Magyar Horgász, 1987 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1987. május / 5. szám
JÚNIUS A NAP A HOLD Napkelte nyugta kelte nyugta °C Budapesten, Nyári időszámítás szerint 1H 04.52 20.32 08.29 00.15 23,9 2h 04.51 20.33 09.34 00.42 24,0 3Sz 04.50 20.34 10.46 01.03 23,9 4Cs 04.50 20.35 11.55 01.21 23,4 5P 04.49 20.36 13.05 01.36 23,6 6Szó 04.49 20.37 14.15 01.50 23,8 7V 04.48 20.38 15.28 02.05 23,6 9H 04.48 20.38 16.46 02.21 24,4 9h 04.48 20.39 18.09 02.41 24,5 10Sz 04.47 20.40 19.36 03.47 24,8 11Cs 04.47 20.41 20.59 03.43 24,2 12P 04.47 20.41 22.10 04.32 24,3 13Szc 04.47 20.42 23.06 05.41 24,6 14V 04.46 20.42 23.45 07.03 24,3 15H 04.46 20.43 08.31 24,3 16K 04.46 20.43 00.13 09.57 24,1 17Sz 04.46 20.44 00.24 11.19 24,2 18Cs 04.46 20.4£ 00.52 12.37 24,8 19P 04.46 20.44 01.07 13.52 25,1 20Sz 04.46 20.45 01.22 15.05 25,1 21V 04.47 20.45 01.39 16.18 24,9 22H 04.47 20.45 01.58 17.31 25,3 23K 04.47 20.46 02.22 18.42 25,7 24Sz 04.47 20.46 02.51 19.50 25,6 25Cs 04.48 20.46 03.29 20.49 25,6 26P 04.48 20.46 04.17 21.38 25,6 27Szó 04.48 20.46 05.14 22.15 25,5 28V 04.49 20.46 06.19 22.45 25,4 29H 04.49 20.46 07.27 23.08 25,4 30K 04.50 20.46 08.36 23.26 25,5 Az utolsó rovat, a sokévi átlagos maximumhőmérséklet, C-fokban Utolsó negyed 4-én 20 óra 53 perckor Telihold 11-én 22 óra 49 perckor Első negyed 18-án 13 óra 02 perckor Újhold 26-án 07 óra 37 perckor AZ ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI INTÉZET JELENTI A június havi hőmérsékleti középértékek 17,8—22,2 CC között váltakoznak országszerte. A budapesti észlelések alapján az utóbbi 100 évben a leghidegebb júniust 1923-ban mérték, a legmelegebb 1964-ben volt. A budapesti napi középhőmérsékletek a hónap folyamán 19 °C-ról 22 °C-ra emelkednek. A sokévi megfigyelések alapján a napsütéses órák számának napi átlagértéke 7—11 , óra. (A csillagászatilag lehetséges napsütéses órák száma 16 óra 00 perc.) Június hazánkban a legcsapadékosabb hónap. / 10 AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLAT JELENTI Az időjárás-előrejelzés alapján inkább bővizű júniusra számíthatunk, bár szélsőségesen magas árhullámok levonulása kevésbé valószínű. Kisebb-nagyobb vízszintemelkedések azonban bármely hazai folyónkon létrejöhetnek. A Dunán még szokatlanul száraz időjárás esetén sem alakulhatnak ki közepesnél alacsonyabb vízállások. Több kisebb-nagyobb árhullám is levonulhat, a hullámtér elöntése is többfelé valószínű. Budapestnél a rakpartokra kilépő, illetve azokat megközelítő tetőzések is előfordulhatnak. A Tiszán és mellékfolyóin az árhullámok levonulása idején magas és közepes, egyébként közepes és alacsony mederteltségek lesznek. Szolnoknál 500 cm-t meghaladó tetőző értékek lehetségesek. A Dráván, Murán és a Rába vízrendszerében több kisebb nagyobb vízszintemelkedés, árhullám is levonulhat. A Balaton és a Velencei-tó természetes vízkészlete már csökkenni fog. Zárt zsilipek esetén is a Balatonon 2—5 cm-es középvízszint-süllyedés várható. Folyóink vízhőmérséklete fokozatos emelkedés mellett 20 °C közelébe jut. A Balaton vizének hőmérséklete is eléri a 20 °C-ot, az átlagos érték azonban még ennél alacsonyabb lesz. A Velencei-tavon is hasonlóan alakul a víz hőmérséklete. Még az elmúlt év május végén történt. Telefonhívást kaptam Horgászcikk Készítő és Értékesítő Vállalatunk áruforgalmi vezetőjétől: — Attila, itt vannak Rapaláék, s mint a grobblerezés egyik ismert gyakorlóját kérnek, jöjj ki hozzánk egy rövidke megbeszélésre. Kimentem és a vendégek baráti szavakkal átadtak egy 13 darabból álló wobblerkollekciót, amely a legkülönfélébb sajátosságú speciális műcsalikat tartalmazta — azzal a kéréssel, hogy azokat próbáljam ki a gyakorlatban, s tapasztalataimról számoljak be a cégnek, továbbá lapunk olvasóinak is. Időközben a wobbler-tesztelésekkel végeztem, s tapasztalataimról részletes jegyzeteket készítettem. Mindezekről a HOKÉV-en keresztül tájékoztatást adtam a Rapala-cégnek, most pedig igyekszem eleget tenni a másik kérésnek is, vagyis a Magyar Horgász olvasóközönségével megosztani, vajon mit is „tudnak” azok a bizonyos wobblerek. A kipróbált műcsalik a következő alapvető kategóriákba sorolhatók: 1. úszó- (angolul floating), 2. merülő- (COUNTDOWN, jele CD), 3. kétrészes- (JOINTED, jele J), 4. mélyre törő- (SHAD RAP, jele SR és FAT RAP, jele FR) wobblerek. Mielőtt belemerülnék az egyes típusok „fogasságának” ismertetésébe, szeretném tisztázni, hogy a már vázolt betűjelek melletti számok a műcsak centiméterben kifejezett hosszát, az azt követő betűk pedig szín-összetételét fejezik ki. Így az S - fekete hát, ezüstös oldal és has; G = fekete hát, aranysárga oldal, fehér has; B = kék hát, ezüstös oldal és has; GFR = piros hát, aranysárga oldal, fehér has; P · sügérmintás színezet; RT ■■= pisztrángmintás színezet; SFC = citromsárga hát, fehér oldal és has. Különleges színezetek a SHAD RAP és a FAT RAP wobblereken: SD , fekete hát, rajzolt pikkelymintás ezüstös oldal és has, a nyaki részen egy sötét folttal; CW — Világosbarnás hát, sárgásbarnás oldal és has, illetve ugyanez cirmostarka oldalszínezettel, fehér hassal. A színek eme tarkasága a wobblerkészítés első mesterének, a finn Lauri Rapalának hosszú éveken át folytatott türelmes kísérletezésein és természet-megfigyelésein alapul arra hivatkozással, hogy egyes halfajok színlátók (süllő, csuka, balin stb.), míg a szürkületi és éjszakai ragadozók a nap más-más szakaiban különféleképpen reagálnak az egyes színösszetételekre, mint majd a példákon látni fogjuk. Az úszó-wobblerek kategóriájában a 9 GFR és a 11 B típusokat próbáltam ki. Kellő mértékű és ütemű befolytatásra mindkettő mérsékelten alámerülve, remegő, bukdácsoló mozgással, közepes rezgéskeltéssel hívja fel magára a ragadozók figyelmét. A 9 GFR a sötét szürkületi és az éjszakai süllőzés wobblete, főleg az éjszaka első harmadában számos süllőt sikerült vele zsákmányolnom. Napközben semmi érdeklődés iránta. Meg kell jegyeznem, hogy ugyanez kétrészes változatban — tehát 1—9 GER — összehasonlíthatatlanul fogósabbnak bizonyult. A 11 B jelű wobblerrel napközben „látott” balinokat akasztottam, ám a távdobás érdekében kellően meg kellett ólmoznom, éspedig a Rapala-cég által minden egyes műcsalihoz mellékelt használati javaslat alapján, az orrkarikától legalább 1,5 méterre rögzített slicceit Silstarm-Bleidracht-al. Ez a wobbler egyébként süllőhorgászatra számomra nem vált be. Közbevetőleg két megjegyzés: 1. a wobblerek kiegyensúlyozottságuk folytán körforgást nem végeznek, tehát szerelésükhöz a forgókapocs szükségtelen, sőt zavarólag is hat a műcsali mozgására, de ha valaki mégis forgókapcsot szeretne közbeiktatni, a már említett használati javaslat szerint az legalább 20 cmre kerüljön az orrkarikába történő egyszerű végfülhurkolástól; 2. már említettem, hogy a kétrészes wobblerek általában fogósabbak, mint az egyrészesek, s azok közül is számomra a J—9 S típus vált, be univerzális fogósságával, ugyanis süllőre, csukára és balinta általában egyaránt jó eredményeket hozott, az egyes ragadozók jellegzetes napszakában, a csekély merülés mozgásterében. Úszó-wobblerekkel egyébként szinte lehetetlen elakadni. A merülő wobblerek szélesebb körét próbálhattam ki, így 1—1 CDJ—9 GFR-t, CD—11 B-t, CD—9 RT-t és CD—7 RT-t. A végével kezdem: a két pisztrángszínezetű (RT) wobbler 11—2 eltévedt sötétszürkületi süllőn kívül eredménytelennek bizonyult. Persze ez nem is a süllőzés, hanem a pisztrángozás műcsalija. A CD—7 P típus napközben a fenékközelben rejtőzködő süllők is „tudnak" a Rapalawrobblerek TANÁCSADÓi