Magyar Horgász, 1969 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1969. január / 1. szám

4 a KDIBSON­S Szövetségünk december 15-én tartotta évi rendes küldött közgyűlését a MEMOSZ székházban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot dr. Gergely István miniszterhe­lyettes képviselte. A Belügyminisztérium képviseletében meg­jelent dr. Gyura Antal, a BM Légi- és Víziközlekedési Osztá­lyának vezetője. A Szovjet Katonai Főparancsnokság mellett működő Vadász- és Horgász Klub vezetőségét Cigankov Mi­hail Dimitrejevics ezredes és Grugyajev Leonid Thimofeje­­vics alezredes képviselték. Az elnökség tagjai voltak még Ri­­biánszky Miklós az Országos Halászati Felügyelőség igazga­tója, Takács Imre a Dunaújvárosi Pártbizottság első titkára, Török János a MOHOSZ elnöke, Horn Dezső a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese, a MOHOSZ társelnöke, Miklós Andor dr. (Szombathely), Veres László (Miskolc), Ko­vács Lajos (Győr) és Kopasz Ferenc (Budapest) alelnökök, Berényi János főtitkár, Czigány Jenő, a MOHOSZ Számvizs­gáló Bizottságának elnöke. Török János elnök megnyitójában üdvözölte a közgyűlési küldötteket, a meg­jelent vendégeket. Röviden vázolta azokat a legfontosabb problémákat, amivel a közeljövőben a MOHOSZ vezetőségé­nek, az intéző bizottságoknak és az egyesületeknek foglal­kozni kell. Különösképpen kihangsúlyozta, hogy a horgász­etika kérdésében az utóbbi időben bizonyos lazulás észlelhető az, hogy az utóbbi években az egyesületi adminisztráció, gaz­dasági és pénzügyi fegyelem megszilárdítása volt a központi feladat és nem foglalkoztunk eléggé — úgy mint a múltban — a horgászok nevelésével, szakmai, politikai oktatásával. Ezért főleg a most következő téli hónapok alatt erre kell venni az Irányt. További fontos feladatként jelölte meg a természetes vízi halállomány megvédése érdekében a társadalmi ellenőrzés ha­tékonyabbá tételét. A vezetőség beszámolójában Berényi János főtitkár ismertette az elmúlt év fontosabb eseményeit. A taglétszám alakulásával kapcsolatban bejelen­tette, hogy a horgászjegy állami illetékének egységesítése — nevezetesen az a körülmény, hogy az ifjúsági horgászok is az eddigi 5,— Ft helyett 15,— Ft illetéket kötelesek fizetni — lecsökkentette az ifjúsági horgászok számát. Az ifik létszáma az elmúlt évvel szemben 2847 fővel csökkent, ugyanakkor a felnőttek létszáma 4450 fővel növekedett. Az 1987. évvel való összehasonlítás alapján végeredményben 1986-ban 1603-mal volt magasabb a horgászok létszáma. Bejelentette, hogy a közgyűlés elé terjesztett 1969. évi költ­ségvetés a taglétszám alapján feszített költségvetésnek te­kinthető. A továbbiakban a vezetőség, a választmány és a kü­lönböző bizottságok munkájáról adott általános tájékoztatást a vezetőségi beszámoló. A Szövetség vezetői és munkatársai az elmúlt évben több mint 300 napot töltöttek el az intéző bi­zottságok és egyesületek felülvizsgálatával, intézőbizottsági üléseken, egyesületi közgyűléseken. Arra azonban nincs lehe­tőség, hogy a Szövetséghez tartozó 347 tagegyesület minden rendezvényén megjelenhessenek a Szövetség képviselői. A vezetőségi beszámoló megállapította, hogy az intéző bi­zottságok és egyesületek munkája az elmúlt év folyamán is tovább javult és ma már majdnem kifogástalannak mondható. Főleg a pénzügyi és gazdasági fegyelem szilárdult meg. Az intézőbizottsági területekről minden megkezdett 800 fős létszám után választanak egy közgyűlési küldöttet az egye­sületi le­küldöttek. Ez a választás az Intéző bizottságokban történik és helyes, ha figyelembe veszik, hogy az egyes egye­sületekből hány horgász tagja hivatalból a MOHOSZ közgyű­lésének. Ha ezt megteszik, lehetőség nyílik arra, hogy a ki­sebb létszámú egyesületek is képviseltessék magukat a köz­gyűlésünkön. Ezt nem minden esetben tartották be a küldött­­tek választásánál. Beszámolt a vezetőség a felügyeletet ellátó minisztérium, valamint Országos Halászati Felügyelőség és a MOHOSZ kö­zötti kifogástalan kapcsolatról. Mérlegelésre került a beszámolóban az intéző bizottságok és egyesületek, valamint a megyei halászati felügyelők és a ha­lászati termelőszövetkezetek vezetősége közötti viszony. Ál­talában ezen a téren is javulás látható. Részletesen foglalkozott a beszámoló az 1968. évi fogási ered­ményekkel. Az elmúlt évekhez viszonyítva a fogási eredmé­nyek általában romlottak, örvendetes, hogy a Balatonon eb­ben az évben is jó eredményt értek el a horgászok. A Velencei-tavon tízszer akkora telepítés történt, mint a Ba­latonon, mégis a Balatonon javultak az eredmények, s nem a Velencei-tavon. A beszámoló szerint ezt a kérdést a legutóbbi székesfehérvári intézőbizottsági ülésen megtárgyalták, ugyan­csak foglalkozott vele az országos választmány is. Elhatároz­ták, javasolják a minisztériumnak és az Országos Halászati Felügyelőségnek, hogy a legjobb szakemberek bevonásával a hatékonyabb és több fogást biztosító gazdálkodás kidolgozá­sára alakítsanak külön bizottságot. Igen nagy teret kapott a beszámolóban az ellenőrzés kér­dése. A vezetőség véleménye az, hogy az előírások szerint az egyes vizek ellenőrzéséről elsősorban azok használói tartoz­nak gondoskodni. Mivel azonban a vizekben levő hal társa­dalmi tulajdon, tehát végső sorban a horgászok tulajdona is, a horgászoknak is kötelessége részt venni az ellenőrzésben. Ezért szükségesnek tartja a vezetőség, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a belügyi és egyéb szervekkel közösen, bevonva a halászati hasznosítókat is, köztük a MO­­HOSZ-t, értekezletet hívjon össze, ahol olyan tervet kell ki­dolgozni, mely szerint minden szerv, amely arra kötelezett, felelősséggel vállaljon részt az ellenőrzésben. Hiába telepítünk vizeinkbe sok millió forint értékű halat, ha nem gondosko­dunk azok őrzéséről. Bejelentette a vezetőség, hogy a társadalmi ellenőrzés meg­javítása érdekében a társadalmi ellenőrök és halőrök jutalma­zására 15 000,5 forintot biztosít. Az ellenőrzés kérdése után került sor a fogási naplók helyes és előírás szerinti ve­zetésének ügyére. Az ebben a kérdésben hozott határozatot lapunk más helyén ismertetjük. A vezetőségnek igen nagy gondot okozott a postai tarifa emelése. A vezetőség és a választmány úgy határozott, hogy 1969. évben tagdíjemelés nélkül, az év végén mutatkozó záró­­számadási feleslegből fedezi a többletköltségeket. A horgászok kívánják, hogy horgászújságunk színvonala külső megjelenése és tartalma javuljon. A jelenleg rendelke­zésre álló pénzügyi lehetőségek ezt nem teszik lehetővé. Az egyesületi vezetők jelzése szerint, ha a horgászújság színvo­nalát megemelnénk, a horgászok hajlandók volnának anyagi­lag (évente 10—­15 forinttal) ehhez hozzájárulni. Javasolják a közgyűlési küldötteknek, hogy ezt a kérdést az egyesületi közgyűléseken, taggyűléseken beszéljék meg a horgászokkal, s közöljék a Szövetség vezetőivel a kialakult álláspontot, hogy az 1989. évi közgyűlés elé megfelelő javaslatot lehessen elő­terjeszteni. Tárgyalta a beszámoló a Horgászcikk Készítő és Értékesítő Vállalat ügyét is. Bejelentette a vezetőség, hogy a vállalat új Üzemházának a munkálatai a közeljövőben befejeződnek és valószínűleg a vállalat 1969. év első felében át tud települni az új helyre. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a dolgozóknak jobb és a szociális előírásoknak megfelelő munkahelyet tud bizto­sítani, hanem új horgászcikkeket is gyárthat. Már készül a magyar peremfutó orsó felszerszámozása, új horoggyártógépet állítanak üzembe és távolabbi perspektívában megkezdődhet Magyarországon is az üreges bot gyártása. A jövő év második felében a vállalat nagyobb termelése már jótékonyan fogja éreztetni listáját A MOHOSZ új központi Irodahelyiségének az ügyében a tá­jékoztató már közel sem volt ilyen derűlátó. A Belváros épí­tészeti átrendezése igen késlelteti az új iroda kialakítását. Az új iroda a kitűzött helyen csak 1973 vagy 1974-re készülne el. Ezt a hosszú időt a jelenlegi, most már embertelennek mond­ható zsúfoltságban nem tudja a Szövetség vezetősége kivárni, ezért más lehetőségeket kell felkutatni, hogy rövidebb idő alatt juthassunk központi irodahelyiséghez vagy átmenetileg találjunk valami módot a bővítésre. A beszámoló röviden foglalkozott az Írországban megtartott CIPS kongresszussal és fogási világbajnoksággal, valamit az NDK-ban Güstrow-ban megrendezett vb. horgász dobó-világ­bajnoksággal is. A dobósporttal kapcsolatban a vezetőség felkérte a közgyű­lési küldötteket, s elsősorban az Intéző bizottságok vezetőit, hogy nagyobb erőt szenteljenek a dobósport propagálására. A nemzetközi versenyeken és a legutóbbi világbajnokságon el­ért egyedülálló teljesítmények kötelezik a magyar horgász­társadalmat arra, hogy gondoskodjék az utánpótlásról, hogy ezeket a szép eredményeket hosszú időn keresztül biztosítani tudjuk. A közgyűlési terem előterében állították ki a dobósportolók egyéni- és a csapatdíjait. A küldöttek nem is akarták el­hinni, hogy ennyi érem, díj van a versenyzők birtokában. A MOHOSZ-nak, mint a CIPS tagjának újabb elismerését jelenti az, hogy az Írországban megtartott kongresszus meg­bízta a Magyar Horgász Szövetséget az első nemzetközi ifjú­sági tábor megrendezésével. A közelmúltban a Szlovák Horgász Szövetséggel sikerült megállapodást kötni az Ipoly folyón való közös szlovák—ma­gyar halgazdálkodásira. Az Ipoly-menti Intéző Bizottság be­vonásával közös horgászrendet is kialakítottak, amit az Or­szágos Halászati Felügyelőség és a Szlovák Nemzeti Tanács is tudomásul vett. Ez a közös horgászrend nemcsak a határt képező Ipoly folyóra, hanem annak Szlovákia és Magyaror­szág területén levő holtágaira is vonatkozik majd. Megálla­podás született ama vonatkozólag is, hogy sem szlovák rész­ről, sem nálunk az Ipolyra és mellékvizeire kisszerszámos en­gedélyt 1969. január 1-től nem adnak ki. Bejelentette a vezetőség, hogy 1971-ben a Magyarországon megrendezésre kerülő vadá­szati világkiállításon nemzetközi horgász bemutató is lesz és a kiállítás évében Magyarországon tartják meg a horgász­do­bó-világbajnokságot. Foglalkozott még a beszámoló a tihanyi ún. külső tó újra való feltöltésével, valamint a belső tó partján létesítendő nem­zetközi horgásztanya építésével is.

Next