Magyar Horgász, 1985 (39. évfolyam, 1-12. szám)
1985. április / 4. szám
1984 rekordhalai Lehet, hogy a rekordhalak számát illetően az 1982. év lesz az abszolút rekord. Akkor 290 halról kaptunk igazolást. 1983-ban kapitális halaink száma 279-re csökkent. A csökkenés 1984-ben is folytatódott, s így mostani kimutatásunkban összesen 239 listás halat tudtunk összeszámolni. Miféle csökkenés ez és milyen okokra vezethető vissza? A legfőbb sajátosság, hogy nem az értékesebb, nemes halfajok száma csökkent, hanem — már egy évvel ezelőtt is — a domolykók, az idén pedig főképpen a dévérek fogyatkoztak meg. Ez utóbbi azért is érdekes, mert hírforrásaink szerint elsősorban a Balatonon, de más vizeken is igen sok kilón felüli súlyú dévér került horogra a múlt évben. A helyzet tehát az, hogy a dévér- és a domolykófogásról kevesebb horgász küld igazolólapot szerkesztőségünkbe. Nyilván egyre kevesebben tartják rekordfogásnak, ha egy-egy kilón felüli dévért vagy domolykót sikerül horogra kapni. A rekordhalak számszerű csökkenésének tehát nem a fogások csökkenése az oka. Sőt, az említett két halfaj esetében talán éppen a gyakoribb fogás. Igen örvendetes viszont, hogy a nemes halak számában nincs csökkenés, s ami még értékesebb, az egyedsúlyok több halfajunk esetében is növekedtek. Hangsúlyoznunk kell, rekordlistánk nem adhat teljes képet arról, hogy valójában hány kapitális hal kerül horogra, hiszen az igazolólap beküldése nem kötelező. Tudjuk azt is, hogy nem egy frekventált horgászvíz gazdái inkább elleplezni kívánják a gyakori nagy fogást, mert túlzsúfoltságtól tartanak. Persze a zsúfoltság valóban kellemetlen, s szerkesztőségünk nem is veheti rossznéven, ha a statisztikai szempont ilyen okokból néhol háttérbe szorul. Azt azonban szeretnénk, és erre kérjük az ilyen horgászközösségek vezetőit, hogy a legszebb fogásokról szóló beszámolók beküldését ők is segítsék és ösztönözzék. Ám lássuk 1984 rekordfogásait. PONTY Legnépszerűbb sporthalunkat ezúttal 36 tíz kilón felüli példány képviseli. Ez tízzel kevesebb, mint az előző évi teljesítmény. Az egyedsúlyok azonban ismét emelkedtek, s ez a folyamat nem is újkeletű. 1979- ben a legnagyobb tíz ponty közül a legkisebb súlya 16 300, 1980-ban 16 200, 1981-ben 13 800, 1982-ben azonban már 16 250, 1983-ban 17 500 g, most pedig örömmel írhatjuk ide az 1984-es eredményt, amely szerint a tíz első ponty közül a legkisebbnek a súlya is meghaladja a 18 000 g-ot. A Balatonban ismét kevesebb rekordpontyot fogtak: 1981-ben 18, 1982-ben 12, 1983-ban 11, tavaly pedig 9 balatoni listás pontyról kaptunk igazolólapot. Folyóvizeinkről egyetlen igazolólap sem érkezett; minden ponty tavakból, tározókból, holtágakból, s egy-kétlassú folyású csatornából került ki. A 36 ponty közül nyolcat június, hatot augusztus, ötöt-ötöt pedig július, szeptember és október hónapban fogtak. A legfőbb csak továbbra is a kukorica: erre 15 ponty kapott, közülük hét mirelitre, hét főttre, egy pedig nyers kukoricára. Ami a napszakot illeti, úgyszólván minden időpontban, reggel, délben és este kapott a ponty. Az aranyhasúak közül több mint 20 tükrös volt, s ez is bizonyítja a telepítés hatékonyságát. Említésre méltó, hogy a Velencei-tóról egy évvel ezelőtt mindössze egy, a múlt évben azonban egyetlenegy rekordpontyról sem kaptunk hírt. A sorrend a következő: 1. Törzsök István (Balaton) 21 500 g 2. Tóth Béla (Szováti-tározó) 21 409 g 3. Minkler Endre (Gyékényesi-tó) 20 450 g 4. Sárvári György (Fancsika I.) 20 400 g; 5. Búza János (Balaton) 20 000 g; 6.7. Sólyom Géza (Balaton), Zelei József (Ráckevei-Duna) 19 000 g; 8. Hazafi György (Dányi tó) 18 700 g; 9. Kutassy László (Balaton) 18 600 g; 10. Both József (Faddi Duna) 18 300 g. HARCSA A „harcsalétszám” a következőképpen alakult: 1979-ben 18, 1980- ban 31, 1981-ben csupán 10, 1982- ben 20, 1983-ban 19, 1984-ben pedig 24 húsz kilón felüli nagybajuszát vehettünk fel listánkra. Több és nagyobb harcsákról kaptunkbeszámolót. A szenzáció természetesen az, hogy 1984-ben megdőlt az eddigi 71 500 g-os országos rekord, hiszen a múlt évi legszebb példány súlya 78 000 g. Vajon hány év telik el, mire ezt a gyönyörű eredményt is túlszárnyalhatja valamelyik szerencsés horgász? Az első tíz harcsa súlya több mint tíz kilóval emelkedett az előző évihez képest. 1983-ban a tizedik helyen álló példány 30 000, 1984-ben 41 000 g-ot nyomott. Meglepett bennünket, hogy ezúttal a Pécsi-tóról mindössze egy harcsáról kaptunk hírt. A Bánholdai-tóban 3, a Rábán 3, a Tiszán, a Körösön és a Balatonon egyaránt két-két példány esett zsákmányul. Hét harcsát villantóval fogtak, de kapott a harcsa piócára, gilisztára, csíkorra, lótetűre, májra és természetesen kishalra is. Meglepő a véletlennek mondható fogások száma: három harcsa kukoricára, egy pufókára kapott, egynek pedig a hátába akadt a kukoricával csalizott horog. A nap minden szakában előfordult kapás, az esti és éjszakai órákban azonban gyakrabban. Érdekes, hogy tavaly már februárban is horogra került egy rekordlistás példány a Dráván. Áprilisban kettőt, májusban hatot, júniusban ötöt, júliusban hatot, augusztusban kettőt, szeptemberben kettőt fogtak. 1. Horváth János (Pécsi-tó) 78 000 g 2. Varga Tibor (Szombathelyi cs. tó) 52 000 g 3. Fortágh István (Bánhida) 50 500 g 4. Sitkei Péter (Körös) 50 400 g; 5. Pamuki István (Töröcskei tározó) 50 000 g; 6. Lakatos Ernő (Balaton) 48 800 g; 7. Karvalics Gyula (Rába) 48 500 g; 8. Demeter János(Gáti tó) 45 000 g; 9. Egri József (Rába) 42 750 g; 10. Hegyi Ottó (Zala-torok), Zatykó Balázs (Solt-Tisza) és Nagy András Béla (Bánhida) 41 000 g. AMUR Az utóbbi években csökkent a listás amurok száma. 1982-ben 49, 1983- ban 43, 1984-ben 30 amurról érkezett hír. A Velencei-tóról hét igazolólapot kaptunk. (Innen késve is érkeztek amurhírek, de azokat a határidő lejárta és a nyomdába adás kényszere miatt már nem vehettük figyelembe.) A Gyékényesi-tóról hat beszámoló jött. Minden amur horgászkezelésű vízen került horogra, folyóinikban egyetlenegyet sem fogtak. A legeredményesebb hónap a szeptember volt 10 fogással, második az augusztusi amurral. A nap minden szakában volt kapás, a legtöbb azonban a késő esti órákban. A kukoricán kívül kapott az amur puffasztott rizsre, sóskalevélre, csillagfürtre, lótetűre, csontkukacra és kenyérhéjra. 1. Kocsis Barnabás ifi (Velencei-tó) 23 005 g 2. Simon Jenő (Gyékényesi-tó) 21 450 g 3. Kovács György (Velencei-tó) 21 000 g 4. Pora László (Tisza holtág) 20 850 g 5. Gellai Lajos (Kiágya II.) 20 000 g; 6. Herman Ferenc (Sükösdi-tó) 19 800 g; 7. Vízkeleti József (Velencei-tó) 18 700 g; 8. Krúdy József (Kondor-tó) 18 600 g; 9. Simon Jenő (Gyékényesi-tó) 18 560 g; 10. Olasz László (Ráckevei Duna) 18 100 g.