Magyar Hírmondó 20. (1801. július-december, 1-52. szám)

1801-09-11 / 21. szám

A’ Palatínusa­i’ halálára. Epigramma. A’ néki-szépültt Budára Nádorispányunk’ s­zámára Egy A­lóét hoztak vélt. De alig lett virágzása . *) Mint az Aloék’ szokása, ő is azonnal meg­halt. *) Az Aloé, egy fejedelmi virága a’ fejedelmi kerteké­nek ; mihelyt el­virágzik és magzik , azonnal meghal. IV. Körös, d. Julii igor. A’ mint szőke vize le foly a’ Dunának, Nagy Jajja hallatik az Isten Házának. Mivel ismét meg­ halt egy Néhémiássa, Egy Másé se, ’s a’ Nagy Telekinek Mássa. Ki­s Török már tsak abban külömbözött Hogy még e’ földön volt, ’s a’ Halandók között. Ama Gróf­, Századunk Keresztyén Títusa, Kinek: Széli­es Jó Gróf vó­lt fö Titulusa. Kit a­ földnek azért küldött alá az Ég, Hogy meg testesülve élne a’ kegyesség. Kit az Ország betsült a’ Király szeretett, A’ Haza ditsekt­zik, hogy Tőle született A’ Virtus’ Barátja, a’ Bűnnek Félelme, Dísze a’ Fö-Rendnek, a’ Népnek szerelme, Kire Pallás bízta fiainak gondját, Óitárit a’ Vallás, Thémis Mére-fontját. Ki a’ Tisztségeknek szítletéssel ’s Nemmel nyert Méltóságit, meg nyerte Érdemmel.

Next