Magyar Horgász, 1957 (11. évfolyam, 3-12. szám)
1957. március-április / 3-4. szám
2 A tilalmi renddel A Magyar Közlöny 1957. március 13-i 30. számában megjelent a Földművelésügyi Minisztérium 7/1957. számú rendelete a halászati és horgászati tilalmak újabb megállapításáról. A rendelet lényegesebb intézkedései a következők: A Balatonon és vízrendszerén április 25. napjától május 25. napjáig a halászat és horgászat tilos. Ezen a területen április 1. napjától május 25. napjáig süllőt, kósüllőt és ragadozó ónt, április 1. napjától június 10. napjáig pontyot, május 1. napjától június hó 30. napjáig 10 kg-nál kisebb súlyú harcsát kifogni nem szabad. A Kis-Balaton természetvédelmi területén a halászat és horgászat egész éven át tilos. A balatoni akadókon, továbbá az elzárt balatoni befolyók torkolatánál a Balatonon 150 m átmérőjű körzeten belül és a befolyókon április 1. napjától április hó 24. napjáig sem szabad halászni és horgászni. Az összes többi természetes vizekre vonatkozóan — kivételt tehát csak a Balaton és vízrendszere képez — a tilalmi idők a következők: süllőre és kősüllőre április 1-től április 30-ig, kecsegére, pontyra és márnára május 1-től június 21-ig, 10 kg-nál kisebb súlyú harcsára május 3-tól május 28-ig, sebes- és szivárványos pisztrángra október 1-től április 30-ig. Ezek a fajlagos tilalmak az országhatárt képező vizekre nem vonatkoznak. A kíméleti tereken március 18. napjától június hó 28. napjáig tilos a halászat és horgászat. A kijelölést ki kell hirdetni és a kíméleti teret a halászatra jogosult köteles táblával megjelölni. A Soroksári Dunaágon harcsát minden méretben egész éven át szabad fogni. A mesterséges haltenyésztéshez szükséges tejes és ikrás tenyészhalaknak kifogása — az illetékes megyei mezőgazdasági osztály engedélye alapján — nem esik tilalom alá. A kifogott halakat az ivartermékek mesterséges elvétele után — a múlt évi tilalmi rendelettől eltérően — értékesíteni szabad. Az ez évi rendelet a ragadozó önre — a Balaton kivételével — tilalmi időt nem állapít meg. A törvényes méretek azonosak a múlt éviekkel. értesítés. A Csepel Autógyár vezetősége értesíti mind a soroksári dunaági, mind a nagydunai horgászegyesületek tagságát, hogy az egyesület tassi horgásztanyáját a jövőben — ennek zsúfoltsága miatt — csak a Csepel Autó ÍR. E. tagjai vehetik igénybe. MEGALAKULT a Horgász Szövetség és Horgász Szövetkezet MSZMP alapszervezete, amelynek titkárává Karlik Bélát választották meg. ÉRTESÍTJÜK A HORGÁSZTÁRSAKAT, hogy a „Halászat” című lap ismét megjelent. Előfizetni lehet a Posta Központi Hírlapíródénál, Budapest, V., József nádor tér 1. Az októberi események, az ellenforradalom véres napjai még élénken élnek mindanynyiunk emlékezetében. Óriási károkat szenvedett ezekben a napokban, hetekben azország, anyagi javakban és szellemi, erkölcsi értékekben egyaránt. Úgy látszott, hogy az ellenforradalom hulláma elönti, elsodorja mindazt, amit 12 év fáradságos munkájával létrehoztunk, semmivé válnak szocialista vívmányaink, s ismét a kapitalista kizsákmányolás rabságába, az imperializmus zsoldjára jut az ország. Tudjuk, nem ez történt. Nem történhetett meg, mert ez ellenkezett volna a történelmi fejlődés megváltoztathatatlan irányával, meghazudtolta volna a szocialista világrendszer létezésének tényét, a kommunizmus, a szocializmust építő országok testvéri közösségenek segítőkészségét. Ez a segítőkészség bámulatos arányokban bontakozott ki. Az októberi események óta öt hónap telt el, öt hónap nemcsak történelmi viszonylatban elenyésző, de egyetlen ember életében is kicsi idő. Mégis elegendő volt arra, hogy a Magyar Szocialista Munkás Párt vezetésével újjászerveződjenek a szocializmus erői, meginduljon a termelőmunka, normalizálódjék az ország élete, s az ellenforradalom fegyveres megsemmisítése után most már ideológiai síkon is megvívjuk harcunkat a becsületes, de megtévesztett emberek megnyeréséért, a reakciós, soviniszta nézetek ellen. Mindezt pedig a Szovjetunió, Kína és a többitestvéri népi demokrácia hatalmas anyagi és erkölcsi támogatása tette lehetővé. Hogyan is kerülhettük volna el az inflációt, honnan pótolhattuk volna a termelésben keletkezett többhónapos kiesést, ha a magunk gyönge erejére utalva, egyedülkellett volna szembenéznünk az óriási nehézségekkel. Mindenki előtt világos, hogy a tartós gazdasági anarchiától, az ellenforradalmi erők megújuló rombolásától a szocialista tábor, s elsősorban a Szovjetunió testvéri áldozatkészsége mentette megaz országok Most rajtunk áll, hogy a legjobban éljünk a segítséggel, kijavítsuk a múltban elkövetett gazdasági és politikai hibákat, s az ország minden becsületes dolgozójának egyetértő támogatásával, áldozatkész együttműködésével, eszmei megalkuvás nélkül folytassuk a szocialista építőmunkát. Sokan kifejtették már felfogásukat arról: mi történt volna, ha győz az ellenforradalom. A Magyar Horgász hasábjain rá szeretnénk mutatni ennek a kérdésnek a horgászokat érintő vonatkozásaira. Elképzelhető-e, hogy az ellenforradalom meghagyta volna virágzó Szövetségünket, amely a felszabadulás után a munkásegyesületekharcának eredményeként jött létre, s amelynek negyvenötezres tagsága természetesen most is túlnyomórészt munkás? Vajonaz egyszerű dolgozók kezében maradhattak volna azok a létesítmények, amelyeket a Szövetség tagjainak közös erőfeszítése teremtett meg? Mi történt volna a Soroksári Dunaággal és más, horgászkezelésben lévő vízterületekkel? Minderre nem nehéz a válasz. A horgászat a felszabadulás előtt jórészt „úri passzió” volt. Emlékezhetünk a Boros -professzorokra, s másokra, akiknégyen-öten uralkodtak a legjobb vízterületeken, s közönséges halandónak nemhogy horgászengedélytnem adtak, de még a környékről is elüldözték. A meglévő néhány horgászegyesület is gondosan megválogatta tagjait, s — tisztelet akivételnek — csak „úriember”-t fogadott soraiba. Ennek az állapotnak a visszatérését egyöntetűen elveti, s mindig is elvetette a Létszámában és politikai öntudatában megerősödött horgászközösség. Bebizonyosodott ez az októberi események során is. Nem lehet véletlen, hogy ebben a szomorú időszakban, amikor annyi jószándékú ember tisztánlátását zavarta meg a nyugati propaganda, a Szabad Európa rádió hazug hírverése — egyetlen horgászegyesületi vezető sem állt az ellenség oldalára, nem vett részt ellenforradalmi cselekményekben. Október tanulságai világosak. S iha sok nehézséget kell is még legyőznünk, az út, a felemelkedés, a szocializmus építésének széles útja nyitva áll előttünk. Rajta akarunk járni. A DÉLI HATÁRVIZEK HORGÁSZAIHOZ A déli határvizeken horgászó horgásztársaink, de egyesületeik vezetői is méltán illették bírálatukkal a Szövetséget, mert a sok beadvány és személyes kérés ellenére sem tudtuk a déli határ, vizeken a horgászat ügyét megfelelően rendezni. A Szövetség vezetősége többször juttatott el kérést a Földművelésügyi Minisztériumhoz, azonban ezt az ügyet nem sikerült elintéznünk Időközben ugyanis megalakult az állami kísérleti halászüzem a HAK1 keretében (elektromos halászat) és ennek az üzemnek területet kellett biztosítani, a Földművelésügyi Minisztérium a határzárak feloldásával felszabadult nyugati és déli határvizeket, valamint a Zala folyó vízrendszeréhez tartozó vizeket is az újonnan alakult vállalatnak adta használatra. 1957 tavaszán végülis sikerült elyességet kötni. Eszerint egységes területi jegyeket adnak ki, amelyek a vállalat összes vizein való horgászatra jogosítanak. Utólagos elszámolásra átadják a Szövetségnek a területjegyeket, hogy az a tagegyesületeknek bizományban tovább adhassa, így tehát a Szövetség anyagi szavatosságával minden egyes tagegyesület megkapta már — ha kissé késve is — a drávai területjegyeket, amelyek az összes vállalati felezésben lévő vizek horgászatára jogosítanak.. A horgászathoz természetesen az egyesületeknek, illetve az egyes horgászoknak, „ott, ahol az egyesületek azt intézményesen nem tudják elintézni", meg kell szerezni, ahol a folyó határszakaszt képez, a határ megközelítési engedélyt is.