Magyar Holnap, 1976. március-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1976 / 1. szám

1976 március 15 MAGYAR HOLMIAI SZABAD MAGYAR FÓRUM 1975 augusztus 21 és 24.-e között zajlott le Torontóban /Kanada/ a Szabad Magyarok Világkongresszusa. A Magyar Szabadsághar­cos /Nemzetőr/ Világszövetség küldöttsége részt vett a Világkongresszuson. A küldöttség tagjainak javaslataiból kiemelkedett az ún. Philadelphiai Nyilatkozat, amely az egységes magyar politikai képviselet megteremtése ér­dekében végzett munka kiemelkedő dokumen­tuma. Éppen ezért lapunk 5. és 6. oldalain tel­jes terjedelemben közöljük Olvasóinkkal. A Szabad Magyar Fórum keretében a jelen számban ismertetjük a Világkongresszus 5. Al­bizottságának határozati javaslatát, ame­lyet a Bizottság egyhangú elfogadása után a Világkongresszus is egyhangúlag elfogadott. A Torontó­i Világkongresszuson megjelent szervezetek képviselői örömmel üdvözlik a ma­gyar Kontinentális és Világszervezetei együtt­működését és annak további fokozását szüksé­gesnek tartják. E célból javasolják: 1. A Torontó­i Magyar Világkongresszuson megjelent magyar szervezetek képviselői a to­vábbi nagy kérdések egyöntetű és eredmé­nyesebb szolgálata céljából a jelen Kongresz­­szust állandó jellegű, koordináló magyar Vi­­­lágszervezetté nyilvánítják. 2. Elhatározzák, hogy amint a körülmények megengedik e Kongresszus újabb ülésszakát összehívják később megállapítandó helyen és időpontban. 3. A közbeeső időre Dr. Nagy György urat fel­kérik és megválasztják az ügyvezető titkári te­endők ellátására és megbízzák: a/ a most megtartott Kongresszus által elfoga­dott javaslatok végrehajtásával, b/ az újabb Kongresszus és annak anyagi és szervezeti módozatait illető javaslat előkészí­tésével, c/ a Torontó­i Magyar Világkongresszuson megjelent vagy később együttműködési szán­dékukat kifejező Kontinentális vagy Világszer­vezetek együttes fellépésének koordinálásával,­­ d/ a Kongresszus következő üléséig felmerülő fontos magyar ügyekben a Kongresszusban résztvevő szervezetek elnökei javaslattal élhet­nek, melyeket a titkárral közölnek. A titkár tartozik ilyen javaslatokat a többi szervezetek elnökeivel közölni. Amennyiben a javaslatot a szervezetek elnökei 4/5-ös szótöbbséggel elfo­gadják, az a Világkongresszus határozatának tekintendő. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET A Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottságának NYILATKOZATA. Az elmúlt napokban sok levelet kaptunk Európából, amelyekből tu­domásunkra jutott, hogy a Magyar Szabadságharcos Parlament Végre­hajtó bizottsága nevében egy ki­advány /un. Fehérlkönyv/ került szétküldésre. Ezúton hozzuk a magyar emig­­rációs közvélemény tudomására, hogy a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága nem adott ki és nem küldött szét semmilyen kiadványt. Ebből követ­kezik, hogy a nevezett kiadványt a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága tudta és hoz­zájárulása nélkül adták ki és hozták forgalomba ismeretlen személyek. Éppen ezért a Magyar Szabad­ságharcos Parlament semminemű felelősséget nem vállal a kiadvány­ban megjelentekért. Minthogy ez nem az első eset, hogy a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága nevében ismeretlen tettesek garáz­dálkodnak /1968-ban valaki vagy valakik un. Fekete-könyvet adtak ki nevünkben/, átadtuk az ügyet ki­vizsgálásra a Magyar Sabadsághar­­cos Parlament Jogügyi Bizottságá­nak. Mivel eddig egyetlen példány sem került a kezünkbe ezen újabb kiadványból, tartalmával jelenleg érdemben nem foglalkozhatunk. Alkalom adtán az ügyre kiad­ványainkban visszatérünk. 1975 november 24.-én. Honfitársi üdvözlettel: Hóka Ernő A Magyar Szabadságharcos Parlament V.B. elnöke. : AZ IDŐ ROSTÁJÁBAN Szóljak próféták új szavával: Nem kik mertek tagadni múltat, De kik nem magvak a jövőnek, Mindig azok, akik kihullnak: Világok, népek, girhes eszmék. MEGJELENT emigrációs irodalmunk legnagyobb könyvsikerének, Gábor Áron Szibériai Trilógiájának összevont kiadása, EAST OF MAN Ajándékozzuk magyarul már nem olvasó hozzátartozóinknak, angol barátainknak, isme­rőseinknek a „Polgár” megrendítő drámáját. A 380 oldalas kötet ára vászonkötés­ben, színes művészi borítólappal 12.80 US $. Megrendelhető: Dr. Áron Gábor, P.O. Box 161, Post Office Station ,,B. Buffalo, N.Y. 14207, USA, Dr. Áron Gábor, D-8000 München 40, Akademie str. 15. — a vételár és a portaköltség (amerikai rendelésnél 0.60 $ tengeren túlra $ 1.20) előzetes beküldésével. Világpolitikai ossz... folytatás a 4. oldalról KÖZÉPKELETI EGYENSÚLYTALANSÁG. A közelmúlt eseményei illetve nyugati kudarcai két tanulsággal szolgáltak a középkeleti helyzetet illetően is. Az egyik: a szovjet nem szorgalmazza az arabok teljes győzelmét. Ezt leginkább az utolsó összecsapásnál láttuk, amikor csak két egyenrangú fegyver volt az arabok kezében, ami ugyan kevés volt az arab győzelemhez, de mérhetetlen károkat okozott Izraelnek a háború első pár napjában. Ame­rika gyors és hathatós segítsége mentette meg akkor a súlyos helyzetet. És ez a másik tanulság. Amerika­­ minden kétséget kizáróan Izrael mellett áll és ez nem­igéretekben kulminál, hanem azokban a fo­lyamatos fegyverszállítmányokban, amellyel Izraelt kétségen kívül a térség vitathatatlanul első számú /nagy/hatalmává teszi. És ezt a szovjet zokszó nél­kül tudomásul is veszi. Hozzáértők szerint ez az állapot viszont Helsinki és a detent ára. De tanulsá­gul mindenesetre megszívlelendő a jövőre nézve... Hóka Mihály LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ /Egy olvasó levele Baltimoreból/ A napokban kaptuk az alábi levelet Baltimore-ból. Nem szí­vesen adunk teret lapunk első számában “negatív megnyilatko­zásnak". Más szempontból viszont a mesterségesen és céltudato­san megkevert emigrációs magyar élet megtisztításának érdeké­ben fontos, hogy honfitársaink minél nagyobb számban megis­merjék úgy az egyedi, mint a szervezeti visszaéléseket. /Az említett levél szószerinti másolata:/ Tisztelt Szerkesztőség! A Baltimore-i Magyar Egyesület kőnyomatos tagtájékoztató­ja, az ÉRTESÍTŐ februári számában a következő rövid hírt kö­zölte: “Az egyesület vezetősége elhatározta, hogy a hatóságok­tól működési engedélyt kér.“ Mivel köztudott, hogy baltimorei Magyarok egyesülete a Magyar Szabadságharcos Szövetség helyi szervezeteként működik, az ÉRTESÍTŐ-ben megjelent közle­mény sok találgatásra adott okot a városban. De nemcsak ott, hanem Washingtonban is, mivel a két közeli város magyarsága szoros kultúrkapcsolatban áll egymással és egymás rendezvé­nyeit kölcsönösen látogatják. És ez sem titok, hogy a baltimorei szabadságharcos csoport lényegében a washingtoni szervezet al­vállalataként működött: az irányítást a washingtoni vezetőktől kapták a tagok. Washingtonban voltak a vezetők, Baltimore­­ban a tagság, mivel az közismert tény, hogy a washingtoni sza­badságharcos szervezet nem áll másból, mint két vezetőből: a helyi elnökből és a titkárból. Mindezt már múlt időben kell írni, mert - mint kiderült - az új egyesület alakulásáról szóló közlemény azt jelenti: a baltimorei magyarok, szervezetestől, tikárostól és lapostól kilép­nek a Szabadságharcos Szövetségből, hogy a jövőben önálló marylandi egyesületként működjenek. Ez a terv az egész tagság helyeslésével találkozott. Nos a meglepő döntés háttere nagyjából ismert a két város magyarsága előtt. Az okok - ahogy mesélik - elsősorban a szabadságharcos vezetők diktatórikus egyéni vezetési stílusában, módszereiben keresendők, de főleg anyagi természetűek. A baltimorei magyarok közismertek áldozatkészségükről: mivel Washingtonban nincs szabadságharcos tagság, ők vállalták az ottani titkárság költségeinek fedezését, rendszeres havi összegek­kel. Amíg ez nem tett ki 2-300 dollárnál nagyobb summát, zokszó nélkül fizettek. De a telefon - és költségszámlák az utóbbi időben egyre magasabbra emelkedtek s az örökös pumpolást végül már megsokalták Baltimoreban. Mikor a döntés híre kiszivárgott, a washingtoni szervezet vezetői természetesen mindent megpróbáltak, hogy azt megtor­pedózzák. Bevált hitleri és sztálini módszereket követve az első tervük az volt, hogy a jelenlegi vezetőséget hatalmi szóval leváltják és Quislingeket állítanak helyükbe. S mit gondolnak, kit szemeltek ki erre a posztra a washingtoni szabadságharcos vezetők? Nem mást, mint egy olyan személyt, aki évente többször is, rendszeresen járogat haza a nép demokráciába - minden elfogadható indok nélkül. Illetve ez nem igaz, mert van oka az utazgatásra: Ioiazai hivatalos szervekkel tárgyal már évek óta amerikai magyar diákok otthoni elhelyezése ügyében és nem rajta múlott, hogy a tárgyalásai nem vezettek eredményre a kommunista hatóságokkal. Az akció azonban nem sikerült s ezért ez a mű­ szabadságharcos - aki ma Baltimore­ban a kommunisták ellen szónokol s másnap Budapesten kommunis­tákkal tárgyal - letett a hídépítői babérokról, a baltimorei szervezeti élet vezetésére startolt rá. Ebből éppúgy nem lett semmi, mint az emigráció ifjúságá­nak hazai neveltetéséből. A Baltimore-i Magyar Egyesület eddigi vezetősége a sarkára állt és megakadályozta a puccsot. A döntés végleges: otthagyják a Szabadságharcos Szövetséget! Rebesgetik, hogy az üggyel kapcsolatosan sok kritika érte a washingtoni szabadságharcos pénzkezelést is. S ez nem az első eset és nem csak Baltimore­ból indult ki. Bizonyíték ugyan nincs, de többen kifogásolják, hogy a pénzkezelés “zsebből" tör­ténik, ellenőrizhető könyvelés nélkül. Legfőbb panasz, hogy - más egyesületekhez hasonlóan - a washingtoni szabadságharcos iroda soha nem tárja a nyilvánosság elé a kezelt pénzek elszámo­lását, hogy azokat a tagság ellenőrizhesse. A Szabadságharcos Világszövetségben belső válság jelei mu­tatkoznak s ez főleg a sajtóvonalon érezteti hatását. Tollas Tiborral - elsősorban ugyancsak a washingtoni iroda miatt - tel­jes a szakítás, ami azt jelenti, hogy a Világszövetség megfosz­totta önmagát félhivatalos lapjától, a Nemzetőrtől. A közelmúltban kilépett a Szövetségből Stirling György, akivel egyetlen hivatalos sajtószakemberüket veszítették el. Most pedig a baltimorei szervezet válik ki a Szövetségből, ami az utolsó szabadságharcos sajtó, a Baltimore-i értesítő elvesztését jelenti. Mindezeken kívül most még egy régi ügy is felvetődött, ami igen kellemetlen lehet a Szövetség egyes vezetői számára. Azt beszélik, állítólag bizonyítékok vannak arra, hogy a most három éve néhai Mindszenty hercegprímás ameikai útja ellen kiadott folytatás a 14. oldalon

Next