Magyar Horgász, 2001 (55. évfolyam, 1-12. szám)

2001. április / 4. szám

a halőrzés jelenleg a vízen nem hatékony. A 14 halőr helyett leg­alább 50 kellene. És az őrzés technikai feltételein is javítani szeretnénk. Éjjellátó­ készülékkel, radarral felszerelt komoly hajókat kívánunk munkába állítani. No de ehhez pénz kellene, amiből pillanatnyilag nincs sok a BH Rt.­­nél. Igyekszünk javítani az együtt­működést a rendőrséggel és a horgászokkal is. ÖKOLÓGIAI OLDAL Következő beszélgető partne­rem dr. Vörös Lajos tudományos főmunkatárs, az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézetében. Míg hozzá igyekszem, amennyire lehet figyelem a vizet. A kenesei partoknál meg is állok egy pilla­natra. Ha így marad a vízszint, akkor a téli jég épp a gyökér, il­letve a víz alatti szár részén éri majd a nádat és le fogja tarolni, mint a borotva. Közben a rádió­ban hallom a hírt, az idén az ala­csony vízállás miatt elmarad a nádvágás. - Mit jelent az, hogy jó a Ba­laton vizének a minősége? - A vízminőség az egy az em­beri használat szempontjából ki­alakított fogalom. És még így sem egységesek a kritériumai. Más a jó víz egy ivóvíztározóban, mint mondjuk egy halastóban. A Bala­tonnál főleg fürdési, turisztikai szempontok a meghatározóak. Ezért a 70-es, 80-as években tör­tént túlzott foszfor-beszállítás mi­atti alga-túlburjánzást nevezzük rossz minőségű víznek. Komoly kutatások és befektetések árán (szennyvíz feldolgozás, Kis-Bala­­ton stb.) elértük, hogy az évi 100 tonna (!) foszfor helyett napja­inkban 40 tonna a szennyezés. Ez már a 80-as évek közepétől tartó tendencia, de az alga 8-10 év ké­séssel követi a foszfortartalmat. Ez idő alatt éli fel az iszapban rejlő foszforkészletet is. - Várható-e a jelenlegi ala­csony vízállás miatt újabb vízminőség romlás? - Nincs ilyen összefüggés, sőt az átláthatóbb víz miatt várható a hínármezők újbóli elszaporodá­sa, hiszen most több fényt kap a tófenék. Ez ugyan jó lesz a halak­nak - így a horgászoknak is -, de a fü­rdőzők már kevésbé fognak örülni. Egyébként Spezjár András kollégám kutatásai kimutatták, hogy egyértelmű összefüggés van az algatartalom és az árvaszúnyog lárvák elszaporodása közt. Ez utóbbiak ugyanis a fenékre alá­­lailló algákkal táplálkoztak. Velük viszont a nyílt vízi halaink, első­sorban a dévérkeszegek. Vagyis a vízminőség javulás egyértelműen a nyílt vízi halak rovására megy. Viszont az elhínarasodó parti öv terített asztal lesz a nyílt vízi halak számára. Ez megint csak kedvező a horgászoknak. - És mi a helyzet a náddal­? Nagyon sok nád szárazra került, még többet veszélyeztet a jég? - A nád-kérdés már sokkal összetettebb probléma. Az biztos, hogy a nád úgynevezett babá­­sodása egyértelműen a pusztulá­sának a jele. Sajnos a balatoni ná­dasok komplex átfogó tanulmá­nyozására eddig nem volt kutatá­si program. Talán most majd lesz. Nálunk ez a téma kicsit el van hanyagolva. Jellemző, hogy nem régen Csehországban volt az európai nádkutatási konferencia, ott ahol lényegesen kevesebb a nád, mint hazánkban. Ezen az összejövetelen sok mindent meg­tudtam a nádról. Például, hogy az állandó vízszint nem jó a nádnak. Tehát ilyen szempontból a mosta­ni alacsony vízállás kedvező is le­het. A másik, hogy az algásodás, vagyis a vízminőség és a nádpusz­tulás között nincs összefüggés. Vi­szont nagyon fontos lenne a nád levágása vagy elégetése. Ugyanis egyrészt a kártevők, a betegségek áttelelnek a lábon álló nádban, másrészt a tavasszal letöredező és víz alá kerülő nád nem bomlik le teljesen, tőzeg lesz belőle. Az pe­dig fokozatosan tölti a vizet. - Sajnos a nád kisesztidásá­­hoz néhány horgász is hozzájárul. - Igen. Ugyanis a nád fontos része, a nagyja tömege a víz alatt él. De ennek a résznek is oxigén­re van szüksége. A zöld nádszálak pumpálják le az oxigént az alsó szárrészeknek. Ha kivágunk egy­­egy szál nádat a víz fölött, ezzel megvonjuk az oxigént az alsó részektől is, így sokkal nagyobb részen pusztul ki a nád, mint az gondolnánk. Nos, így áll a balatoni vízszint kérdése. Láthatólag valóban sok­kal összetettebb a probléma, mint gondoltuk, így nem tudok mást javasolni, mint ki-ki, legyen az halász, kutató vagy horgász, te­gye meg azt a víz és a halak érde­kében, ami tőle telik. SZÖRÉNYI ZOLTÁN Chameleon • kategóriájában világelső • az angol horgászok legkedveltebb zsinórja a match, feeder, winklepicker technikákhoz egyaránt kiváló speciális felületkezelése miatt, nem engedi magába a vizet a strapabíró, a fizikai és kémiai hatásoknak több szezonon keresztül is ellenáll a zsinór, ami változtatja a színét. A MAXIMA a víz színéhez igazodva változtatja a színét, felülete nem veri vissza a fényt, ezért láthatatlan a halak számára. • méretválasztéka: 0/mm 0.12 0.14 0.15 0/mm 0.16 0.17 0.18 0/mm 0.20 0.22 0.25 • 100 és 600 méteres­­ kiszerelésben kapható Mintabolt: MILO horgászüzlet 9400 Sopron, Selmeci u. 15-17. Tel.: (06 99) 334-999 Nagyker.: 1090 Budapest, Soroksári út II8, (FÉG) Tel./fax: (06 1) 280-8036

Next