Magyar Hírmondó 11. (1797. január-június, 1-52. szám)
1797-06-03 / 44. szám
mény szívüségének szörnyü jeleit adta Felső - Szíriábann , a’ Fegyvernyugvás előtt, piert Judenburg Városát ’s környékét ki engedte raboltatni tsupán azért, hogy egy ablakból lövés esett a’ Frákra. De még a ’ Fegyvernyugvás alatt is el nézte katonáinak prőfyakoskodását Bruck Városábann és környékébenn. Egy Ur, menegetett volt hozzá nehány ízben Panaszlókkal, de nem kapott egyéb választ tőle, hanem hogy ha a’ Panaszlók , ki tudják piulatni az ő Megbántóikat, úgy elégtételt kapnak s különben nem. Végre pedig, nem is mert több Panaszlókat vinni hozzá. Bonaparte, ezt a’ Massenát, a’ Gyözedelem.’ kedves piának nevezte, mely nevezetre érdemesnek mondotta Ötét Párisbarin, a’ Direktórium’ Elölülője Renbel is , Máj. 9-dikénn hozzá intézett félelemébenn. Brigáda-Generálisok, sokan fordultak meg Grétzben, de ezek voltak a’ nevezetesebbek : Beaumont 1 magas termetű , hosszúkás ábrázatú, sas-orrú, fekete szemű, és ketlemetes maga alkalmaztatású szép Ifjú Ember, Hector, magas, teljes testű, jó és kedvű, magát igen kedvelhetni tudó, ifjú, Murat, alig van még 22 esztendős ta magas, karcsú, szőke, különös szépség.