Magyar Honvéd, 1991. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-06-21 / 25. szám
Tudományos emlékülés „Megtisztelő és felemelő érzés számunkra, hogy a magyar katonai térképészet 70 évet meghaladó történetének, szellemiségének bemutatását, több éve folyó feltáró munkánk eredményeként, főbb vonalakban önök elé tárhatjuk. Önök elé, akik közül sokan maguk is tevékeny részesei voltak a rendkívül nehéz, valóban embert próbáló korszaknak. Megtisztelő és felemelő ez a szerep azért is, mert soha nem volt módunkban a katonatérképészek ilyen széles körét összehívni, s szembesíteni velük önnön történelmüket.” Ezekkel a szavakkal vezette be előadását Bak Antal mérnök ezredes, a Magyar Honvédség térképész szolgálatának főnöke, azon az emlékülésen, amelyet a magyar katonai térképészet több mint hét évtizedes történetéről rendeztek a katonai és polgári társszervek, valamint a szakterület tudományos intézményeinek képviselői, és amelynek elnöki tisztét Bíró József vezérőrnagy, hadműveleti főcsoportfőnök, a vezérkari főnök első helyettese látta el. Bak ezredes előadása során ismertette azt az utat, melyet a katonai térképészek a Magyar Katonai Térképező Csoport 1919 februári megindítása óta megtettek. Részletesen szólt a Térképészeti Intézet különböző számadatairól, méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeknek eredményeként európai színvonalra emelkedett hazánkban a térképészet. A hallgatóság közt ülő katonák számára sok érdekes, és eddig ismeretlen adattal szolgált dr. Paskó József mérnök alezredes, az MH TÁTI parancsnoka, a „Hadsereg térképészeti biztosításának korszakai” című előadásában. Szólt a kezdetekről is; elmondta, hogy már a középkorban jelentős szerepe volt a hadműveletek térképen történő dokumentálásának, és megjelenítésének. A harmadik előadó Szabó Béla mérnök alezredes, a MH TÁTI főmérnöke volt, aki a katonatérképészet térképműveiről, technikai és technológiai fejlődéséről beszélt. Áttekintette a 72 év munkáját, egészen napjaink térképészetéig, kiemelve, hogy Európában elsőként az intézet alkalmazta a légifényképezést és a fotogrammetriai eljárásokat a térképkészítés során. Dr. Soha Gábor mérnök alezredes, a térképész szolgálat főnökének helyettese folytatta a tudomány és a katonai térképészet viszonyát elemző gondolatsort. Bemutatta azt a fejlődést, amely a földmérési munka elméleti és gyakorlati művelésének köszönhetően iskolát teremtett. Zárszavában Bíró József vezérőrnagy méltatta a térképész szolgálat és a „Tóth Ágoston” Térképészeti Intézet eddigi tevékenységét, hangsúlyozva, hogy az átalakuló és megújuló honvédség - az elmúlt hét évtizedhez hasonlóan - ugyanúgy nem nélkülözheti a pontos, megbízható térképet, mint a hivatásukat magas fokon művelő katonatérképészeket. ^ Szomorú^ Minden kezdet nehéz. Az írásé különösen. Csupán csak azért merem ezt állítani, mert olyan „írásműre” szántam el magam, amivel nem szeretnék senkit sem megsérteni. Manapság ez az elhatározás felér egy bűvészmutatvánnyal. Ha mondjuk, ha nem, ha hisszük, ha nem, a sértődések korát éljük. Érzékenységünk határtalan, akkor is, ha igazunk van, akkor is ha nem. Hogyan is merhetnék most szólni arról - ismét -, hogy a lapunkkal szemben több mint egy esztendő elteltével sem csökkent a tisztek és tiszthelyettesek közönye. Ugye, ez már egy kicsit sértő? Pedig korántsem az olvasottsággal, az érdeklődéssel, a gyakori elismerő véleményekkel összefüggő közönyről akarok szót ejteni. Vagy talán mégis. Hiszen ezeknek is édes testvére kell, hogy legyen ez a szeretem is meg nem is állapot. Mert ha szeretem a Magyar Honvédet, akkor megrendelem. Magamnak, hogy jogosan az enyém lehessen. Amennyiben pedig nem szeretem, akkor a kezembe sem veszem. Elvenni persze sokkal egyszerűbb. Azt a sorkatonát megrövidítve, akinek jár! Ezt pedig csak egyetlen szóval lehet kommentálni: szomorú. Pedig a megrendelés - a mai lapárakhoz viszonyítva - igazán nem egy „összeg”. Uraim, csak egy mákszemnyi nagyvonalúságon múlik! A lapon is segítenének! Mi pedig talán még jobbá tehetnénk. Önöknek, önökért! ______________________________________________________________________________Gróf Ferenc: Sírkőavatások Az MH Térképész Szolgálat Főnökség és az MH Tóth Ágoston Térképészeti Intézet ünnepélyes sírkőavatással tisztelgett a több évtizeden át méltatlanul mellőzött néhai Somogyi Endre altábornagy és néhai Vásárhelyi János ezredes, a Honvéd Térképészeti Intézet volt parancsnokainak emléke előtt. Sírjaiknál Bíró József vezérőrnagy és Bak Antal ezredes mondott beszédet. Ezt követően az intézetben ünnepi állománygyűlésen köszöntötték azokat a régi térképész tiszteket, akiket a negyvenes és ötvenes években távolítottak el el a honvédség kötelékéből, és akiknek a honvédelmi miniszter nemrégiben visszaadta a rendfokozatukat. Cseri József alezredes Lapzártakor érkezett: befejeződött a szovjet csapatkivonás! A szovjet Déli Hadseregcsoport alakulatai Magyarországról történt kivonásának utolsó mozzanataként Viktor Silov altábornagy, a csapatkivonás szovjet kormánymeghatalmazottja, megbízott hadseregcsoport-parancsnok 1991. június 19-én, szerdán délután Záhonynál elhagyta Magyarország területét. Az eseményről lapunk következő számában részletesen beszámolunk. Ugyanakkor a szovjet kormánymeghatalmazott fővárosunkban tett búcsúlátogatásairól már e lapszámunkban olvashatnak, a 6. oldalon! HIBAIGAZÍTÓ Június tizennegyedikei (24.) számunkban, a 26. oldalon ez olvasható: „Huckleberg Finn megálmodójának, az amerikai Charles Dickensnek...” Természetesen álmunkból fölverve sem keverjük össze az amerikai Mark Twaint az angol Dickens-el, Twist Oliver megálmodójával. Csak az ördög tudja, hogy került be lapunkba ez a két sor. A nyomda ördöge. A szerkesztő 15