Magyar Honvéd, 1992. július-december (3. évfolyam, 27-53. szám)
1992-07-06 / 27. szám
A rendszerváltás során a honvédség is átalakul. Az átalakulási folyamat nemcsak szervezetét, vezetési rendjét érinti, de a hadseregben szolgálatot teljesítők gondolkodását, erkölcsiségét, morális tartását is jelentősen befolyásolja. A katonai szakirodalom a hadseregek erkölcsi, szellemi erejét a katonai szervezetek hatékony működtetése feltételének tekinti. E megállapítás helyességét a hadtörténelem számtalanszor igazolta, s ezzel egybecsengnek a közelmúlt háborúinak tapasztalatai is. Napjainkra nem csupán ezen tények megállapítása miatt vált szükségessé a Magyar Honvédség szellemi, erkölcsi erejét gyengítő tényezők feltárása, az emberi erőforrásokkal történő gazdálkodás kimunkálása. Világossá vált, hogy a tapasztalható gondok okaiként, csak részben jelölhetők meg a társadalmi feszültségek hatásai. A morális hiányosságok számottevő hányada a belső élet zökkenőinek kezeletlenségéből származik. A cselekvés tehát nem halogatható tovább, de vajon milyen megoldási lehetőségek kínálkoznak? Erről kérdeztük Mészáros Ferenc vezérőrnagyot, a Magyar Honvédség szárazföldi és kiképzési főszemlélőjét, a főszemlélőt. Való igaz, a honvédségnek nagy szüksége lenne egy olyan humán intézményrendszerre, amelyik képes átfogni és formálni a katonai szolgálat emberi tényezőit. Mindannyian tudjuk, hogy hasonló feladattal megbízott szervek a világ valamennyi korszerű hadseregében tevékenykednek. A nemzetközi tapasztalatok, a megoldásra érett problémák és a korábbi magyar katonai hagyományok elemzése, egy hatékony munkát biztosító új szervezet létrehozását indokolja. Ez pedig a legalsó szinttől a legfelső katonai vezetésig kiépülő és folyamatosan működő humán szakszolgálat létrehozásával oldható meg. Terveink szerint, a humán szolgálat valószínűleg olyan szerepet lesz képes betölteni a katonák életében, fegyelmi helyzetük megszilárdításában, oktatásukban, tájékoztatásukban, lelki gondozásukban, szabad idejük kultúrák eltöltésének szervezésében, regenerálódásuk biztosításában, amelyet a jelenleg működő szervezetek egyike sem képes megvalósítani. A valószínűleg szó hangsúlyozása azért indokolt, mert az új struktúra csak bizonyos feltételek megteremtése mellett töltheti be szerepét. - Melyek lennének ezek a feltételek? - Többek között arra kell gondolnunk, hogy a létrehozandó intézmény jellege, feladatai, munkamódszere, munkastílusa, a katonai hierarchia és vezetés rendjébe történő betagolásának módja, a honvédség és a közvélemény fogadókészsége, a szervezetben dolgozók kiválogatása, felkészítése mindmind meghatározó lesz a szervezet hatékonysága szempontjából. Vagyis a felgyülemlett problémák kezelésének sikere csak egy racionális, hatékonyan működő szervezettől várható el, amelyben nem „tanuló vezetők” próbálnak eligazodni feladataikban. Természetesen követelményként kell megfogalmazni a szakszerűséget, és feltétlenül jól körül kell határolni a szervezetben tevékenykedők funkcionális feladatait. Megközelítően ezen követelmények teljesülése szükséges a szervezet ideológia- és politikamentességéhez, hatékony működéséhez, elfogadtatásához. Összefoglalhatók-e már a tervekben szereplő szervezet tevékenységének alapvető céljai? - Természetesen. Elsődleges és legáltalánosabb célja - ami a jövő hadseregének fegyelme, szellemisége szempontjából meghatározó - a bevonuló fiatalok megnyerése, vagy legalábbis elfogadható viszonyuk kialakítása a katonai szolgálati feladatokhoz. Fontos célként kell kitűznünk, hogy a katonák jól érezzék magukat szolgálatuk ideje alatt. Ez a pozitív érzelmi viszony pedig csak szisztemetikus, tudatos ráhatással, gondoskodással, lelki gondozással, a szabadidő értelmes felhasználásának biztosításával érhető el. Az általános cél megvalósítása érdekében a részfeladatok is körvonalazódtak. Miért kell ?