Magyar Horgász, 1954 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1954. július-szeptember / 7-9. szám

fiaink és horgásztársaink éjjel-nappal a gátépítésen voltak és sikerült a veszedel­met elhárítaniuk.­­ Az árvíz Komáromot is veszélyeztette. A Komárom és Vidéke Sporthorgász Egyesülethez tartozó Komáromi Lenfonó horgászai mentőbrigádot szerveztek a lakosság megmentésére. Komárommonostoron több házba behatolt a víz, a tanács a horgászokat hívta segítségül. A horgászok csónakjaikkal megmentették a lakos­ságot a károsodástól, mert minden állatot és ingóságot biztonságba helyeztek. Az áradás tetőfokán Németh János és Horváth László horgásztárs felváltás nélkül napokon át dolgozott a gáterősítési munkálatokon. Munkájukat a »Béke és Sza­badság« című lap, valamint a »Komárommegyei Dolgozók Lapja« hírlapilag is el­ismerte. Külön elismerés illeti a bajai és mohácsi horgász egyesületek tagjait, akik a védelemben kimagasló érdemeket szereztek. A bajai horgászok derekas helytállásáról Lapunk más helyén munkatársunk helyszíni tudósítása számol be.­­ A Mohácsi Dolgozók Horgász Egyesülete minden tagja részt vett a védelmi munkákban. Szervezett brigádokban dolgoztak a védgátak megerősítésén. Csó­nakjaikat részben az árvíz sújtotta magánosok, részben a hatóságok rendelkezésére bocsátották. Az egyesület postástagjai telefont építettek. Ebben a nagy fontosságú munkában Juhász Imre és az egyesület titkára, Balogh Pál vett részt az egyesü­leti motorcsónakkal. Az Egyesület a vadaik mentésében is részt vett: a bédai erdő­ben kintrekedt őzeket és fiatal szarvasborjúkat mentették ki és adták át az er­dészetnek. A vadak mentésében kitűnt Faludi Sándor dr., Pölöskei Károly dr. és Sztarcsevity János horgásztárs. A Mohácsi Petőfi S. K. Horgász Szakosztály árvízvédelmi munkájáról a­­Du­nántúli Napló« elismerőleg emlékezett meg. A mentési munkákban részt vettek még a váci, a decsi, a paksi, a pestmegyei »Petőfi«, a »Baross Gábor«, a tokodi, a dunavecsei, a dunakeszi és az ercsi horgász­egyesületek, illetve szakosztályok. Büszkék vagyunk azokra a horgászainkra, akik a védelmi és mentési munkák­ban részt vettek, azokra is, akik névtelenül végezték munkájukat és bizonyságot tettek közösségi érzésükről. Áldozatos munkájukkal sok könnyet töröltek le em­bertársaik arcáról. Közreműködésük a veszély és i­árok elhárításában — emberi és hazafias tett volt. Kolosseus József, a MOHOSZ elnöke Jelentkezzünk ivadékért! Szövetségünk az 1955. évi ivadéktem­etést most tervezi és ehhez tudnia kell, hogy az egyes egyesületek mennyi ivadékot igényelnek. Felhívjuk ezért az egyesületi vezetőiket, hogy legkésőbb október végéig jelentsék ivadékszük­­ségletüket a szövetségnek. Igényelni lehet csuka- és pontyivadé­kot. Az igényléshez a következő adatok szükségesek. 1. Az egyesület neve: 2. a vízterület, ahova az ivadékot igénylik; 2/a) a vízterület leírása (pl. holt Tiszaág, sohasem­ érintkezik az élő Tiszá­val, nem lecsapolható, halállomány vegyes, le­csapolható, zsilipekkel ellátott vízterület, hal­állomány, csak békés halak, élő Duna-szakasz, holt ág, mely állandóan érintkezik a Dunával stb.); 2/b) a vízterület nagysága katasztrális holdakban; 3. az egyesület a rendelkezésre bo­csátott pontyivadé­kot tudja-e külön tartani leg­alább pár napig, ha igen, milyen az illető terü­let nagysága és vízmélysége; 4. hány darab csuka-, illetve pontyivadé­kot igényel az egyesü­let? . Minden egyesület feltétlenül jelentse be ivadékszükségletét, mert ennek az igénylésnek megfelelően fogjuk ivadéktermelésünket 1955-re beállítani. Utólagos igénylésekre csak akkor tudunk ivadékot kiutalni, ha ivadékfelesleggel fogunk rendelkezni.

Next