Magyar Horgász, 1964 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1964. január / 1. szám
Az új év kezdete egyben a számvetés időszaka is. Érvényes ez egész népgazdaságunkra, az üzemekre, a termelőszövetkezetekre, a társadalmi szervezetekre, sőt a legkisebb közösségekre, a családra is. Különösen fontos az elmúlt év munkájának tárgyilagos értékelése és a tanulságok levonása. " Az új év küszöbén birtokában kell lennünk azoknak a tapasztalatoknak, amelyek jobbá, eredményesebbé tehetnék munkánkat, hozzásegíthetnek jövő terveink megalapozásához. Pontosan egy évvel ezelőtt természeti csapások sújtottak bennünket, végső pusztulás fenyegette egyik legértékesebb horgászvizünknek, a Soroksári Dunaágnak a halállományát. Szövetségünk vezetősége már jóval előbb hiába sürgette a megfelelő intézkedések megtételét. A legválságosabb időben leálltak a Kvassay-zsilip turbinái, s végül is 1400 mázsa hal pusztult el a Dunaágban. Szövetségünk vezetősége akkor minden erejével arra törekedett, hogy pótolja a pótolhatatlannak látszó kárt. Kormányunk nagyarányú támogatásával, az Országos Halászati Felügyelőség segítségével és a horgászok áldozatkészségével sikerült elérni, hogy már a múlt év nyarán ismét eredménynyel horgászhattak a dunaági horgászok ezrei. A tragikus csapás tanulságait levonta Szövetségünk vezetősége és fáradozásai, sürgetései nyomán végül is olyan intézkedésekre került sor, amelyek az emberi számítások szerint kizárják a halpusztulás megismétlődésének lehetőségét. A Kvassay-zsilip turbinaszivattyúi jelenleg zavartalanul működnek, friss vizet juttatnak a Dunaágba, s ezzel biztosítják halállományát, életfeltételeit. Szövetségünk hivatalos programját, gazdálkodását évről évre a közgyűlés hivatott megszabni. Az egész horgásztársadalmat képviselő küldöttek felelősségteljes munkája, határozatai nyomán alakul ki egy-egy év minden tennivalója. Éppen ezért minden esztendőben nagy jelentősége van annak, hogy a közgyűlés miként látja el feladatát, milyenútravalót ad a vezetőségnek, miképpen határozza meg Szövetségünk következő évi gazdálkodását. A vezetőségnek kötelessége, hogy a közgyűlés döntéseit végrehajtsa, de egyben kötelessége az is, hogy a horgászok parlamentjén elhangzott felszólalásokat, javaslatokat, végeredményben az egész közgyűlés magatartását értékelje és elemezze. Nos, a legutóbbi, decemberi közgyűlés bőséges anyagot adott az elemzésre, s a tanulságok levonására. Meg kell mondanunk, hogy ez a közgyűlés számos vonatkozásban nem volt méltó felelősségteljes feladatához. Sok rossz hangulati elem, következetlenség, olykor elítélendő hozzáállás csaknem lehetetlenné tette, hogy az ország horgásztársadalmához méltó színvonalon és felelősségtudattal tárgyalhassák meg a küldöttek Szövetségünk költségvetését. Már az a döntés is, hogy a küldöttek hihetetlen rövid időben, három percben állapították meg a felszólalások időtartamát, önmagában is arra vall, hogy igen sokan nem készültek fel, s nem is kívánták a költségvetés érdembeni megtárgyalását. A következetlenség pedig mindjárt abban mutat- kozott meg, hogy a háromperces időhatár ellenére a felszólalók gyakran lőkis, percig is beszéltek. A vita menetét számos esetben nem a segítőkészség, az építő bírálat, hanem különösen egyes felszólalásokban a zavarkeltés, a megalapozatlan és felelőtlen, öncélú ellenzékieskedés jellemezte. Érvekkel alátámasztott bírálatnak feltétlenül helye van a horgászparlament tanácskozásain. Az esetleges hibák felkutatása, korrigálása csak hasznos lehet az egész horgásztársadalmunk számára. Mit kezdjen azonban a közgyűlés az olyan felszólalásokkal, amelyekben a felkészültség és a tárgy ismeretének teljes hiánya, még demagógiával is párosul Hogyan végezzen építő munkát a közgyűlés, amikor egy-két felszólaló, aki hozzászólásában is bebizonyította, hogy nem ismeri az előre kiküldött anyagot, még a számvizsgáló bizottság felvilágosításait sem akarja meghallgatni, sőt, ebben az értelmetlen magatartásában még a küldöttek között is támogatásra talál? Mindez nemcsak érthetetlen, de nyilvánvalóan méltatlan is egy olyan testülethez, amelynek több millió forint felhasználásáról, hovafordításáról kell felelősséggel döntenie Hogy csupán néhány felszólaló értetlenségéről, esetleg zavarkeltéséről volt szó, azt világosan bizonyítja, hogy a közgyűlés a vezetőség beszámolóját, az 1992. évi zárszámadást és vagyonmérleget egyhangúlag, a beterjesztett költségvetést pedig 31 ellenszavazattal eredeti formájában fogadta el. Az elmondottakból feltétlenül le kell vonnunk a szükséges tanulságokat. A legfontosabb talán az, hogy az intéző bizottságok, az egyesületek olyan küldöttel képviseltessék magukat Szövetségünk közgyűlésein, akik gondosan áttanulmányozták a tanácskozás egész anyagát, a felmerülő kérdéseket megbeszélték az érdekelt egyesületek vezetőivel, s ilyenformán valóban megbízóik álláspontját tudják képviselni. A küldött munkája felelősségteljes, csak olyan horgász tudja ellátni, aki ismeri az országos vonakozású horgászproblémákat, s a felmerülő országos jellegű kérdésekhez kellő megalapozottsággal képes hozzászólni. Közgyűlésünk munkája csak akkor lehet eredményes, ha a küldöttek kivétel nélkül tájékozottak, gondosan és alaposan felkészültek az egész magyar horgásztársadalmat érintő kérdések felelősségteljes megvitatására. Mellékesen még egy gyakorlati tanulság is adódik: nem szabad olyan helyen tartani közgyűlést, ahol hűsítő italokon kívül szeszes italt is mérnek, mert nézetem szerint ez is nagymértékben hozzájárult annak a nemkívánatos légkörnek a kialakulásához, amelynek tanúi, és szenvedő részesei voltunk Bár a közgyűlés egyhangúlag választotta meg az új vezetőséget, meg kell mondanom, hogy ez a tény mégsem hat túlságosan lelkesítően azokra, akik a következő három évben felelősek Szövetségünk gazdálkodásáért, a kitűzött feladatok megvalósításáért. Nem esünk azonban letargiába, de még csak a közömbösség sem uralkodik el rajtunk. Lankalatlan erővel törekszünk azoknak a céloknak az elérésére, amelyeket a közgyűlési beszámoló meghatározott, s a küldöttek jóváhagytak. Szövetségünk további megerősítése érdekében az alábbi főbb feladatok megvalósítását tartjuk szem előtt: 1 A Szövetség taglétszámának további emelése, különösen a fiatalok bekapcsolása a horgászatba. 2 Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy szövetségünk tagjai és a külföldi horgászvendégek minél kulturáltabban és eredményesebben horgászhassanak. 3. Tovább kell javítani az egyesületek és Intéző bizottságok munkáját. Ennek érdekében arra kell törekedni, hogy szakmailag hozzáértő, felelősségérzettel bíró horgásztársak kerüljenek a vezetőségekbe. 4 Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a horgásztársadalom szakmai ismeretének fejlesztésére, a közösségi szellem kialakítására. 5. Végül, de nem utolsósorban egyesületeink és Intéző bizottságaink igyekezzenek minél jobb kapcsolatot teremteni a párt- és az állami szervekkel, a megyei halászati felügyelőségekkel és a htsz-kel, hogy az eredményt hozó. Jó együttműködés minden területen valóra váljon. Eekben a gondolatokban akartuk megjelölni azokat a főbb feladatokat, amelyeknek a megvalósításához Szövetségünk vezetősége maximális segítséget kíván nyújtani. Az a szándékunk, hogy az Országos Halászati Felügyelőséggel együtt ebben az évben is minden intéző bizottságot meglátogassunk, s a felmerülő problémákat az érdekeltekkel együtt megvizsgáljuk, és lehetőség szerint a helyszínen orvosoljuk. Felvetődik, vajon nem volna-e helyes az intézőbizottsági elnökökkel és titkárokkal évenként egyszer vagy kétszer értekezletet tartani az intézőbizottsági kérdések megbeszélésére, a legjobb vezetési módszerek általánosítása céljából. . Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kívánunk a horgásztársaknak és kedves családtagjaiknak a Szövetség vezetősége nevében boldog, békés, eredményekben gazdag új esztendőt, a horgászcélok és a népgazdasági feladatok megvalósításához pedig jó egészséget és sok sikert. Török János elnök , E 3