Magyar Holnap, 1976. március-december (1. évfolyam, 1-10. szám)

1976 / 10. szám

Az ünneplők... Á.V.H.-st ünnepeltek nemrégiben a new yorki magyar konzulátuson. Nem ké­rem, ne tessék azt gondolni, hogy a hazai rendszer ünnepelte egyik töretlen kiszolgá­lóját. Dehogy! Úgynevezett magyar emig­ránsok, akik állítólag a kommunizmus em­bertelenségei elől menekültek el Magyaror­szágról. Igeidők voltak az ünneplők - több mint százan. Fülöp elvtársat ünnepelték, abból az alkalomból, hogy m­egtér megbí­zóihoz, vagyis visszautazik Budapestre, mivel megszűnt konzuli megbízatása itt New Yorkban. Fülöp elvtársról tudni kell, hogy ő nem egy akárki, hanem a népi de­mokrácia szilárd támasza, alapkő, amely­hez hasonlókon nyugszik az egész hazai rendszer. Előéletéből legyen szabad annyit lejegyezni itt, hogy az átkos reakcióban Fülöp nem volt elvtárs, hanem a kizsákmá­nyoló Goldberger család megbecsült (már­mint Horthyék által) oldalági tagja volt. Ez természetesen feljogosította őt 1945 u­­tán, hogy beálljon a magyar nép ellen bosz­­szút lihegők közé, vagyis az ÁVÓ soraiba. Konzuli tisztét megelőzőleg ebben az ÁVÓ-s minőségben szolgált a washingtoni “magyar" követségen. Megérdemli tehát mindenképpen, hogy a magyar emigránsok ünnepeljék. Ő persze ezt az ünneplést (és természetesen a potovát is)­ igazi népi­­demokratához illő módon­­el) fogadta, hi­szen ki tudhatja...? Még az sem biztos, a jövő szempontjából, ha valaki felfelé bukik is... Mint ez esetben Fülöp elvtárs is. Szóval volt dínom-dánom, ünnepi be­széd és miegymás... Egy külön asztalt töl­töttek meg az ajándékcsomagok... a zseb­be csúsztatott csekkekről és készpénz borí­tékokról nem is szólva. Ha valaki kívülről nézte vonna az ün­nepségre vonulókat, férgesfülű kutyáknak gondolhatta volna őket, akik behúzott nyakkal sompolyogtak a 75-ös utcai céljuk felé... Révül viszont hamar erőre kaptak. Ők voltak az erős rés a (rothadó) kapita­lizmus bástyáján. - Jó ember volt - súgta valaki a mellette állónak - Kár, hogy elmegy, ilyent biztos nem kapunk helyette... - És, hogy szereti a családját. Ha azt látná-súgta vissza a másik. Azután hangos szóval is mondták. Ki­ki a magáét. De minden beszéd egyértel­mű volt. Talpnyalás (!) a javából. Egy nő hangosan zokogta: - Mi lesz velünk ön nélkül Fülöp úr? Mert ugye ez a megszólítás járta. Sem­mi elvtársozás. Még félreértés támadna belőle. Fülöp is elérzékenyült. Csukló hangon ígérte meg, hogy bárhová is veti őt a sors zivatarja (ÁVÓ-s főnökei) gondja lesz rájuk a jövőben is. Csakúgy, mint eddig... De komolyra fordítva a szót legyen ne­künk - az igaz magyar hazafiaknak is - gondunk ezekre a szemérmetlen júdásokra, akik nap mint nap hordják jelentéseiket a mindenkori Fülöp uraknak, amely azután káderanyaggá izmosodik az ÁVÓ tégelyei­ben. Hogy kéznél legyen. Adott esetre. Közösítsük ki ezeket az ünneplőket a magyar emigráció nagy családjából, hogy soha többé becsületes magyarérzésű ember szóba ne álljon velük. Mert ők semmivel sem jobbak Fülöp úrnak. A madarat tollá­ról...­­ 1956-1976 Lőwy birkózó gumót (guanót)evett... Néhány héttel ezelőtt egy szombaton valaki hívott bennünket telefonon, hogy azonnal kapcsoljuk be a rádiót, mert Lő­vy éppen minket szid... Bekapcsoltuk. Fel is kisértett azonnal misztikus, suttogó baritonja amint éppen mondta, hogy “... a ké­­­két Hó -­hókával (és még itt Stirling György, Soós József nevét majd egy ötödik nevet is említett, amelyet nem értettünk meg) pedig me­­ megbirkózunk..." Ne te ne - Csak nem? - gondoltuk kapásból. De aztán az idő múlásával beláttuk, hogy ezt még sem lehet, mert nem egy ligában játszunk. Ő (és Tsai, Pogány, Pásztor, Gereben stb) ugyanis gipsy driver, vagyis más kategóriába tartozik. De még akkor sem birkózhatnánk vele, ha egy ligában lennénk, mert a súlycsoportunk is külön­böző. Ő ugyanis lég (levegő) súlyú, mi pe­dig... de minek mondjam? Márpedig egy normális ember levegővel nem birkózik, pláne ha nehéz súlyú! Szóval a birkózás­ból így nem lesz semmi és Lőwynek ezek után csak szélmalmok maradnak meg... no meg Tsai, akikkel úgymond “Szabad­ságharcos Világkongresszust" rendez 1977-ben Kanadában. S hogy az ügy jó kezekbe kerüljön meg is bízták azonnal a volt ÁVH-s őrnagyot, hogy szervezze és rendezze meg ezt a gyüleményt. Szabad kezet kapott tehát az ÁVÓ-s, csupán egyetlen íratlan szab­ályt kell betartania, mégpedig azt, hogy volt fegyveres szabad­ságharcost még véletlenül (mutatóba) sem hívhat meg erre a mifenére. Ezzel szemben kötelessége lesz meghívni egy volt zsidó láger parancsnokát, aki tehe­tetlen zsidó öregasszonyok kezéből rug­dosta ki a botot, majd a “váltás" után népi “demokratikus" rendőrtiszt lett... de meg kell hívnia a halálosan elszabotá­ló volt irattári kutyulót, meg a volt párt­propagandistát, akit írógéplopáson értek tetten, sőt még Szálasi renegát ifjúsági vezérét is,... szóval mindenkit, akinek lila májfolt van az arcán. Minél nagyobb an­nál jobb. Csak makulátlan ember ne ke­­­rüljön oda. Még meg találná fertőzni­­ tisztaságával a májfoltosakat... Szóval minden marad a régiben - gondolja a díszes kompánia. Oda se a csúfos bukásnak, a gombának a lyukban, a nyakkendőtűnek, a cirill betűnek, a be­­születes magyarok megvetésének és utá­latának. Pedig bizony vége van elvtársak. Ö­­rökre és visszavonhatatlanul. Reméljük, lesz bennük legalább annyi önbecsülés és nem várják meg, amíg a népharag - éppen úgy mint otthon Magyarországon (elv) társaikat 1956 október-novemberé­­ben­ kiseprűzze őket meleg fészkeikből ahol kakukk tojásból keltek ki anno da­­cumál.1. MEGRENDELŐ SZELVÉNY KARÁCSONYRA. FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HOLNAPRA Töltse ki a megrendelő szelvényt és mellékelje hozzá lapunk egy évi előfizetési árát 6 dollárt, csekken vagy Money Order­­on és küldje vissza megrendelő szelvényét a Magyar Holnap postacímére: P.O.BOX: 441 Grad­e Station, New York, N.Y. 10028. Név:.................................................................... Utca, házszám:............................... .............. Város:..........................Zip Code:.................... MALYAK HOLNAP 1976 December .hó. MEGRENDELŐ SZELVÉNY. GSZEBB KARÁCSONYI AJÁNDÉK ezennel megrendelem Hóka Mihály: ÜRET FÖLDJE című könyvét................ -ban és darabonként 10 dollárt mek­­észült Munkácsy Mihály UGLALÁS című munkájának színes ta 25x12 inch-es méretben. A kép ára ár, azoknak, akik a könyvet megrende­­zőn küldjük meg a Munkácsy képet, mielőbbi megrendelését lapunk posta- P.O.BOX:441 Grad­e Station, N.Y.C. AZ EGÉSZ | MAGYAR EMIGRÁCIÓ |POLGÁRI BIZOTTSÁGOKBA TÖMÖRÜL.­­ Mivel a “magyar média" által felkarolt és futatott összes | “magyar" szervezet csődött mondott 1976-ban, kezdve az un. | Pogány-Gereben-Lővy stb. féle (ál) “szabadságharcos szövetség­­­től" az Amerikai Magyar Szövetség helyi osztályain keresztül a­­ Washington-i központig, nemcsak itt Amerikában, hanem vi­­­­lág­viszonylatban is, ezért újra kell szervezni az emigrációban­­ élő magyarságot. ■ Erre legalkalmasabb forma az lenne, ha minden országban­­ az ott élő becsületes magyarok teljesen új alapokon létrehozzák­­ ottani polgári­ bizottságukat. Úgymint Citizen Committee of­­ the American­ Hungarians. (Amerikai Magyarok Polgári Bi-­i­zottsága, Kanadai Magyarok Polgári Bizottsága, Németor­­­­szági Magyarok Polgári Bizottsága, Ausztráliai Magyarok­­ Polgári Bizottsága, stb. stb. Erre az egységes társadalmi szervezkedésre azért van elen­­­gedhetlenül szükség, mert minden állam fővárosában a Ma­­­gyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága ügy­­­vivőt nevez ki a Magyar Szabadságharcos Parlament tagjai kö­­­zül, akik megfigyelői és tanácsadói minőségben ellátják az illet­­­tő államban a magyarság képviseletét.­­ És így minden állam fővárosában a kormány mellé akre­­­­diált ügyvivő szorosan együtt­működik majd az állam magyar­­ Polgári Bizottságának legfőbb vezetőivel és velük együtt érő I­vényt szerez az ott élő (és újjá­szervezett) magyarság jogainak [ a reájuk háruló kötelezettségek teljesítése mellett. » Amint lapunk előző számában írtuk: szabadságharcos kö­­­­telezettség megújítani a magyar életet és végleg kisöpörni köz­­­életünk szemetét! ! A magyar élet megújításának első és legfontosabb követel­­­­ménye, hogy végleg eltávolítsuk az emigráns magyar közélet­­­­ből főleg annak vezetéséből az oda nem valókét: a politikai re­­­­negátokat, a politikai kamélonokat, az opportunistákat, a vér­­­­idegeneket, az ügynököket, a harácsolókat és csalókat, az er-­­­kölcsi fogyatékosokat és a magyar élet házalóit (a tarhásokat),­­ akik időnként végigjárják a magyar gócokat és öncélú terveik­­ kivitelezéséhez kéregetnek.­­ Ezért kijelentjük, hogy csak a központosított pénzkezelés­­ lesz a hivatalos a jövőben. Már évek óta folyamatban van a­­ Magyar Szabadságharcos Parlament életében egy Mozgalom,­­ amely azt kéri hogy:...Minden hazájához hű magyar adja évi­­ keresetének 1 százalékát a magyar felszabadítási alaphoz. A Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizott­­­sága, mint az exil Magyar Nemzeti Kormány a leghatározot­­­tabban elítéli azokat a tarhálókat, (Kohlman-Kecskési-Tollas - Tivadar-Tibor Pogány-Pásztor-Gereben-Lővy stb), akik meg­­­gyalázzák a magyar nevet és mindent megtesz annak érdeké-­i­ben, hogy ezek eltűnjenek a magyar közéletből egyszer és min­­­­denkorra... hogy végre érvényre juthasson az önzetlen magyar­­ szabadságharcosok munkája, akik életük céljának a rabságra- s kárhoztatott árva magyar nép szolgálatát tartják saját egyéni □érdekeik háttérbeszorításával.

Next