Magyar Horgász, 1975 (29. évfolyam, 1-12. szám)

1975. július / 7. szám

TÁVOLI VIZEKEN • TÁVOLI VIZEKEN • TÁVOLI VIZEKEN KOCKÁZATOS ÚSZŐ­CSONKÍTÁS! Egyszerű és PEHELYSÚLYÚ FELSZE­RELÉS. Mint a világ leg­könnyebb horgász­készségét reklámozza új termékét a svájci HEBEISEN (8052 Zü­­rich-Seebach, Katzenbachstr 120.). A felszerelt műlegyes horgászbot súlya mindössze 13,6 dekagramm! A cég sze­rint 24 m távolságra dob­ható vele a műcsali. ENGEDÉKENYSÉG — A HIGANY JAVÁRA ! Az NSZK-ban működő hal­fel­dolgozó ipar vezetőinek si­került rábírni a törvényhozó­kat arra, hogy 0,7 milligramm helyett 1,0 milligramm­ban állapítsák meg a halak higanytartalmának felső ha­tárát, 1 kg húsra vonatkoz­tatva. A német természetvé­dők, közegészségügyi szak­emberek keserű szájízzel ál­lapítják meg, hogy az USA- ban 0,5 mg a „tűrés felső határa" — az NSZK-ban el­tűrik e mennyiségnek a dupláját is — írja a DAS TI­ER, Jahrg. IS. (75) No 6 száma. OLASZ REKORDOK. Ales­­sandro Guarnieri 3,5 kg-os compót, Alberto Valentina 15 kg-os tokhalat fogott a közelmúltban, ami olasz re­kordnak számít — írja Fisch und Fang, Jahrg. 16. (75) No 5. száma. KONGRESSZUS — HAL­BIOLÓGUSOKNAK. 1976 szeptember 8—15 között ren­dezik Párizsban az európai halbiológusok (ichthyologus) második kongresszusát. A nagyszabású szakmai össze­jövetelen — többek között — az alábbi témacsoportokkal foglalkoznak majd: A. A ha­lak fejlődéstörténete, rend­szertana, populációik szer­kezete, örökléstana és fej­lődése. B. Halak a változó környezeti viszonyok között. C. A hal és az emberiség. D. A halak gyűjtése és ne­vezéktana. E. Az európai halfauna — ideértve a Föld­közi-tenger térségét is — változása mennyiségi és mi­nőségi vonatkozásban. A kongresszus szervező bizott­sága 300,— francia frankot kasszíroz mindenkitől, aki részt kíván venni a nagysza­bású összejövetelen. KOMPUTER HORGÁ­SZOKNAK? Az Amerikai Egyesült Államokban a tech­nika legújabb vívmányát, a komputert is felhasználják a horgászati prognózisok elő­készítéséhez. A bonyolult gépbe betáplálják az időjá­rás, a vízhőmérséklet és oxi­géntartalom, a halak nagy­sága és táplálkozása stb. adatokat, majd a programot úgy állítják össze, hogy a kapás legkedvezőbb idejére nyerjenek adatokat. A PET­­RI HEIL, Jahrg. 26. (75) No 5. száma szerint, a kompu­ter a legtöbb esetben helyes tanácsot ad a kérdezősködő horgászoknak, de előfordult az is, hogy tévesen jósolt, a várt kapás elmaradt . . MENTHETETLEN ÁLLA­TOK. A közelmúltban létesí­tett Cabora-Bassa víztározó felduzzasztása több ezer ele­fánt, orrszarvú, zebra, ga­zella és antilop életébe ke­rült. Az történt ugyanis, hogy miután a Zambézi fo­lyó völgye — az épített gát miatt — megtelt vízzel, az ott levő állatok már nem tudtak sehová se menekül­ni. Amerre csak elláttak, mindenütt víz volt körülöt­tük. A legtöbbjükkel az ára­dó víz végzett — írja a DAS TIER Jahrg. 15. (75) No 6. száma: mellékiz-likvidálás. Napjainkban mind gyako­ribb jelenség, hogy a halak­nak kellemetlen mellékize van. Előfordul, hogy mo­csárra vagy rothadt uborká­ra emlékeztet a halhús. Más­kor fenol vagy kátrányíz rontja a hal értékét. Ameri­kai és kanadai kutatók meg­állapították, hogy a tavak iszapfelületén bizonyos gom­bafajok (Pl. Streptomyces) élnek, s ezek folyamatosan leadják a vízbe anyagcsere­termékeiket, melyet „Geos­­min-nak” neveznek. Ezt az anyagot már mesterségesen is sikerült előállítani. A jel­legzetes ízű Geosmin a ha­lakba is beépülhet, s ha 1—1 kg halhús 8—15 mikrogramm mennyiségben tartalmaz, ak­kor már mocsáríz észlelhe­tő. Kóstolópróbákkal megál­lapították, hogy amennyiben a kellemetlen mellékízű ha­lakat 14 napig tiszta vízben tartják, maradéktalanul el­vesztik mocsár vagy kát­rányízüket - írja a FISCH UND FANG, Jahrg. 16. (75) No 5. sz. HALTARTÓ AMERIKAIAK. Legújabb statisztikai adatok szerint, az USA-ban mintegy 600 millió díszhalat tartanak a lakásokban, kerti tavak­ban — írja a DAS­TIER, Jahrg. 15. (75) No 6. száma. HAL A MÚZEUMBAN. Ausztriában, a Duna partján találjuk Orth községet. A csekély lélekszámú település különleges idegenforgalmi nevezetességgel büszkélked­het. A községhez tartozó kastélyban, halászati és hor­gászati múzeum működik. A különleges tárlaton bemutat­ják az ősi halfogó eszközö­ket és a Duna jellemző ha­lait. 1974-ben több mint 10 000 érdeklődő — főleg horgász — kereste fel az érdekes mú­zeumot — írja a FISCH UND FANG, Jahrg. 16. (75) No 5. száma. FEJTÖRŐ — HORGÁ­SZOKNAK Osztrák társla­punk, a SPORT FISCHER, Jahrg. 56. (75) No 5. — min­den hónapban hasznos fejtö­rő játékkal lepi meg olva­sóit. Különféle, horgászattal kapcsolatos kérdést intéznek az olvasókhoz. Májusban pl. az alábbiak szerepeltek: 1. Melyik az a halfaj — az an­golna, a sebes pisztráng, a ponty közül — amelyik 7000 km-t vándorol ívóhelyéhez? 2. A csuka ívásban egy nagy ikrás és két kistestű tejes vagy egy nagy tejes és két kistestű ikrás vesz részt? stb. A kérdések helyes meg­fejtői között horgászati és halbiológiai könyveket oszta­nak szét. A SALT LAKE ARCA. Charles McCarry (Nat. Geogr. Magazine, Vol. 147. (75) No 4.) színes képekkel és érdekes riporttal mutatja be az USA híres sószavát, a Salt Lake-t, melynek sótar­talma meghaladja a 20%-ot. A legtöbb ember azt gon­dolná, hogy ebben a hihe­tetlenül sűrű sóoldatban, az életnek nyoma sincs. Aki így véli, az téved. Ebben a furcsa környezetben néhány algafaj megtalálja életfelté­telét. Az állatvilágnak is vannak képviselői: apró rákok (Artemia) milliárdjai népesítik be a vízterületet. Ezeket a rákokat és petéi­ket a haltenyésztők elősze­retettel használják az iva­dék takarmányozásánál. Salt Lake ezért nemcsak sóter­meléséről, hanem rákjainak tonnáiról is híres. NÖVÉNYEVŐ HALAK — LENGYELÜL. A Magyaror­szágon nívódíjjal kitüntetett könyv — Antalfl—Tőig: NÖ­VÉNYEVŐ HALAK című kö­tete úgy látszik, külföldön is nagy sikert arat. Először az NSZK-ban, majd a közel­múltban Lengyelországban is kiadták. Gratulálunk a szer­zőknek! TÉRKÉPES ÚTBAIGAZÍ­TÁS. A lengyel nyelvű Wia­­domosci Wedkarskie [(75) No 5. száma] horgászlap szí­nes nyomtatású vázlatokat közöl természetes horgászví­­zekről. Célja, hogy a horgá­szokkal pontosan megismer­tesse egy-egy vízterület hid­rológiai és biológiai sajátsá­gait — sodrást, mélységet, haltartózkodási területeket, stb. TUTAJOS HORGÁSZOK. H. Steinfort (FISCH UND FANG, Jahrg. 16. (75) No 5.) fényképekkel illusztrált él­ménybeszámolót irt a ju­goszláviai Crna Gora vizei­nek halállományáról, horgá­szati lehetőségeiről. Stein­fort a sebesfolyású Tara fo­lyón hódolt kedvenc sport­jának, méghozzá nem akár­hogyan. Fenyőfából ácsolt tutajon utazott a 120 km hosszú, festői szépségű völgyben, mely távol fekszik minden civilizációtól. A kris­tálytiszta vizű folyó tele van pisztránggal, pénzes pér­rel, galócával. Ha Steinfor­­nak és társainak megtetszett egy vízterület, akkor tutaju­kat partközelbe irányították, majd combig érő csizmában gázoltak a kiszemelt, hal­­lakta akadókhoz ... régi gyakorlata a tógazdák­nak, horgászoknak, hogy jelölés miatt valamelyik úszóját a halnak levágják. Több éves vizsgálat során Kaliforniában (USA) megál­lapították, hogy az ily mó­don jelölt pisztrángok jelen­tősen károsodnak. A vizsgá­latot végzők megállapították, hogy ha a zsírúszókat vág­ják le, akkor 50%-os, ha a hát, mell- vagy a hasúszó­egyikét távolítják el, akkor 60—80%-os a veszélyeztetett­ség, az elpusztulás lehetősé­ge — írja a FISCH UND FANG, Jahrg. 16. (75) No 5. száma. HORGÁSZOK RÉME: A MOSZKITÓK1 A finn hor­gász szövetség lapja, a KA­­LAMIES [Toukokuun 16. pál­­ya (75) No 5.] hemzseg a moszkitó szúnyogok elleni szerek reklámjától. Még a német Bayer cég is kínálja új moszkitóriasztó szerét, az AUTAN-t! Skandináviában, különösen az északi része­ken, a nyári időszakban valóságos felhőkben támad­nak ezek a vérszívó rova­rok, megkeserítve a piszt­ráng- és lazachorgászok pi­henését, sportját. ESZKIMÓ FOGTA CSU­KÁS Fred Ward [Nat. Geogr. Magazine, Vol. 147. (75) No 4.] a kanadai eszkimók éle­téről irt fényképes riportot. Az érdekes anyagból meg­tudjuk, hogy a hideg, észa­ki sarkkörön élő eszkimók nemcsak halásznak, hanem előszerettel hódolnak a hor­gászatnak is Az egyik szí­nes kép bemutatja, hogy Jimmy Whiskeyc­an jávor­­szarvas hússal felcsalizott horoggal fogja a jég alól a csukákat. Egy másik felvé­tel hevenyészett sátrat mu­tat, ahol halak tucatjait füs­tölik, szűkösebb időkre szá­mítva. MILLIÓS HORGÁSZTA­­BOR DÉL-KOREA­BAN. K. Kramreiter (SPORT FISCHER, Jahrg. 56. (75) No 5.) tanulmányutat tett Japánban és Dél-Koreában. Mindkét országban nagy népszerűségnek örvend a horgászat. Dél-Koreában 1,4 millió horgászt tartanak nyil­ván és csupán Szöulban 157 horgászegyesület működik. „CSONTKUKAC” AZ ÚSZO-ban. Nem nagyobb, mint egy golyóstoll az az új típusú úszó, melyben né­hány tucatnyi csontkukac tárolható. Az újdonság a víz felszínén lebeg, miközben al­só részén — egy kerek nyí­láson keresztül — fokozato­san kimászhatnak a vízbe a csontkukacok, oda vonzva a környék halait. Az ötletes találmányról rajzos illusztrá­ció jelent meg a FISCH UND FANG, Jahrg. 16. (75) No 5. számában. Dr. Pénzes Bethen TÁVOLI VIZEKEN • TÁVOLI VIZEKEN • TÁVOLI VIZEKEN

Next