Magyar Honvéd Évkönyv ’93 (4. évfolyam, 1993)
TÖRTÉNELMI KALENDÁRIUM
Mária-siralom: „...Világ világa, /Virágnak virága! /Keservesen kínzatos, /Vas szegekkel veretek.. /Kegyelmezzetek fiamnak, /Ne légyen kegyelem magamnak, /Avagy halál kínjával /Anyát édes fiával /Egyetemben öljétek." (Paizs Dezső értelmezése.) A kolostorokban és a mellettük működő iskolákban ekkor már megtalálható István király verses históriája, mely a kétszáz esztendeje közszájon forgó legendák felhasználásával a központi hatalmat teremtő, erélyes és sikeres uralkodót dicsőíti, egy sokkal szerencsétlenebb korban... Valahol a messzi Ázsiában hazafelé tart a nagy utazó, a velencei Marco Polo, miután tizenhét esztendőn keresztül a Kínában dinasztiát alapító Kublaj kán szolgálatában állt. Ugyanebben az évben az első keresztény misszionáriusok elérték Kínát. 1393 Anjou (Nagy) Lajos király leánya, Mária királynő és férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodóként látják el a királyi teendőket. (1395-ben Mária leesik a lováról és szörnyethal. Ettől kezdve Luxemburgi Zsigmond - IV. Károly német-római császár fia - a magyarok ki MAGYAR HONVÉD ÉVKÖNYV ’93 válya.) A tízéves kora óta Magyarországon élő Zsigmondot 1410-ben a német választófejedelmek egyhangúlag német királlyá választják, tíz évvel később Prágában a csehek teszik fejére a koronát, 1433-ban pedig német-római császárrá koronázza őt a pápa őszentsége. Az 1393. év februárjában Lackfi György macsói bán vezetésével királyi sereg harcol a déli végeken a törökök ellen. A Kis-Ázsiában egyre erősödő Török Birodalom hadai 1354-ben átkeltek a Dardanellákon, és Gallipoliban létrehozták az első, európai területen fekvő támaszpontjukat. Ettől kezdve fokozatosan törnek előre a Balkánon, mígnem 1389 júniusában benyomulnak Szerbiába, és az (első) rigómezei csatában megsemmisítő vereséget mérnek a délszláv fejedelmek egyesült seregeire. Ettől kezdve Szerbia török vazallus állammá válik, élén Lazarevics István fejedelemmel, a Török Birodalom pedig közvetlen érintkezésbe jut Magyarországgal. 1393-ban Zsigmond király már nyilván fontolgatja egy török elleni európai szövetség tervét, mindenesetre tény, hogy 1396-ban Nikápoly alá vezeti az egyesült európai lovagi hadat, ám sajnos döntő vereséget szenvedett Bajezid szultántól, aki a csatát követően - seregei élén - betört Magyarországra és hatalmas pusztítást végezvén, ezerszám hurcolta rabságba a védtelen lakosságot. Ekkor veszíti el függetlenségét Bulgária, hogy majd csak 1908- ban nyerje vissza. 1493 Három év telt el azóta, hogy Hunyadi Mátyás király meghalt. Ebben az esztendőben fejezi be földi pályafutását Mátyás király nagy ellenfele, III. Frigyes német-római császár. Fia, I. Miksa veszi át az uralmat a birodalomban. Magyarország királya az 1490 nyarán, Rákos mezején megválasztott II. (Jagelló) Ulászló, akinél kevés alkalmatlanabb ember ült az ország trónján. Egyébként a király éppen ennek az esztendőnek a legelején oszlatta fel a már amúgy is csak formálisan létező „fekete sereget". Alig egy hónappal később az erdélyi szász városok csapatai, a szebeni főbíró vezetésével, a vöröstoronyi szorosnál szétverték a szászföldet dúló török portyázókat. (Az év őszén még egy török támadás éri a Barnaságot.) Zsigmond király: Egykorú festmény