Magyar Honvéd, 1990. augusztus-december (1. évfolyam, 22-43. szám)

1990-09-07 / 27. szám

Tábori tüzérség című hiánypótló típuskönyveknek is. - T­udományos munkásságá­ban mikor következett be a leg­jelentősebb fordulat? - A hetvenes évek elején a fegyvergyár vezetőinek javasla­tára kineveztek a Magyar Kézilőfegyvervizsgáló Hivatal igazgatójának s ez egyben ösztön­zést adott arra is, hogy jobban elmélyüljek a kézilőfegyverekkel kapcsolatos ballisztikai problé­mákban is. Még a katonák közül is kevesen tudnak ennek a hiva­talnak a létezéséről, hiszen ez nem a katonai kézilőfegyverek, hanem a hazánkban gyártott vadászpus­kák nemzetközi szabvány szerin­ti vizsgálatával foglalkozik. - A páncéltörőktől tehát a vadászpuskákhoz vezetett kato­nai pályafutása. - Röviden így is lehetne össze­gezni pályámat, s ezt én minden­képp sikeres életútnak könyve­lem el. Különösen az utóbbi hu­szonöt esztendőben azt csinálhat­tam, ami igazán érdekel, s amihez értek. S közben beutaztam szinte valamennyi európai országot, naprakészen tarthattam francia, német és angol nyelvtudásomat. Már nyugállományban voltam, amikor nekiláttam nagydoktori disszertációm elkészítésének. Nagy örömömre ezt a sikeresen megvédett tudományos munkát hamarosan francia nyelven is megjelentetik. A katonatudós lakása nemcsak könyvekkel van tele, hanem az európai utazások emlékeivel is. Különleges órák, mesteri szob­rok társaságában jól megférnek a francia kovaköves puska alkatré­szei és a régi ágyúk makettjei is. Kováts Zoltán a ballisztika tudósa könnyen, szívesen, érde­kesen beszél. Öt perc alatt kelle­mes társalgássá változtatta a kér­­dezz-felelek játékot. Azt is elárul­ta beszélgetésünk során, hogy az írás mellett a haditechnika-törté­neti előadásokban is sok öröme telt. Nem titkolta: jóleső érzés számára, hogy a ballisztikai vizs­gálatok során ma is igénylik a tudását; félállása van egykori hivatalában, s a Zrínyi Kiadó is igényt tart szerzői munkásságára. Íme, a katonatudós, aki nem bízott a véletlenre semmit, céljait elérte. A búcsúzásnál némi iróni­ával mesélte el, hogy harmincöt évi szolgálat után legmagasabb katonai kitüntetése a Haza Szol­gálatáért Érdemérem bronz foko­zata, ahogy ő mondta: a „bakelit­rend”... Kacsó Lajos Fotó: Birtalan Zsolt Szabó Jenőné­­ Amennyiben a nyugdíjazása előtt álló dolgozónak a munkáltató mondja fel a munkaviszonyát és a jogszabályon alapuló kötelező felmentést alkalmazza a munkavégzés alól, erre az időre - a felmentés idejére - a dolgozót a havi 1000 Ft-os „alkalmazotti kedvezmény” megilleti, azt a személyi jövedelemadónál tehát figyelembe kell venni. Rokkantsági nyugállományba való helyezésem folyamatban van. Két kiskorú gyermekem után még családi pótlékot kapok. Nyugdíjazásom után honnan kapom azt tovább? Hegedűs Tibor Nyugdíjazását követően - nyugdíj helyett - még kéthavi­­ nyugdíjjárulék levonása nélküli - illetményt kap a honvédségtől. Az illetménnyel egyidejűleg a családi pótlékot is folyósítják. Ezt követően pedig a családi pótlékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság utalja majd ki a hivatalnál megállapított rokkantsági nyugdíjával együtt. Katonai baleset következtében kerül­tem nyugállományba. Az évi központi illet­ményemelést az arra jogosultak figyelem­mel kísérték és a részemre járó jövedelem­kiegészítést fel is emelték. Jogosult leszek-e ilyen évi emelésre a jövő évben is, amikor betöltöm majd az 55. életévemet? Kovács József Az általános gyakorlat szerint nem. Erre ugyanis a nyugdíj felső korhatárának betöltéséig kerülhet sor. Más kérdés, ha egyértelműen - hiteles parancsnoki nyilatkozat alapján, a már korábban megtörtént megegyezés szerint - bizonyítható, hogy Ön még az 55. életéve betöltése után is szolgálatot teljesített volna, illetve helyileg és központilag is tervezték volna a felső korhatáron túli alkalmazását. 4* 4* Az özvegyi nyugdíj feléledése Feléled az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága annak az özvegynek, akinek özvegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés folytán szűnt meg, ha az özvegyi nyugdíj megszerzésétől számított tizenöt éven belül megrokkan vagy az ötvenötödik életévét betölti. Például: a 37 éves özvegy részére állandó özvegyi nyugdíjat állapítanak meg, mert két, árvaellátásra jogosult gyermeke van. Az özvegyi nyugdíjat addig kell folyósítani, amíg legalább az egyik gyermek árvaellátásra jogosult. Erre az özvegy 48. életévének betöltésekor kerül sor, mivel a kisebbik gyermeke elvégezte egyetemi tanulmányait, így árvaellátást már nem kaphat. Az özvegy hét év múlva lesz 55 éves. Mivel az özvegyi nyugdíj megszűnése óta nem telt el 15 év, az özvegyi nyugdíjat kérelmére ismét folyósítják. Természetes, ha az özvegynek saját jogán - mert munkaviszonyban volt - magasabb összegű nyugdíj jár, akkor az kerül folyósításra. Két ellátást folyósítani ugyanis nem lehet. Lehetőség van azonban az úgynevezett „egyesített nyugdíj folyósítására. Ennek lényege az, hogy ha az évente külön megállapított összeget - 1990-ben augusztus 1-jétől havi 6410 forintot - az egyik nyugdíj sem éri el, az özvegy részére járó nyugdíjat erre az összegre egészítik ki. A Magyar Honvéd szerkesztőségében továbbra is mű­ködik jogi tanács­adó szolgálatunk. Minden hétfőn 14-16 óra között vehetik igénybe ol­vasóink és hozzá­tartozóik. Személyesen: a Budapest Vill., Kerepesi út 29/B címen; telefon: 133-5013 és a HM 79-97 számon. JOGI TANÁCSOK 37

Next