Magyar Hírmondó 20. (1801. július-december, 1-52. szám)
1801-12-18 / 49. szám
^ r • » ■* -. . .« , - - 1 ■ . . . - • ^ „ Frantia tallérokhoz igen hasonlók, meglehet ismerni barnás színekről, siket és nem ezüst pengésekről ; legjobban pedig íigy, ha reszelővel egygyet kezet taszit a’ széleken az ember, mert akkor a’ reszelő nyomán elpirulnák. „ . Már^emlékeztünk arról rövideden, Nov. 24- eikén költ árkusunk 699-dik oldalán, hogy a’ F. Római Császár tudtára adatta Követe általa* Pruszsziai Király Ő Felségének, Fö Herzeg Antal Testvérének Colóniai Eldorrá lett választódását Egyszersmind arról is tétet *• t jelentést Császár Ő Felsége, hogy Fő Herzeg Antalnak a* Monasteriumi (Münsteri) Papoké, és Colóniai Electorrá lett választódása éppen nints ellenére annak , hogy a’ Lünevillei békesség által megkárosított Fejedelmek papi jóságok által elégitessenek ki, és hogy ő Felsége szoros kötelességének tartja a* Német Birodalmi Konstitutziónak fenntartását’s azért fel nem lehet állani Ő Felségének, a’ három Papi Elek - ságoknak (Választó Hertzegségeknek) további fenn maradások A’ Prussziai Királynak erre tett feleletjére, a’ Csász. Királyi Udvar következendő értelmű ki nyilatkoztatását küldötte a Berlini Udvarhoz: „Ő Felsége a’ Csázár nagy gyönyörűség’ nél értette meg azt, hogy a’ Király,' az ő gondolkodását igazságosnak lenni ideg esmerte. Mint Német Országnak Feje és az Anyaszentegyháznak Oltalmazója , nem is viselhette magát másképpen a’ Münsteri és Arensbergi válaatására nézve. Magok az ottan kinevezett Tisztségek egy pl." E é é 2