Magyar Hírmondó 9. (1796. január-június, 1-51. szám)
1796-06-03 / 44. szám
lmélkodással szemléltem mezejekénn a’Lakosokat , kik éppen akkor , kukorica(tengeri- vagy törökbúza-) földjeiknek fel©fztásában, valóságos Földmérői alkalmatos tehettséggel foglalatoskodtak, de még inkább elteltem álmélkodással , midőn Aprilisben láttam vissza-jövet, hogy az ez előtt harmad nappal felosztatott földek, jól körül vagynak már szántva , ’s bé vagynak vetve kukoricával. No! — gondolom magamban — midőn már most, az ilyen 5, 6, ’s 7 száz darab kukorica-földeket, száz ’s ezer varjak, csókák, és hollók látogatják is meg, ha tesznek is kárt, mindazáltal , minthogy eloszolhatnak ide is amoda is , egy két Gazdának a’ vetését nem pusztítják el egészen, mint sokszor megtörtént ennekelőtte: midőn a’ szorgalmatos emberek elébb bevetették a’ magok földjeiket, mint a’ restek: mert eljövém a’ pusztító madarak’ soksága , úgy felette egy két földről a’ zöld kukoritzát első zsengéjében, mintha elseprették volna, ’s e’ volt jutalma a’ szorgalmatosságnak.“ ,, Berény és Békés között utazvány 5-dik Aprilisben, láttam egynéhány felosztott kaszállókat, mellyek a’ lapos helyeken, tilalmasok is voltak már akkor. Ez előtt, keresztty il kasul járhatott ’s szaladgálhatott ott, Sz. György napig, valaminthogy némelly helyeken most is nyargalózhat még a* marka, a* honnan terme*