Magyar Hírmondó 6. (1794. július-december, 1-53. szám)
1794-09-12 / 22. szám
mellyek által egyenes útba térítődhessékvissza a’ tévelygésben lévő rész. Annyival nyomosabb reménységünk vagyon eránta, hogy semmi veszedelmes következéseket nem fognak szít ilni e’ mostani nyughatatlankodások, minthogy tudjuk, hogy ezekre, éppen nem magától vetemedett a’ Nép, hanem Frantia Emir Tzáriusok által csábíttatott, eggy olly történetnek alkalmatosságával, mellynek valóságát mihelyt megérti, lehetetlen, hogy mindjárt másképpen ne gondolkodjék. A’ történet t. i. ez: Egy házból, mellyben újjonnan szedett katonák szoktak tartatni, kiugrott egy Bekruta az ablakon, ’s mindjárt szörnyű halált halt. Az efféle történetekre ügyelő Törvényszék nem járván jól végére a’ dolognak , oly vigyázatlan szentenciát hozott , hogy okozta légyen az említett szerencsétlennek halálát, az erőszakos bezáratás; holott bizonyos, hogy maga állott az, önkéntvaló jó szánttából Katonának; valamint bizonyos dolog felőlié az is, hogy nem sokkal jött ki az élet a’ meg háborodott elméjűek’ ispotállyából, a’ mellyben gyógyíttatott volt. “ A’ szerentsétlen Frantzia Királyfinak hóltt hirét irják némelly tudósítások.