Magyar Hírmondó 14. (1798. július-december, 1-52. szám)

1798-09-21 / 24. szám

tölteni. Nints ott mező, ligeti völgy, hegyi erdő. Nem hallani mást a’ Hajósok’ kur­­jongatásinál; nem látni mást, a* vízből ki-­ emelkedő magas házak között a* kissebb nagyobb hajóknál. A’ szunyogok majd ki szítják éjjelenként az ember’ vérét, a* me­leg majd el olvasztja; ’s nints friss ital az enyhülésre. Az élet drága. De bezzeg van bősége a’ szép gyümöltsr­ek, a’ mely azonban különös édessége miatt, hamar változást okoz az egésségben. — Velen­­tzéböl a’ Brenta vizén Páduába hajóztunk. Nem lehet ennél gyönyörűségesebb tátat gondolni. A’ víznek mind a’ két partján tsak nem egymást érik a’ szebbnél szebb Kastélyok , mellyek a’ Velent­ei Nemesek­nek, mezei mulatságokra szolgálnak. Troni nevű V. Nemessek épülete egygyik volt a’ leg tsinosabbak közzül, de ennek csak falai állnak fenn, m­ert a’ Franc­iák tüzet vetettek néki, az Ura ellen való gyű­löl­­ségböl. — Pisam’ Kastéllya is ékes, de az Urának ki­­ költözésével, most üressen áll. — Páduában majd 10 ezernyi Ts. K. Katonaság vagyon. Itt vagynak Gróf Wal­lis, ’s Mitrovszki Generálisok is. Szünet­len takarodik ezen vidékre a’ Katonaság, Páduából Mestrébe mentünk, onnét Udi­­nébe, ’s Udineból Triesztbe, a­­hol egy fogadóban vagyunk szállva Hg Pignatel­livel, kit a’Nápolyi Udvar Londonba küld

Next