Magyar Hírmondó 20. (1801. július-december, 1-52. szám)
1801-09-11 / 21. szám
között Dévén felleg vára felé. Petronellánál Gim is nagy tiszteletet öntött belém a’ már ez előtt is általam meg visgált Carnuntum Római városá nak még fennálló maradvánnyá. Ha már,---így gondolkodtam magamban , ennek a’ roppant nagyságú városnak idővel semmivé kelletett len* ni, gondolhatják e’ némelly el tűrhetetlen kevélységig emberek hogy gazdagságok örökké tartandó lészen ?— Alkonyodáskor Posonyba értünk, onnan pedig, a’ fáradt posta-lovakkal, ide vergődtünk tizedfél óra tájban. Megszállottunk a’ Mélt. Gróf Eszterházy Ferentz Mosony Vármegyei Fő Ispány igen szép ki látású kastélyában, melly már akkor lakva volt Hazánk Fő Fő Méltóságaival. Másnap mindnyájan a’ gazdagabb ruhákba öltöztünk, övessen és kalpagosan. A’ Dámák pedig még kellemetesebbekké tették magokat a’ drága Magyar köntösök, gyémánt köves és gyöngyös ékeségeik által. Illy fényes Nézők között ment véghez dél tájban az esketés czeremónia, melly által a’ Méh Gróf Eszterházy Ferentz sok tökéletességekkel fel ruházott idősebb Leánya Francisca , a vólt Ország Bírája Gróf Zichy Károly ki Exoja második szülött fiának, Gróf Zichy Károly Cs. K. Kamarás Úrnak levő Hitves Társa. A’ nagy bővséggel, és pompával adott ebéd után vólt a’ mezei múlattság a’ kastély tövében való kertben, melly különös ditsősségére válik a’ Méh. Grófnak, ’s valóban meg érdemli a’ bőv előadást.— Egy szép kerek pázsit közepében vólt a’ földbe ásva egy igen magos szálfa, mellynek tetején sokféle ajándékok függőttek, annak meg jutalmazására, a’ ki a’ fa tetejéig mászni (kúszni)