Magyar Honvéd, 1994. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)
1994-10-07 / 40. szám
mánykoalíciónak. Ezek az elképzelések közel állnak egymáshoz, noha nincs mindenben egyetértés. Az eltelt évek során számos kihelyezett HB-ülésen - laktanyalátogatáson, gyakorlaton - vettem részt, számos, katonák által tartott tájékoztatót hallgattam, számos honvédségi dokumentumot ismertem meg. A honvédség helyzetéről ily módon áttekintésem van. Ennek alapján is úgy vélem, a pótköltségvetés nem ragadható ki a honvédséget érintő folyamatokból. Tény, hogy a honvédség helyzetén mindenképpen javítani kell, ha kell honvédség. Márpedig kell, s ezt talán nem szükséges hosszasan indokolni. Olyan szerkezeti, belső átalakítással kapcsolatos változtatásokra van szükség, amelyek ugyan nem jelentenek feltétlenül több forintot, de lehetővé teszik a meglévő összegek hatékonyabb felhasználását. Meg kell vizsgálni számos kérdést: célszerű-e, hogy külön működik a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar; milyen a honvédség diszlokációja, strukturális felépítése; az esetleges áttelepítéseknek van-e értelmük? Ha egy mondatban kellene összefoglalnom: biztos vagyok benne, hogy pillanatnyilag nem elég az, ami a pótköltségvetés elfogadását követően jut majd a honvédségnek. De a szükséges változtatások után, úgy egykét év múlva, elő tudunk állni egy olyan költségvetési igénnyel, ami már megalapozott lehet, ami már nem tartalmazza például a kötelezően előírt, ám teljesíthetetlen saját bevételeket sem. S hozzáteszem: meg kellene vizsgálni a magyar hadiipar helyzetét. Az elmúlt években nem a honvédelem fontos szereplőiként, nem aszerint kezelték e bajbajutott vállalatokat, hogy talpraállításuk a védelem, a honvédség, az ország biztonságának egyik fontos tényezője. Pedig életbentartásuk e tekintetben alapkérdés. - Ön ajkai, egyéni választókörzetben lett ismét országgyűlési képviselő, és ismét a HB tagjaként vállalt bizottsági munkát. Az elmúlt négy év tette elkötelezetté a honvédelem iránt? Nem csak az említett négy év, bár kétségtelen, hogy őszinte, jó társaságot találtam itt, és az se mindegy, hogy az embernek van némi tapasztalata ezen a területen. Ami a honvédelemhez való kötődést illeti, van ennek bizonyos családi hagyománya, bár én sohasem akartam katona lenni. Apai nagyapám ezredes volt a k.u.k.-hadseregben. Édesanyám három fivére Ludovikát végzett. Édesapám - huszonnégy évesen - az első világháborúból századosként szerelt le, s vitézségéért megkapta a Signum Laudis-t. A családi hagyományból táplálkozó kötődést erősíti az is, hogy szűkebb hazám - Veszprém megye - a magyar honvédelemnek egyfajta központja. Hitem szerint el kell érni, hogy a Magyar Honvédség eleget tudjon tenni feladatának a hon védelmének. M. Tóth GyörgyFotó: Tóth László A katonai együttműködés körútja Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nemrég hivatalos látogatást tett Mongóliában, Kínában és Indonéziában. Az elnöki körút napi híreiből sok mindent megtudhattunk. Ám arról kevesebb információ látott napvilágot, hogy - a küldöttség tagjaként - Borsits László nyugállományú altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára mindhárom országban külön katonai tárgyalásokat folytatott. A megbeszélések során tájékoztatást adott honvédelmi alapelveinkről, az új honvédelmi törvényről, a kormányprogramban a honvédelmi tárcára kiszabott feladatokról, a HM előtt álló legfontosabb teendőkről, a Magyar Honvédség helyzetéről, a haderőreformmal kapcsolatos elképzelésekről. Lapunk értesülései szerint, a magyar félnek a katonai együttműködés fejlesztésére vonatkozó készségét hasonló szándékaik kinyilvánításával fogadták a tárgyaló partnerek. íme, néhány - kronológiailag hű - részlet a katonai együttműködés körútjáról. MONGÓLIA Az ázsiai ország - mellyel 1990 óta nem volt katonai kapcsolatunk - a hírek szerint külföldi részvétellel kívánja gazdaságát helyreállítani. Mint ahogyan azt C. Dasdzeveg vezérőrnagy, a védelmi miniszter helyettese, a tárgyalásokon elmondta: a mongol gazdaság súlyos nehézségekkel küzd. Ami a mintegy huszonötezer fős hadseregüket illeti, meghatározó jelentőségű, hogy technikájuk orosz eredetű. A megbeszéléseken felvetődött: a mongol tisztképzéshez a tanárok felkészítésével, a magyar módszerek átadásával adhatnánk segítséget. A jövőbeni együttműködés részeként - mongol ajánlatra -, üzleti alapon közreműködhetnénk ruházati üzemük gépeinek cseréjében. KÍNA A kínai és a magyar hadsereg kapcsolatát az elmúlt négy esztendőben kölcsönös látogatások fémjelezték. Ezen időszakban a két védelmi minisztérium között azonban nem volt kapcsolat. E tekintetben az előbbre lépés szándékaként tartható számon, hogy a kínai partner megerősítette a magyar honvédelmi miniszter jövő évre szóló meghívását. A Ksziung Kvanghai altábornagy, a vezérkari főnök helyettese, által vezetett delegációval folytatott megbeszéléseken Borsits László tájékoztatást adott - többek között - a lehetséges együttműködés területeiről. Eszerint elsősorban a hadiipari, a logisztikai és a hadtáp kérdéseiben, a kulturális és a művészeti kapcsolatok építésében mutatkoznak lehetőségek. A tárgyalások során Kwanghai altábornagy ismertette a kínai fegyveres erők rendezőelveit. A tájékoztatóból kitűnt: Kína pozitív védelmi politikát folytat, ami azt jelenti, hogy a gazdaság fejlesztésének gyorsításához békés környezetet kívánnak biztosítani. Kül- és védelmi politikájuk alapja a semlegesség, a függetlenség és az önerő; mindemellett nem ismernek el semmilyen hegemóniára való törekvést. Magyarországgal kapcsolatban kiemelték: a világban lezajlott változások ellenére kapcsolataink baráti jellege nem változott, a meglévő különbségek mellett is a közös érintkezési pontokat kell keresni. INDONÉZIA E távoli országban is a közeledés, a kapcsolatépítésre való törekedés jegyében zajlottak a katonai tárgyalások. Az S. Subratóval - a Nemzetvédelmi Minisztérium főtitkárával, magyar szemmel nézve, közigazgatási államtitkárával - folytatott megbeszéléseken a vendéglátók elsősorban a HM és az MH viszonyáról, az irányítás, valamint a honvédelmi törvénykezés kérdéseiről érdeklődtek. A főtitkár hangsúlyozta: érdekeltek a fegyveres erők és a nemzetvédelmi, illetve honvédelmi minisztériumok közötti kapcsolatépítésben. E kapcsolatépítés kiemelt területeként a szárazföldi erőket nevezte meg, lévén, hogy technikájuk kelet-európai, s ennek fejlesztése fontos céljaik közé tartozik. A kapcsolatépítés további lehetősége rejlik abban a tényben - melyről a tárgyalásokon Borsits László említést tett -, hogy az indonéz nemzetvédelmi miniszternek, valamint a vezérkari főnöknek 1986 óta érvényes meghívása van Magyarországra. -m.t.gy. - 5