Magyar Hírmondó 6. (1794. július-december, 1-53. szám)
1794-10-10 / 30. szám
477 jó fekvésű helyen. — Sept. 19-dikén, melly, felette ködös nap vóit, reggeli 9 óra tájban omlott korposztjainkra a’ nagyobb’zárná ellenség, ’s ámbár igen derekasan oltalmazták is az oly magokat , ugyan csak vissza-nyomta őket végtére , ’s ez meglévén, olly rendkivül való hirtelenséggel ki-terjesztette magát a’ gesztenyeerdős Appenínusok shegyek) hátán , hogy már esivéli hét órakor, csak nem egészen kört'il volt véve általa , Seregünk’ jobb szárnya, Carcase ésMilesimo között. — Sept. 20-dikán, mihelyt kezdett világosodni, mindjárt felkerekedett az ellenség, két tsapatokban, mellyek közzül eggyik, egyenesen Seregünknek a’ frontját (homlokát); másik pedig, a’ jobb szárnyát vette czélba, dél-utánii egy óra tájban. Ezen utóbb említett tsapatki állott mintegy négy ezer főből, és igen tüzesen megtámadta Gróf Kán Majorunkat: a’ li, minekutánna tovább oltalmazta volna magát egy óránál, elvonta végre magát, egy szomszéd hegyre, ott, négy szegeletű formába állította Népét, ’s úgy várta ismét az ellenséget, de ez, minthogy sokat vesztett vala már, nem kezdett ujj viadalt, hanem mindig csak oldalazott, míg nem egésszen bekerítette, Seregünk’ jobb szárnyát. Ezt látván F. M. L. Gróf Mels - Colloredo, elhagyta Carcasel. Gr. Kán is, minekutánna eggy osztály- lovasságot kapott volna segítségül, ezzel, minden veszteségnél