Magyar Hírmondó 5. (1794. január-június, 1-50. szám)

1794-06-03 / 43. szám

m gilljotínon ne hallyon­ meg, meg­vagdalta beret­vával négy helyen is a’ maga ereit, mellyeken minden vére el folyt. Az asz­­talán eggy írás találtatott, mellyben e’ volt a’többek között: ,, Frant­ia- Ország, sok öszve-esküvést haszontalanná tett már; de a leg­rettenetesebb, és leg­veszedelmesebb, még mindig meg-van, és pedig él foglyok közöttSzoros visgálásokra szolgáltatott alkalmatosságot ezen írás. Santerre, a’ ki Komendáns volt Prím Városában , annakutánna Generális a’ Roja­­listák ellen, ’s olly nagy Republikánusnak mutatta magát: Revol. Törvényszék eleibe állíttatott Május’ 12-dikén. Hasonló sorsa volt ugyan az nap, a’ néhai Aureliánumi Hert­eg’ Özvegyének is. Az Országnak néhai Ki­árendálóiról, a’kik Máj­­g-dikán gilljotínoztattak , több maradt 80 millió livránál. A’ Nép o­ly szemekkel nézte őket, mint Fran. Ország’ el­­­nyomorodásának fő okait, ’s igaznak kiáltotta büntettetéseket.­­Elegyes Tudósítások. Londonból, Májusnak 15-dikén. ,, A’ Ministerek úgy találták,­­hogy Stone Úr, Felség-bántás’ vétkébe ejtette magát; és mihelyt a’Törvényszék - tartások’ ideje be­következik , azonnal közönségesen fog elő­­­vezetődni az ügye. — Többen is fogattak­ el hasonló vétekért, nevezetesen Joyce Jeremiás nevű Egyházi Szemé­ly, a’

Next