Magyar Horgász, 1960 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1960. január / 1. szám
AZ IIIV KIADATAI Az 1960. évre boldog új esztendőt kívánó levelek minden eddigit felülmúló számban érkeztek Szövetségünkbe horgásztársainktól. Szövetségünk vezetősége a jókívánságokat ezúton köszöni meg és viszonzásul jó egészséget, boldog, békés új évet és eredményes horgászást kíván az egész magyar horgástársadalomnak. A jobb és eredményesebb horgászatot mi is szeretnénk elősegíteni, ezért ismertetjük a Szövetség 1960-as évi programját. Elsősorban az eddig is központi feladatot jelentő halasítást kívánjuk eredményesebbé tenni. Bár a Szövetség halasítási munkájából a szakszerűség soha nem hiányzott, mégis, eredményeink mértéke nagyrészt az időjárás függvénye volt. Az utóbbi évek szeszélyes tavaszi időjárásai miatt a félmesterségesen előállított pontyivadékaink kelése júliusig is elhúzódott. Miután a nyújtásra kihelyezett ivarcokat októberben feltétlenül le kell halászni, a növekedésre a késői kelés miatt csupán három hónap jutott. Sajnos, tógazda, ufókban számolni kell hirtelen fellépő járványokkal, aij. egy-egy tóegység halállományát néhány nap alatt elpusztítja. Ez történt az elmúlt tavaszszal a Szövetség szigetbecsei tógazdaságában is, ahol két nap alatt a törzsgazdaság fele elhullott. A többit a kár enyhítése miatt sürgősen értékesíteni kellett. Ilyen előzmények után számolnunk lehetett az1959-es év halasításának teljes csődjével, mert semmi esélyünk nem volt arra, hogy bármelyik tógazdaságokból ívás idején kb. kétezer darab ivarérett pontyot kapjunk. És ha kapnánk is, a szállítástól elszenvedett törődés több hétig, illetve hónapig is visszaszorítja a halak ivási ösztönét. De a vereségbe nem akartunk belenyugodni. Szerencsére a rétszilasi tógazdaságtól sikerült szép egyedeket kapnunk és elhatároztuk, hogy a nálunk ezideig nem alkalmazott hypofizis oltással próbáljuk kiváltani a halak ivási ösztönét. A kísérlet fényesen sikerült és nemcsak hogy időben nyertünk sokat, de a mostoha előzmények ellenére is, eredményeink a középarányosnál magasabbnak mondhatók. Az idei évadot már felkészülten várjuk és a tavalyi gyakorlat alapján minden reményünk megvan arra, hogy a hypofizis oltások alkalmazásával legkésőbb májusban teljesen elkészülünk halasítási munkánkkal. Halasítási eredményeink grafikonja azonban akkor emelkedik a legmagasabbra, ha az előállított zsenge ivadékot mind nyújtótóba tudjuk rakni, mielőtt kihelyeznénk vizeinkbe. Ezért felhívással fordulunk az egész horgásztársadalomhoz, legyenek segítségünkre a nyújtótavaknak alkalmas vizek felderítésében. Minden olyan víz alkalmas, mely őszig nem szárad ki, lehalászható, nincs náddal-sással benőve. Számításba jöhetnek olyan területek is, melyekben nincs víz, de olyan adottságaik vannak, hogy mélyebben fekszenek, patakból feltölthetők és kevés beruházással, völgyzáró gát építésével a vizet fel lehet fogni. Van a halasításnak egy másik, de egyáltalán nem lebecsülendő ága: az ivadékmentés. A nagyarányú nyári áradások felbecsülhetetlenül hasznos szolgálatokat tesznek a halak természetes szaporodásának, mert a halak ösztönüket követve, áradáskor kimennek a kiöntések szélvizeire, s ott leívnak. Az ivadékok egy része az apadással visszamegy az anyamederbe, de a kintrekedt nemeshal-ivadékokból olyan mennyiség marad vissza, hogy belőle az egész ország tógazdaságát ki lehetne elégíteni. Ezek a halak az emberi kéz beavatkozása nélkül menthetetlenül elpusztulnak. Felhívjuk a folyóink mellett működő egyesületeinket, hogy azt a nemes gyakorlatot, amit eddig is folytattak az ivadékmentés érdekében, a jövőben még nagyobb arányúvá fejlesszék. Sporthorgászok nem hanyagolhatják el az ivadékmentést azért, mert nincs önálló vízterületük, vagy azért, mert úgy vélik, hogy ez a feladat elsősorban a htsz-ek kötelessége. Az ivadékmentés közérdek s közös erőfeszítéssel növelhetjük természetes vizeink halállományát. A Szövetség másik feladata az, hogy 1960-ban a versenysportot véglegesen bevonultassa a magyar horgászat történelmébe. A tavaly Tasson rendezett edzőtábor már ennek a feladatnak a jegyében zajlott le. Részt vettek rajta az összes intéző bizottságok és külön a nagyobb egyesületek versenyfelelősei is, akik Willy Wormuth edzőnek szakszerű vezetésével megszerezték a versenyek rendezéséhez szükséges gyakorlatot. A versenyek széleskörű népszerűsítése az intéző bizottságok feladata. Szövetségünktől megkapták akkor a versenyfelszerelést, s ha ez még kiegészítésre szorul, a Horgász Szövetkezetben megrendelhető. Felhívjuk az egyesületek vezetőségét arra, hogy az intéző bizottságnak a versenysporttal kapcsolatos határozatait a legnagyobb mértékben vegyék figyelembe, mert a Nemzetközi Horgász Szövetség rendezésében ez évben Lengyelországban sorra kerülő versenyen Magyarország is elindítja versenyzőit. A jó eredmények elérése kizárólag gyakorlat kérdése. A jó szereplésre köteleznek bennünket hazánk színei és az a tekintély, melyet a sport egyéb területén szereztünk a világ közvéleménye előtt. Fentiekben Szövetségünknek csak a legfontosabb feladatait vázoltam, de maximális eredményt csak úgy tudunk elérni, ha a munkába a legszélesebb horgászközösséget bevonjuk. Minél többet valósítunk meg terveinkből, annál közelebb kerülünk újévi jókívánságaink teljesüléséhez. Kolosseus József 3