Magyar Horgász, 1982 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1982. március / 3. szám
20 MEGYEI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK MEGYEI TUDÓSÍTÓINK JELENTIK Kialakulóban a kollektív vezetés A téli hónapokat használják fel az egyesületek arra, hogy közgyűléseken adjanak számot az előző évben történtekről, megfogalmazzák és határozatban rögzítsék a következő év feladatait. A közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, szükséges hogy a tagság részvételével biztosítsa a határozatképességét. Az alapszabály értelmében a részvétel nemcsak jog, hanem kötelesség is. Lapzártáig az egyesületek kb. egyharmadánál már megtartották a közgyűlést, tudomásunk szerint mindössze egy volt határozatképtelen. Azoknálaz egyesületeknél, melyeknél a Vezetőség jól szervezte és készítette előa közgyűlést, a vezetőség és a reszortfelelősök beszámolói jó alapot szolgáltattak az építő viták kialakulásához, indítványok, elismerő vagy kritikai hozzászólások megtételéhez. Megállapítható, hogy nőtt az egyesületi élet demokratizmusa, a kollektív vezetési gyakorlat kapott elismerést. A beszámolókból a résztvevők általában megfelelő tájékoztatást kaptak az előző évben végzett munkáról, a célkitűzések teljesítéséről, az esetleges elmaradások okairól. Az utóbbi években a közgyűléseken már ne ifj csak a hallal és a zsákmányszerzéssel összefüggő kérdések szerepelnek a vitában. Egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az ifjúság nevelésére, az oktató-nevelő munkára, a környezet- és vízvédelemre, a társadalmi ellenőrzés fokozására. A költségvetésekben ezek megoldásához megfelelő összeget irányoznak elő. Az a gyakorlat, hogy a hozzászólások és javaslatok elhangzása után a vezetőségek beterjesztik javaslataikat a következő év tennivalóira, a fizetendő díjak megállapítására, az egyesület kezelésében levő vízterület horgászrendjére,a területi engedély árára, a halasítás mértékére. A területi elhelyezkedésből, valamint abból következően, hogy víznélküli, vagy vízkezelő egyesületről van-e szó, a tájékoztatókban és a hozzászólásokban egymástól eltérő kérdések kapnak nagyobb hangsúlyt. Az egyesületek hatáskörén túlmutató problémák elemzését a közgyűlések befejeztével, a területileg illetékes intéző bizottságok végzik el és a megoldáshoz a lehetőség határain belül segítséget fognak adni. Az intéző bizottságok képviselőin kívül, a szövetség választott tisztségviselői, az apparátus munkatársai is sok közgyűlésen vettek részt. A közgyűléseken az egyesületek sajátos problémáin kívül ismertették, illetve megvitatásra javasolták a horgásztábort általában érintő központi kérdéseket is. Összegezve a tapasztalatokat, megállapítható, hogy az országos küldöttközgyűlésen hozott határozatok, a szövetség 1982. évi célkitűzései, az IB-k és a helyi HTSZ-ek közötti megállapodások lehetősége, a kedvezményezett horgászjegy bevezetése, a gyermekkorhatár 10 évre történt leszállítása általában megelégedést keltettek. A MOHOSZ tagdíj felemelésével általában egyetértettek, az 1981. évi halasítások mértékét, a szintentartásra való törekvést elismeréssel vették tudomásul. Nagy József ivadékmentésnek: • Közzétesszük a felhívást: horgász-halász összefogással mentsük az ártereken maradt halakat, s hasznosítsuk a horgászvizeken. Eddig még egyetlen évben sem sikerült beszámolnunk egyértelmű sikerről, mert bár akadtak egyesületek, amelyek hasznos mentést végeztek, az összeredmény nem volt kielégítő, a felhívást sok helyütt nem vették figyelembe. Nem úgy a Budapesti Intéző Bizottság, amely a múlt év végén komoly erőfeszítéseket tett a halmentésért. S nem is akárhol! Budapesttől több mint 150 kilométerre, a Kiskörei tározón, Poroszló körzetében halásztak le egy területet. A kiskörei kirándulást alapos szervezés előzte meg, hiszen biztosítani kellett haltartályokat, gépjárműveket, embereket, s nem utolsó sorban a helyi halászok segítségét. Még a jég beállta előtt húzták meg a vizet, hozzátehetjük, kemény munkával. Az ismeretlen „terepen” nem mindig engedelmeskedtek a szerszámok, de azért amit terveztek, azt teljesítették. A zsákmány a vártnál kevesebb lett, de így is hat mázsa halat mentettek ki az ártérről. A többségében csukából összetevődő zsákmány gondos szállítás után a budapesti vizekbe került. Fővárosi újdonságok A Budapesten élő több mint ötvenezer horgász jelentős része országjáró. Mivel kevés a vízterület, hétről hétre felkerekedik, s az ország legkülönbözőbb részébe utazik, hogy új vizeken próbáljon szerencsét. Az új helyek felkeresése mindig azzal a veszéllyel jár, hogy az odaérkező idegen nem tudja, hol milyen engedély váltható, mik a kötöttségek, s még sorolhatnám. A MOHOSZ központi ügyfélszolgálatánál Budapesten, az Október 6. utcában ugyan jeggyel és felvilágosítással is szolgálnak, de nem mindenki él ezzel a lehetőséggel. Ezért a Budapesti Intéző Bizottság tervei között szerepel egy fővárosi közönségszervező iroda létesítése, ahol éves, heti, napijegyek forgalmazása mellett felvilágosításokat kaphatna a horgász — mindenről. Nemcsak arról, hogy hova érdemes menni, milyenek ott a fogási lehetőségek, hanem felszerelésről, csalikról, vonat- és buszindulásokról, szálláshelyekről, hol, milyen horgászcikkek kaphatók, milyen idő és vízállás várható stb. Egy ilyen hasznos és „okos” irodára mindenképpen nagy szükségük van a pesti horgászoknak. Ezért is dicséretes az IB igyekezete, hogy a terv mielőbb megvalósuljon. Jelenleg már folynak a tárgyalások az erre a célra alkalmas helyiség megszerzéséről. IVADÉKMENTŐ HALÁSZOK Minden évben sokat beszélünk róla, milyen nagy a jelentősége az IDEGENEK, VENDÉGEK Az idegenforgalom hasznosítása is szerepel az IB tervei között. A legtöbb turista, külföldi vendég Budapesten fordul meg, bizonyára szép számmal akadnak közöttük olyanok, akik szívesen horgásznak. Ezért az IB megkeresi az idegenforgalommal foglalkozó intézményeket, hogy együttműködést ajánljon fel. Első lépésként olyan, mikrobusszal lebonyolított kirándulások szervezésére gondolnak, amelyek hétköznapokon — ilyenkor kisebb a vizek hazai látogatottsága — kerülnének sorra, s egy nap alatt bonyolódnának le, lehetőleg sikert ígérő horgászvizeken. Ehhez természetesen idegen nyelven beszélő, horgászatot értő szakemberek is szükségesek, akik egyben idegenvezetői feladatot is elláthatnának. A tárgyalások megkezdődtek. A paksi atomerőmű hűtővízének hasznosítása (Tolna megyei tudósítónktól) Nemsokára üzembe lép a paksi atomerőmű. A működés során jelentős mennyiségű hűtővízre lesz szükség, amely fölmelegedve hagyja el az erőművet. (Minden körülmények között 6—8 Celsius fokkal lesz magasabb az élő Duna vízhőmérsékleténél.) Ezt elpocsékolni bűn lenne. Illetékes szervek máris komolyan tárgyalnak a hűtővíz hasznosításáról. Különböző elképzelések vannak, amelyek közül most csak a legvalószínűbbről szólunk. Az erőmű alatt Dunaszentgyörgy határában egy mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan területen, 600 hektáros halastórendszert alakítanak ki. Közvetlenül az erőmű alatt egy ivadéknevelő tavat kívánnak létesíteni. Később innen lehetne Tolna megye halivadékigényét kielégíteni. Legalábbis annak nagy részét. És ami bennünket horgászokat elsősorban érdekel ezzel kapcsolatban az az, hogy egy harminc hektáros horgásztó létesítése is szerepel a tervekben. L. Gy.