Magyar Honvéd, 1994. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)

1994-10-07 / 40. szám

mánykoalíciónak. Ezek az elképzelések kö­zel állnak egymáshoz, noha nincs minden­ben egyetértés. Az eltelt évek során számos kihelyezett HB-ülésen - laktanyalátogatá­son, gyakorlaton - vettem részt, számos, ka­tonák által tartott tájékoztatót hallgattam, számos honvédségi dokumentumot ismertem meg. A honvédség helyzetéről ily módon át­tekintésem van. Ennek alapján is úgy vélem, a pótköltségvetés nem ragadható ki a hon­védséget érintő folyamatokból. Tény, hogy a honvédség helyzetén mindenképpen javítani kell, ha kell honvédség. Márpedig kell, s ezt talán nem szükséges hosszasan indokolni. Olyan szerkezeti, belső átalakítással kapcso­latos változtatásokra van szükség, amelyek ugyan nem jelentenek feltétlenül több forin­tot, de lehetővé teszik a meglévő összegek hatékonyabb felhasználását. Meg kell vizs­gálni számos kérdést: célszerű-e, hogy külön működik a Honvédelmi Minisztérium és a Honvéd Vezérkar; milyen a honvédség disz­­lokációja, strukturális felépítése; az esetleges áttelepítéseknek van-e értelmük? Ha egy mondatban kellene összefoglal­nom: biztos vagyok benne, hogy pillanatnyi­lag nem elég az, ami a pótköltségvetés elfo­gadását követően jut majd a honvédségnek. De a szükséges változtatások után, úgy egy­két év múlva, elő tudunk állni egy olyan költségvetési igénnyel, ami már megalapo­zott lehet, ami már nem tartalmazza például a kötelezően előírt, ám teljesíthetetlen saját bevételeket sem. S hozzá­teszem: meg kellene vizsgálni a magyar hadiipar helyzetét. Az elmúlt évek­ben nem a honvédelem fontos szereplőiként, nem aszerint kezelték e bajbajutott vállalato­kat, hogy talpraállításuk a védelem, a hon­védség, az ország biztonságának egyik fon­tos tényezője. Pedig életbentartásuk e tekin­tetben alapkérdés. - Ön ajkai, egyéni választókörzetben lett ismét országgyűlési képviselő, és ismét a HB tagjaként vállalt bizottsági munkát. Az elmúlt négy év tette elkötelezetté a honvédelem iránt?­­ Nem csak az említett négy év, bár két­ségtelen, hogy őszinte, jó társaságot találtam itt, és az se mindegy, hogy az embernek van némi tapasztalata ezen a területen. Ami a honvédelemhez való kötődést ille­ti, van ennek bizonyos családi hagyománya, bár én sohasem akartam katona lenni. Apai nagyapám ezredes volt a k.u.k.-hadseregben. Édesanyám három fivére Ludovikát végzett. Édesapám - huszonnégy évesen - az első vi­lágháborúból századosként szerelt le, s vité­zségéért megkapta a Signum Laudis-t. A családi hagyományból táplálkozó kötő­dést erősíti az is, hogy szűkebb hazám - Veszprém megye - a magyar honvédelem­nek egyfajta központja. Hitem szerint el kell érni, hogy a Magyar Honvédség eleget tud­jon tenni feladatának­­ a hon védelmének. M. Tóth György­Fotó: Tóth László A katonai együttműködés körútja Göncz Árpád, a Magyar Köztár­saság elnöke nemrég hivatalos látogatást tett Mongóliában, Kí­nában és Indonéziában. Az elnö­ki körút napi híreiből sok min­dent megtudhattunk. Ám arról kevesebb információ­ látott nap­világot, hogy - a küldöttség tag­jaként - Borsits László nyugállo­mányú altábornagy, a Honvédel­mi Minisztérium helyettes állam­titkára mindhárom országban kü­lön katonai tárgyalásokat folyta­tott. A megbeszélések során tájé­koztatást adott honvédelmi alap­elveinkről, az új honvédelmi tör­vényről, a kormányprogramban a honvédelmi tárcára kiszabott fel­adatokról, a HM előtt álló legfon­tosabb teendőkről, a Magyar Honvédség helyzetéről, a hade­rőreformmal kapcsolatos elkép­zelésekről. Lapunk értesülései szerint, a ma­gyar félnek a katonai együttmű­ködés fejlesztésére vonatkozó készségét hasonló szándékaik kinyilvánításával fogadták a tár­gyaló partnerek. íme, néhány - kronológiailag hű - részlet a ka­tonai együttműködés körútjáról. MONGÓLIA Az ázsiai ország - mellyel 1990 óta nem volt katonai kapcsolatunk - a hírek szerint külföldi részvétellel kí­vánja gazdaságát helyreállítani. Mint ahogyan azt C. Dasdzeveg vezérőr­nagy, a védelmi miniszter helyettese, a tárgyalásokon elmondta: a mongol gazdaság súlyos nehézségekkel küzd. Ami a mintegy huszonötezer fős hadseregüket illeti, meghatározó je­lentőségű, hogy technikájuk orosz eredetű. A megbeszéléseken felvető­dött: a mongol tisztképzéshez a taná­rok felkészítésével, a magyar mód­szerek átadásával adhatnánk segít­séget. A jövőbeni együttműködés ré­szeként - mongol ajánlatra -, üzleti alapon közreműködhetnénk ruházati üzemük gépeinek cseréjében. KÍNA A kínai és a magyar hadsereg kapcsolatát az elmúlt négy esztendő­ben kölcsönös látogatások fémjelez­ték. Ezen időszakban a két védelmi minisztérium között azonban nem volt kapcsolat. E tekintetben az előbbre lépés szándékaként tartható számon, hogy a kínai partner megerősítette a magyar honvédelmi miniszter jövő évre szóló meghívását. A Ksziung Kvanghai altábornagy, a vezérkari főnök helyettese, által ve­zetett delegációval folytatott megbe­széléseken Borsits László tájékozta­tást adott - többek között - a lehetsé­ges együttműködés területeiről. Esze­rint elsősorban a hadiipari, a logiszti­kai és a hadtáp kérdéseiben, a kultu­rális és a művészeti kapcsolatok épí­tésében mutatkoznak lehetőségek. A tárgyalások során Kwanghai al­tábornagy ismertette a kínai fegyve­res erők rendezőelveit. A tájékoztató­ból kitűnt: Kína pozitív védelmi politi­kát folytat, ami azt jelenti, hogy a gaz­daság fejlesztésének gyorsításához békés környezetet kívánnak biztosíta­ni. Kül- és védelmi politikájuk alapja a semlegesség, a függetlenség és az önerő; mindemellett nem ismernek el semmilyen hegemóniára való törek­vést. Magyarországgal kapcsolatban ki­emelték: a világban lezajlott változá­sok ellenére kapcsolataink baráti jel­lege nem változott, a meglévő kü­lönbségek mellett is a közös érintke­zési pontokat kell keresni. INDONÉZIA E távoli országban is a közeledés, a kapcsolatépítésre való törekedés jegyében zajlottak a katonai tárgyalá­sok. Az S. Subratóval - a Nemzetvé­delmi Minisztérium főtitkárával, ma­gyar szemmel nézve, közigazgatási államtitkárával - folytatott megbeszé­léseken a vendéglátók elsősorban a HM és az MH viszonyáról, az irányí­tás, valamint a honvédelmi törvény­kezés kérdéseiről érdeklődtek. A főtit­kár hangsúlyozta: érdekeltek a fegy­veres erők és a nemzetvédelmi, illet­ve honvédelmi minisztériumok közötti kapcsolatépítésben. E kapcsolatépí­tés kiemelt területeként a szárazföldi erőket nevezte meg, lévén, hogy technikájuk kelet-európai, s ennek fejlesztése fontos céljaik közé tarto­zik. A kapcsolatépítés további lehető­sége rejlik abban a tényben - melyről a tárgyalásokon Borsits László emlí­tést tett -, hogy az indonéz nemzet­­védelmi miniszternek, valamint a ve­zérkari főnöknek 1986 óta érvényes meghívása van Magyarországra. -m.t.gy. - 5

Next