Magyar Holnap, 1982. január-december (36. évfolyam, 1-12. szám)

1982 / 1-2. szám

1982 Január-Február hó MAGYAR HOLNAP « a u u M tt-a-A.a a. a a .us.bu FIGYELEM: A Magyar Felszabadítási Köt­vény kibocsájtására a magyar emig­ráció központi gazdasági alapjának megteremtése miatt került sor. A Magyar Szabadságharcos Parlament és a Magyar Szabadságharcos (Nem­zetőr) Világszövetség vezetősége e célból két folyószámlát nyitott. Az egyik folyószámlán a tőkealapra kül­dött adományokat helyezi el a veze­tőség, azzal a kikötéssel, hogy ennek az összegnek csak a jövedelme hasz­nálható fel magyar nemzetpolitikai célokra. A másik folyószámlára kül­dött összegek adminisztratív költség­­vetési célokat szolgálnak. A Felszabadítási Alapra külden­dő összegek az adóból levonhatók. Cím: Magyar Szabadságharcos Par­lament, P.O.Box:249 Gracie Station New York, N.Y. 10028. " ' * "' '** — ------------------------------------------------ t MAGYAR FELSZABADÍ­TÁSI KÖTVÉNY "51__ ^ ^ FELSZABADÍT^1 *0^ Ezen kötvény a majdan­­ felszabadulandó sttitl Magyarország\ .állami közpénztárban beváltható. Teljes­ névértéke a magyar szabadságharcosok^mS^^M^h ■ vHL j^T Magyar Szabadságharcos) * ^ Parlament rendelkezése . .9 ,77%éUj liBssy 1 “A SÍRT, HOL NEMZET SÜLLYED EL...“ “Népek veszik körül...“ és rúgnak még egyet utoljára ezen a nemzeten. Valóban a sír szélén áll a magyarság? Valóban itt van, ez már a nemzethalál? Ne áltassuk magunkat Kedves Olvasóink! Való­ban a sír szélén áll a magyarság. Valóban itt van, ez már a nemzethalál. E sorok írója 25 évvel ezelőtt mindenki mást megelőzve egyik első emigrációban írt cikkében (amely egy kis sokszorosított nyomtatványban - a FÁKLYÁBAN­- jelent meg 1957 februárjában) félreverte a harangot. Akkor mindenki csak neve­tett rajta, azok is akik ma harsányan harsogják, hogy ők már ekkor és ekkor is megmondták... Sajnos e sorok írója sokáig egyedül volt ezzel a ha­­rangfélreveréssel. Sem itt az emigrációban, sem otthon nem törődött senki a félrevert kisharang­­gal. Örülünk, hogy azóta sokan mellénk álltak eb­ben a küzdelemben, olyanok is, akik azokban a kezdeti időkben otthon Magyarországon még párt­könyvvel a zsebben a Kossuth Díjért zengték a nép­gyilkos diktatúra dicséretét, amikor mi teljes mell­szélességgel feszültünk szembe a gyilkos áradattal. Akkor azt hozták föl (magánbeszélgetésekben) ezek az írástudók, hogy “hát élni kell". Mi­ért nekünk nem kellett és nem kell most is élni? Kérnénk tisztelettel tessék elhinni, hogy ne­künk is csak egy életünk van. És ezt az egy életet tettük kockára, amikor még otthon szembefordul­tunk a szovjetcseléd népgyilkosokkal, vagy a rab­bányák poklában vért verítékeztünk. De akkor is ezt az egy életünket tettük kockára, amikor fegy­vert fogtunk 1956 októberében a magyar szabad­ságért... És azóta is kockán az életünk, egészsé­günk és itt az emigráció huszonöt éve alatt sem ad­tuk föl a magyarságszolgálatot. Ne mondja hát senki többé nekünk, hogy ne­künk könnyű... Miért könnyű? - kérjük tisztelettel. Azért, mert saját boldogulásunk helyett ezt a ke­­resztutat választottuk? Azért, mert akadémikus színvonalú ember létünkre eddig még csak fizikai munkával kerestük meg a mindennapit, amelyből az elmúlt 25 év alatt százezreket áldoztunk a magyar ügyre - készpénzben? És itt szinte csak alig említjük meg azokat a munkaórákat, amelyeknek bére (még minimális órabér mellett is) milliós összegekre rúg. Dk nem vártunk mi ezért az életáldozatért di­cséretet, csak azt vártuk, hogy majdcsak közénk áll minden tisztességes magyar az idők során. De sajnos nem állt, és ezért is süllyed el a ma­gyar nemzet ma nemcsak otthon Magyarországon, hanem itt az emigrációban is. Mert, amíg Magyarországon tapintható közel­ségbe került a nemzethalál, addig itt az emigráció­ban is megroskadt az egykori egyenes gerinc. Ma­gyarországon hat millió lélek nem jöhetett világra az elmúlt huszonöt év alatt, amióta a szovjetcseléd rendszer szovjet parancsra érvényben tartja az abortusz rendeletet - ezt a rideg népgyilkosságot. De hát “csak" négy millió művi abortusz történt Magyarországon mondhatná valaki, és honnan vesszük a hatmilliós számot? Onnan, hogy a hu­szonöt évvel ezelőtt meg nem születettek már lega­lább két gyerekkel szaporíthatták volna a népállo­mányt. Hogy huszonöt év alatt egy tíz milliós ország hat millió magzatot dobjon a szemétdombra azt csak őrült agy, vagy halálos ellenség nézheti el szó nélkül. És itt van a hazai írástudók óriási felelőssége. Mint tudjuk (hiszen sokan olvassuk a­ hazai sajtótermékeket) csak mintegy öt éve kezdtek szót emelni a népgyilkosság ellen még azok az írók is, akik ma már hangosan kimondják (ha csak óva­tosan is) azt, amit mi huszonöt éve hirdetünk. Miért nem fordultak szembe a magyar írók, ha kellett boldogulásuk árán is előbb ezzel az irtózatos népgyilkossággal? Miért nem léptek ki a kommu­nista pártból és miért nem utasították vissza a Kossuth Díjakat, a javadalmazást, amivel a nép­gyilkos rendszer honorálta hallgatásukat? Gyilko­sok között bűnös aki néma - mondja a régi ma­gyar közmondás... De van egy olyan közmondás is, hogy jobb későn mint soha. És ezt tartjuk mi is, de azt azért elvárjuk, hogy minket hajnalban kelő­ket ne oktassanak ki a későn ébredők. Szíves látjuk őket, közöttünk, de fölöttünk - soha! Ebben a szellemben várjuk tehát az Úr szellejé­­be a későn - az utolsó órában jövőket - is, lett lé­gyenek e csatlakozók hazai vagy emigráns magya­rok is... ---------XXX----------­ rendkívüli bejelentés. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS PARLAMENT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁ­GA A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZERVEZETEK KÖZPONTI VEZETŐIVEL TARTOTT RENDKÍVÜLI ÉRTEKEZLE­TÜKÖN­­ EGYHANGÚ­­ HATÁROZA­TOT HOZTAK . A MAGYAR EMIGRÁCIÓ­BAN KIALAKULT RENDKÍVÜLI HELY­ZETRE VALÓ TEKINTETTEL A MAGYAR SZABADSÁGHARCOSOK LEGMAGASABB KÉPVISELŐ SZERVÉT A MAGYAR SZA­BADSÁGHARCOS PARLAMENTET SZABAD MAGYAR PARLAMENTTÉ NYIL­VÁNÍTJA! Bővebb felvilágosítás a Szabad Magyar Parlamentről megtalálható lapunk 17. oldalán. JALTA A VÁDLOTTAK PADJÁN! 3. oldal 26. ÉVBEN. . folytatás az 1 oldalról győztesen fejezhessük be. Törekvésünk ezért a mo­dern magyar nemzetpolitika kialakítása, amely nem akad meg a múlt egyetlen állomásánál sem. (Horthy rendszer, Szárzsó, 45-ös koalíció stb) mert kialakítását a jövő távlatai szabják meg. Múltbané­­zés helyett, jövőalakítás tehát a feladatunk. A ma­gyar nemzeti öntudatot ezért nemcsak megtartani kötelességünk, hanem hozzá kell igazítanunk azt egy eljövendő évezred követelményeihez. Az 1956- os októberi magyar forradalom és szabadságharc eszméi az alapkövei ennek az eljövendő nemzet­tudatnak. Mint ahogy a modern magyar nemzet­tudat feltételezi a valódi magyar történelem érté­keinek átvételét, beleértve őstörténelmünket is. Aki megtagadja népünk igaz múltját az nem lehet né­pünk jövőjét hordozó igaz magyar hazafi. De nem lehet az sem, aki nem hoz áldozatot ezért a jövő­ért. A csak szavakban magyarok a nép sírásói, a magyar jövendő árulói. De árulói azok is a magyar jövendőnek, akik hamis prófétákat - homoszekszu­­ális perverzeket, eszelős ámokfutókat­­ támogat­nak, ugyanakkor egyetlen fillért sem áldoznak igaz magyar ügyre. Ezeknek a gyászmagyaroknak, ezeknek a nyíltan hazaárulóknak az 1956-os hősi­halottak, mártírok és élvemaradt hősök teremtet­ték meg áldozatukkal a jólét alapjait. Miért hát ez a féktelen gyűlölet a világhírű szabadságharcosok ellen? Mi azonban tudjuk a választ erre a kérdésre is. A selejt féktelen gyűlölete ez a minőség ellen. A kóros testé és léleké az egészséges, az emelkedett ellen. Igen mi tudjuk, hogy erkölcsi fölényünket nem tudják elviselni. Mint ahogy nem tudták el­viselni a szabadságharc előtt ugyanezt a magyar nép gyilkosai az ÁVÓ-sok sem. Az új ÁVÓ-soktól kell tehát megszabadulnunk minél előbb. Ezeket kell lelepleznünk és kiseprűz­­nünk a magyar emigráció soraiból azonnal, mert ezek a rothadt almák megfertőzik az egészségest rövid időn belül, ha nem szabadulunk meg tőlük azonnal. Alázzuk meg ezeket a nemzeti szabad­ságünnepélyeket a népgyilkos hazai rendszer kül­képviseletével együtt rendezőket. Leplezzük le a kommunista konzullal (követtel) együttvacsorázó­­kat, a besurranó besúgókat, az intrikusokat, a des­­truktívokat, akik Kossuth Lajost tűzik szemérmet­lenül zászlajukra, azt a Kossuth Lajost, aki soha nem tért haza hosszú élete során Ferenc Jóska keb­lére. Ne engedjük, hogy Kossuth szent nevét szá­jukra vehessék ezek a rendszeresen “hazajárók”.1 130 évvel ezelőtt Kossuth Lajos a mostani hazaáru­lók ellen is beszélt. Ne engedjük hát meggyalázni emlékét. Tegyük elsőrendű feladatunkká, hogy megtisztítsuk a magyar emigrációt ezektől a szeme­tektől, mert csak így tudunk megfelelni azoknak az óriási követelményeknek, hogy megmentsük a ha­lálra ítélt magyar népet az ítélet végrehajtástól. Fel hát a harcra valahányan csak vagyunk tisz­tességes, becsületes, és önzetlen magyar hazafiak, hogy győzelemre vihessük a magyar szabadság és függetlenség szent ügyét...

Next