Magyar Honvéd, 1992. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-03-20 / 12. szám
Titokzatos, bonyodalmas húsvét Jakob Roggeveen holland tengerész 1722. április 6-án, vasárnap, magányos kis szigetet pillantott meg a Csendes-óceán legelhagyottabb részén. A hajónaptárból adott nevet neki és így lett az Húsvét-sziget. A világ egyik legtitokzatosabb helyének mondható - ma is - a mindössze 118 négyzetkilométernyi földdarab, a dél-amerikai kontinens és a csendes-óceáni szigetvilág között körülbelül félúton. Roggeveen kapitány megcsodálta a parton álló vagy heverő gigantikus, lávakőből kifaragott emberformájú szobrokat - egy régi kultúra néma emlékeit. A sziget az idő tájt elő lakói - akárcsak mai benépesítői - egyszerűen „semmit sem tudnak” ezekről a fantasztikus küllemű, és még fantasztikusabb súlyú szobrokról. Végeredményben a többszáz - mintegy 1500 éves - kőkolosszus olyan kultúra tanúja, amely egyik pillanatról a másikra szűnt meg. A sziget kőbányáiban félig kifaragott szobrok és eldobált kőszerszámok hevernek! Sokféle magyarázat látott napvilágot ezekről a monumentális emlékekről, amelyek pont ezen a csöppnyi, és mindentől messze lévő, szigeten találhatók. Igazából nincs teljesen elfogadható válasz mibenlétükre - mint ahogy a húsvét-szigeti írásjeleket sem sikerült véglegesen megfejteni. Csak annyi bizonyos, hogy a sziget jelenlegi lakói nem azonosak a múltbeliekkel, akik hirtelen eltűntek (!) onnan. És a másik probléma. A húsvét változó dátuma, amely évente március huszadika és április huszonötödike közé esik. Számítógépes korunkban is a legkényelmesebb megoldás az i.sz. 325-ben megtartott niceai zsinat bölcs határozatára támaszkodni. Ezek szerint: „A húsvét azon a vasárnapon legyen, amely a tavaszi napéjegyenlőség (vagyis a tavasz első napja) utáni holdtöltére következik.” Tehát: idén a tavasz március 20-án kezdődik; az azt követő telihold április 17-én van; a rákövetkező vasárnap viszont 19-ére esik - tehát akkor lesz húsvét! Kis áprilisi meteorológia A légnyomás (felső görbe) és a páratartalom (alsó görbe) relatív értékének átlagos alakulása millibarban, illetve százalékarányban a Budai-hegyekben, (5 éves magánmegfigyelés alapján). „ÉLET, TÉR, IDŐ” Mottó: Megmérhetetlen mélységű tenger az idő. Csak egy másodperc telt el, hogy az ember megjelent a Földön, csak egy pillanata, hogy lebocsátotta mérőóráját ebbe a feneketlen óceánba Paradicsomkert lesz vagy pusztaság? AKTUÁLIS GONDOLATOK A FÖLD NAPJÁN A Hold egén felkelő, sarló alakot mutató, kékes levegőglóriával övezett égitest, ami szülőbolygónk - a Föld. Ott keletkezik és múlik el tovatűnő életünk. De valami érthetetlen adottságunknál fogva, ugyanott válunk egymás ellenségeivé, és közben pusztítjuk - gátlás nélkül - a planétát, amely egyelőre még fenntart bennünket. Pedig fizikai értelemben vett rendíthetetlen nyugalmú nappalait és éjszakáit szinte az idők végtelensége óta - már 4,6 milliárd éve - tölti a Föld. A környezetvédők világszerte április 22-én tartják a Föld napját, amelyet éppenséggel nevezhetnénk öreg bolygónk születésnapjának is. Érdekes játszani azzal a gondolattal, hogy mondjuk 1992. április 22-én miként tartják meg majd a Föld napját? Lehetséges, hogy egy szupercivilizáció által paradicsomkertté varázsolt bolygón emlékeznek meg a nevezetes dátumról. Vagy pedig egy szupercivilizáció által sivár pusztasággá koptatott planétán próbálkoznak vele - ha egyáltalán lesz ott még valaki, aki gondolkodni tud... A műholdas meteorológiai előrejelzési statisztikát (modellt) kissé felborította a március - ami Kelet-Európa és hazánk felhőfedettségét illeti. A borult ég gyakoriságának 70 százalékos arányát sok szép derült nap javította. Ami az áprilist illeti (tél végén, tavasz elején) a Kárpátmedencében, pontosabban a Dunántúlon és az Alföldön körülbelül egyformán magas arányú, illetve nagy valószínűségű az erőteljesebb csapadékhullás, miután a felhőtetőzetek hőmérséklete csekélyebb eltérést mutat. Továbbra is várható az Atlanti-óceán nedves légtömegeinek gyakori behatolása a kontinens középső és keleti része fölé, amely ebben a hónapban is meghatározója marad az időjárás alakulásának. Frontális, vagyis többrétegű felhőrendszerek „látogatása” várható még, s ebbe ugyancsak „beleszólnak” a földközi-tengeri és fekete-tengeri melegebb légtömegek. A borult területeken - Magyarországon is - a reggeli felhőfedettség csak kevés csökkenést mutat a déli, koradélutáni órákra. Földrajzi szélességünkön feltűnnek a gomoly- és zivatarfelhők. Ezek 40 százalékos átlagértékben fedik el a hónap folyamán a derült égboltot előlünk. Mindazonáltal a Kárpátmedence már nem tartozik egész Európa legfelhősebb területei közé. Jankovszky János összeállítása 29