Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)
1794-06-03 / 43. szám
8i- ből. A’ rettenetes ágyúzásnak, a’ setét estve vetett végett. Meg vallják közönségesen , még az öreg Tisztjeink is , hogy oly erős ágyúzást, mint ekkor vala a’ két részröl, soha se hallottak még egyébkor, hanem hanémelly Várok ostromoltatásának alkalmatosságával. Ezen a’ napon azt nyertük vétézségünkkel, hogy az erdő rakva volt hóltt Frantzia testekkel, és hogy ezen a’ napon Őket bellyebb nem eresztettük Ő Ts. Kir. Felsége birodalmiba. Máj. 12-dikén meg engedtetett, hogy a’ fáradtt, és már más fél naptól fogva semmit magához nem vett Népünk , jókor reggel főzne , és enne. Notza nyakra főre a főzéshez fognak katonáink, de a’húsaiig melegedhetett meg: hát már reánk ütött az ellenség, még pedig sokkal nagyobb erővel mint ennek előtte. Lehetetlen volt ellent állani néktek ezúttal: azért is lassú lépésekkel hátrább vondogáltuk magunkat, hanem ezen a napon se hagytuk még is elébb nyomúlni az ellenséget fél mértföldnél. (Ennek végezetjét, más magános levelekkel eggyütt a’ jövő Postán közöljük. ) Tegnap délután érkezett ide, ő Tsász. és Kir. Felségének Szárny-Adjutánsa , Gr. Grüne Major Úr, azzal a’ hírrel, hogy Gr. Kaunitz Hadi Tármester. Máj. 24-dikén, Iggy , a’miénknél sokkal nagyobb Francia Seregtől, Jerons Városához két mérttföldségire, elvett virgyúkat, az egész Sereget.