Magyar Hírmondó 8. (1795. július-december, 1-52. szám)
1795-09-11 / 21. szám
gokat ezer Robespierristák, és Saint-Jean nevü Várból ki-akartak szabadítani kétezer fogva lévő Tzimborássaikat, kik között vagyon néhai Nemzetgyűlési Tag Charl■ bonnier is. Tudósíttatván e’szándékról, a’ Törvényes Tisztviselők, mindjárt olly rendeléseket tettek , mellyek szerént még azonn éjtszaka nyóltzvanan fogadtak el a’ zenebonások közzűl. A’ Várbéli foglyok hallvánn, hogy az e ki szabadítások eránt való szándék el nem sülhetett: szökés által igyekeztek magokonn segíteni, a’ minthogy jóan le is botsátkoztak a’ Agárból egy kötélen, de midönn a’ 17-dik ereszkedett volna le felé , el szakadt véle a’ kötél; ’s nagyot esvém, akaratja ellen is el fajdúlt, melly lármára elő-szaladt a’ Strázsa, ’s ekként a’ több Rabok továbbra is benn szorúltak a’ Várbann. Elmés mondás. A’ Párisi Svéd Követnek Báró Staélnek Felesége hallván , hogy Legendre nevű Tagja által a’ Frantzia Nemzeti gyűlésnek, Circének neveztetett légyen, így szóllott mindjárt azon hevennyiben : „Tudom, de azt is tudom: miért nevezett engem Lezsánder, Circének ? azért t. i. , mivel én ötét barommá változtattam. “ (Tsélozott a’ Ua,ultt Báróné., Ulit Taes’ Circéjére. ) Párisból August. 23-dikám . — ,, A 1* Közjóra - ügyelő Nemzetgyűlési Deputáció meghirdettette , hogy már most a.’