. “ Béts, ErdélyOrszági Fias Bara István Úr, idején kezdte, következésképpen idején is végezte édes Hazájában Kolosvárott a maga Oskolai, és Akadémiai futását; úgyhogy ámbár itt Bécsben, öt egész esztendök alatt készítette magát különös szorgalmatossággal az Orvos-Doktorságra , melynek grádusát dicséretesen el is nyerte a múltt Márc. 4-dikén, mégis most számlálja életének nem több, hanem csupán 24- dik esztendejét. Mit várhasson tőle Nemzete ? nagyobb előre való jel nem lehetne erre, mint az, hogy mihelyest béíratott az Orvos-Doktorok’ lajitromába , legottan segítő Társul vétetett fel Rheinlein Professzor Úr által, ki az itt lévő Nagy-Ispotályban ama’ nagy emlékezetű Stoll után, gyakorlás által tanítja a’gyógyításnak nagy mesterségét. A’ F. Magyar Kancellária’ Tanáttsában, referált még a’ múltt héten hétfőn Méltóságos Hadrovits Antal Udvari Tanátsos Úr, ’s már tegnap hétfőn délelőtti tiz és 11 óra között, a’ halottak közzé számláltatott, életének még csak 48-dik esztben , mellynek illy véletlen , és hamar lett végződését mindenek fájlallyák, a kik közelebbről esmérték a’ boldogéitt Urnák, böltsességét, egyenes jó szivüségét, és példás szorgalmatotságát. ■(Hykoburg’ jobb szárnya győzött.)